Keresés

Keresési eredmények

• KÜLÖNBÖZŐ ÉTRENDEK, DIÉTÁK HATÁSA A SPORTTELJESÍTMÉNYRE

  Sarang Zsolt

  Gyenes Dominik

  Megtekintések száma:

  470

  Az emberi test üzemanyaga a táplálék, pontosabban az abban található tápanyagok, ezért még a nem sportolóknak is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, mi az, amit megesznek. A sportolóknak ennél is fontosabb, hogy kialakítsák a teljesítményt optimalizáló táplálkozási szokásokat. A teljesítményoptimalizálásnak a sporttáplálkozás az egyik legnagyobb, az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerülő lehetősége. Számos speciális étrend létezik, ezek közül talán a legismertebbek: ketogén diéta, mediterrán étrend, vegetarianizmus, paleo diéta. Étrendünket úgy kell megválasztanunk, hogy közben az egészségmegőrzés is fontos szempont maradjon. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egészen más tápanyagszükséglete lehet például egy hosszútávfutónak egy súlyemelővel szemben. Nincs azonban két egyforma ember, eltérő az egyének genetikai adottsága, testsúlya, testösszetétele, mozgásintenzitása, az anyagcseréje és a cél amit el szeretnének érni, éppen ezért az egyes sportágakon belül az egyénre szabott étrend-összeállítás eredményezi a legjobb teljesítményt. Tanulmányunkban célul tűztük ki az említett szempontok alapján a különböző összetételű étrendek, diéták hatásának elemzését a sportteljesítményre. Munkák során a Google és Pubmed oldalakon gyűjtöttünk, tekintettünk át releváns tartalmakat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a helyes táplálkozás kialakítása sokszorosan megtérülő befektetés lehet. A sport, mint fizikai aktivitás meghatározza az életmódot, beleértve a táplálkozást is. A helyes, kiegyensúlyozott táplálékbevitel mind a sportolók, mind a nem sportolók számára elengedhetetlen.

   

• VÁZIZOMSÉRÜLÉS KEZELÉSEK JELENLEGI MÓDJAINAK ÁTTEKINTÉSE

  Gyenes Dominik

  Budai Zsófia

  Sarang Zsolt

  Megtekintések száma:

  491

  A harántcsíkolt izomszövetből felépülő vázizmok akaratlagos összehúzódásai a test mozgásait okozzák és jól irányíthatók. A vázizom egyik legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy nagyfokú in vivo és in vitro regenerációs képességgel rendelkezik, viszont nagyobb mennyiségű izomvesztés esetén a regenerációs folyamat kimerül, intervenciós támogatást igényel. Ebből következik, hogy az izomsérülés folyamatos kihívást jelent a klinikum számára. Az elmúlt században, különösen az utóbbi néhány évtizedben számos technikát dolgoztak ki az izomregeneráció elősegítése érdekében, ideértve a különböző műtéti technikákat, a fizikoterápiát, a biológiai anyagokat, az izomszövettenyésztést, krioterápiát, mágneses mező alkalmazását, valamint a sejtterápiát. Ugyanakkor továbbra is nagy igény mutatkozik új módszerek és anyagok kifejlesztésére, melyek elősegítik a vázizom megfelelő érését és a funkcionális regenerációt. Ebben a tanulmányban átfogó képet adunk az izomszövetveszteség epidemiológiájáról, rávilágítunk a klinikai kezelés aktuális stratégiáira, és megvitatjuk az izomregeneráció új módszereit, a jövőbeli klinikai átalakulásuk kihívásait.