Keresés
Keresési eredmények
-
A KÜLFÖLDI EGÉSZSÉGTURISTÁK GENERÁLTA MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK ALAKULÁSA 2017-2020 IDŐSZAKBAN
Megtekintések száma:145Az egészségturizmus a globális gazdaság egyik meghatározó szektora, növekvő tendenciája meghaladja a világ GDP-jének növekedési ütemét. A COVID-19 világjárvány következtében a turizmus és ennek részeként az egészségturizmus szektora is szinte ellehetetlenült. Kutatásunk célkitűzése volt az egészségturisztikai céllal Magyarországra érkező külföldi turisták keresletének vizsgálata a 2017-2020 közötti időszakban. További célunk volt számszerűsíteni a külföldi egészségturisták fogyasztása generálta makrogazdasági hatások nagyságrendjét és azok alakulását a 2017-2020-as időszakban. A szekunder kutatás alapinformációit a Központi Statisztikai Hivatal által publikált turisztikai keresleti adatok jelentették. A KSH adatai „A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadásai” megnevezésű adatfelvételből származnak. A felhasznált információk a KSH Tájékoztatási adatbázisából kerültek letöltésre. A COVID19 járvány okán jelentős csökkenés mutatkozott a külföldi turisták beutazások számában. A járványt megelőző évben (2019) már csökkenés jellemezte a wellness-turizmus, valamint az orvosi beavatkozások miatt hazánkba érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számát, a pandémia azonban drasztikus csökkenést eredményezett. 2017-2019 közötti időszakban növekedés volt jellemző a nemzetgazdasági hatások esetében, 2020-ban pedig jelentős visszaesés mutatkozott a külföldről hazánkba egészségturisztikai céllal érkező turisták esetében. A COVID-19 világjárvány és az ahhoz köthető korlátozások miatt drasztikus mértékben csökkent a külföldről egészségturisztikai céllal érkező turisták aránya, valamint az általuk hazánkban elköltött javak összessége. Ennek következtében jelentősen csökkent hazánk gazdasági bevételei az egészségturizmusból.
-
A SPORTÖNKÉNTESSÉG BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI AZ EU LAKOSAINAK KÖRÉBEN
Megtekintések száma:131Ha létezne az ’önkéntesek országa’ a világ egyik legnépesebb országa lenne a világon, hiszen közel 1 milliárd ember vesz részt valamilyen önkéntes munkában világszerte. A sportegyesületek zavartalan irányításában, működésében és a rájuk háruló feladatok végrehajtásában nélkülözhetetlen szerepet vállalnak az önkéntesek. Kutatásunk célja különböző szocio-demográfiai változók mentén megvizsgálni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá az önkénteskedéshez. Elemzésünkhöz az Európai Bizottság által 2017 decemberében Európa 28 tagállamában gyűjtött adatokat használtuk (28 031 fő). 10 olyan független tényezőt vettünk alapul, amely befolyásolhatja az önkénteskedésben való részvételt. Khi-négyzet próbával megvizsgáltuk, hogy a kiválasztott változók esetében található-e kapcsolat az sportönkéntesség végzésével. Ezt követően logisztikus regressziós modellbe is beépítve mindezen változókat, megbecsültük, hogy melyik milyen mértékben járul hozzá az önkéntes tevékenységek vállalásához. A szignifikancia szint p <0,05 volt. A kétváltozós összefüggésvizsgálat eredményei alapján a nem, életkor, élettel való megelégedettség, sportolás gyakorisága, iskolai végzettség, lakóhely típusa, szociális helyzet, szociális státusz szignifikánsan befolyásolja a sportönkéntességben való részvételt (p<0,001). A többváltozós összefüggésvizsgálat alapján a demográfiai, életminőségi, sportolási, szociokulturális és szocioökonümiai változók szignifikánsan befolyásolják az önkéntességet (p<0,001). Kutatásunk igazolta, hogy a sportönkéntességben való részvételt számos tényező befolyásolja. Kutatásunk nem terjedt ki a sportönkéntesek motivációs tényezőinek vizsgálataira.