Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
    Megtekintések száma:
    372

    Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.

    Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
    Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
    Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
    Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra.

  • TÁNC ÉS A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA TÁNC ÉS DEMENCIA
    Megtekintések száma:
    1010

    Bevezetés: A tánc és a kognitív képességek vizsgálata napjainkban elterjedt kutatási téma, illetve számos vizsgálat és cikk található a fizikai aktivitás és a kognitív kapcsolatok aspektusából. A téma vizsgálata elengedhetetlen fontosságú, hiszen a kettő összetevője aktívan befolyásolja teljesítőképességünket és életminőségünket, nemtől, kortól, iskolázottságtól, élethelyzettől függetlenül.

    Célkitűzés: Olyan vizsgálatok kutatása, amely bebizonyítja, hogy a tánc jótékony hatással van a motoros képességekre, a kognitív képességekre. Továbbá a tánc demenciára gyakorolt jótékony kölcsönhatásának kutatása. Olyan mozgásprogramok kutatása, mely az idősödéssel járó folyamatokat nem rontja, vagy gyorsítja, hanem segít a demens állapot akkori stagnálásában.

    Módszer: Az elemzéshez angol és magyar nyelven megjelent vizsgálatok áttekintését alkalmazzuk a táncra és a demenciára fókuszálva a Google Scholar és a Research Gate adatbázisokból.

    Eredmények: A legtöbb kutatási cikk szerint a különböző táncterápiák hatással vannak a kognitív képességekre, illetve vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár párban, akár szólóban) nem rontják a demenciában szenvedő betegek egészségi állapotát. Számos kutatásban nem jelennek meg pontos vizsgálati adatok, melyek rendkívül fontosak lennének a további kutatások függvényében.

    Következtetések: Egyrészt a kognitív funkciók és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg. Másrészt pedig nincsenek konkrét eljárások, mozgásprogramok, mérési módszerek, amelyek által javítható a demens állapot.

  • AZ ÁRAMLATÉLMÉNYRE VALÓ HAJLAMOSSÁG, A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ ÉS A KONTROLLHELY KAPCSOLATA KETTŐS KARRIERŰ SPORTOLÓK KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    321

    A csúcsteljesítmény elérése a profi sport egyik legfőbb céljának tekinthető, és szorosan összefügg a sportolói áramlatélményekkel. Ebből kifolyólag a sportolói flow-élmények háttértényezőinek vizsgálata kiemelten fontos. Jelen kutatás során az áramlatélményre való hajlamosság, a teljesítménymotiváció és a kontrollhely feltételezett kapcsolatát vizsgáltuk egy kettős karrierű sportolói mintán. Emellett a sportflow univerzalitását is teszteltük. A mérésekhez Oláh (2005) Flow-kérdőívét, Lang és Fries (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőívét és Rotter (1966) Külső-Belső Kontroll Attitűd Skáláját alkalmaztuk, a tesztcsomag online, hólabda-módszer segítségével terjesztettük. A mintát 178 kettős karrierű sportoló képezte. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a teljesítménymotiváció és a belső kontrollhely is szignifikáns kapcsolatban áll az áramlatélményre való hajlamossággal, illetve a flow univerzális jelenségnek bizonyult.

  • EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA
    Megtekintések száma:
    524

    A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.

    Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.