Évf. 6 szám 2 (2023) Aktuális szám

Megjelent January 24, 2024

issue.tableOfContents66980390381db

Cikkek

  • THE EXAMINATION OF BALL SKILL DEVELOPMENT IN YOUTH FOOTBALL PLAYERS
    Megtekintések száma:
    126

    In modern football, in addition to advanced physical and mental abilities, players must have excellent technical skills. Coaches must emphasize the development of ball skills during youth training that will enable athletes to execute technical elements accurately and precisely, even at a fast game pace. The present research investigated the significance and effects of ball skill development among youth football players. The study focuses on the role and importance of technical elements in football, implementing the Coerver training method.

    Material and methods: The U11, U13, and U14 youth teams of Loki Focisuli Debrecen KSE participated in the study. We examined the effect of a 14-week training program on ball skills. We implemented sport-specific tests to assess these technical skills. Fourteen weeks later, we conducted the second measurement under the same conditions.

    Results and conclusion: The study confirmed that youth football players may improve ball skills with the help of a 14-week training program based on Coerver's training method. The most significant improvement was measured in the U11 age group.

  • COPING WITH SPORTS INJURIES AMONG INDIVIDUAL AND TEAM SPORT ATHLETES
    Megtekintések száma:
    71

    In the study, we aimed to explore the differences between individual and team athletes due to their coping with sports injuries. The research consisted of qualitative and quantitative parts: one interview and two questionnaires were recorded. Due to our country's rudimentary form of prevention and rehabilitation procedures for sports injuries, the study would show different results compared to a foreign sample. The practical benefit of the study lies in this, as the more information available about the differences in the psychological functioning of athletes, the more specific help can be provided to them during the activity of a sports psychologist.

  • THE INVOLVEMENT OF ADVANCED COGNITIVE SKILLS IN VARIOUS FOOTBALL – SPECIFIC TESTS A PILOT STUDY
    Megtekintések száma:
    82

    Sports professionals should encourage the development of cognitive functions as often as possible in training. Stimulating the brain with alternating stimuli can promote concentration, attention, and the development of situational awareness and decision-making skills. The more and more diverse stimuli the player receives, the faster and more effectively he will react to match situations. Our research examined the effect of exercises requiring advanced cognitive skills on the training load. Changes in cardiovascular data were monitored using Polar Verity Sense 4J and Polarflow systems. The pilot study involved a U-16 football player. Our results demonstrated that in addition to increasing speed, duration, and number of repetitions, the gradual inclusion of decision-making situations can also effectively increase the load. The participant completed two sets of exercises. During the second test, more complex exercises required advanced cognitive skills. The average heart rate for the first test was 130 beats per minute. We experienced an increase in the average value (150 beats per minute) during the completion of the second test. We measured an average 15 percent increase in the participants' heart rate.

  • A GERINCDEFORMITÁS MEGELŐZÉSÉNEK MÓDSZERTANI ASPEKTUSAI A GYÓGYTESTNEVELÉS TERÜLETÉN
    Megtekintések száma:
    177

    A helyes testtartás fontos az egészség és a teljesítőképesség szempontjából és egyben az egészségmegőrzés kulcsa is.  A helytelen testtartásnak számos negatív következménye lehet a fizikai és mentális egészségünkre nézve. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa magyarországi országos statisztikai adatokon a köznevelésben tanulók tartási rendellenességeinek, a scoliosisnak az előfordulási arányait a különböző évfolyamokban, valamint kiemelje az incidencia alapján a veszélyeztetett korosztályt. A serdülő korban igen magasabb tartási rendellenességgel, scoliosis előfordulással találkozunk, melynek egyik oka lehet a növekedés, amit nem követ a törzs izmok megfelelő ereje, azonban az életmódelemek is befolyásolják. A cikkben további cél, hogy a gerincdeformitások prevenciós lehetőségeinek módszereinek és eszköztárának összegyűjtésével útmutatást ad a gyógytestnevelőknek segítve a primer prevenció megvalósítását és a gerincvédelmet. A mozgásban, szabadidős sportokban és fizikai aktivitásban gazdag életmód kiemelkedő szerepet játszhat a tanulók rossz testtartásának, gerincferdülésének és pes planus diagnózisának megelőzésében.

    PDF
    105
  • IDŐSKORÚAK FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA COVID-19 JÁRVÁNY IDEJÉN
    Megtekintések száma:
    66

    Fizikai aktivitás kifejezés használható minden olyan testmozgás végzésekor, ami energiafelhasználással jár. Tudományos kutatások megannyi szemszögből taglalják az időskorúak fizikai aktivitásának kérdését. Közös alapelv, hogy az aktív mozgásos életmód pozitívan befolyásolja az időskorúak életminőségét és életkilátásait. A koronavírus időszakaiban számos országban feltárták, hogy a társadalmi távolságtartás intézkedései miatt jelentősen csökkent a fizikai aktivitással töltött idő. A világjárvány hatására a társadalom sportfogyasztási szokásaiban lényeges változások következtek be. Kutatásunk célja, hogy vizsgáljuk és bemutassuk a 60 év feletti korosztály fizikai aktivitásnak változásait a koronavírust megelőző időszakban, illetve a COVID-19 világjárvány miatt hozott korlátozások és lezárások időszakaiban. Az elemzéshez a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Fizikai Aktivitás kutatócsoportja által COVID-19 járvány első három hullámát vizsgáló kutatás során felvett adatok kerültek felhasználásra. A vizsgált időszakokban „U” alakú tendencia tapasztalható a 60-69 éves korosztály fizikai aktivitásának alakulásában. A koronavírus előtti időszakban az időskorúak heti fizikai aktivitásának szintje és intenzitása a lezárások bevezetése után csökkeni kezdett, majd az egymás után következő járványhullámok alatt folyamatos növekedésnek indult. A fizikai aktivitás átlagos időtartama (perc/hét) már a második hullámban, a fizikai aktivitás intenzitása (METs) pedig a harmadik hullám idejére szignifikánsan meghaladta a pandémia előtti állapotot. Ha a fizikai aktivitás növekedésnek indult a 60-69 éves korosztálynál a koronavírus második és harmadik hulláma alatt, akkor fontos lenne megtartani az aktív életmód növekedését a későbbi időszakban is. A fizikai aktivitás minden korosztály számára nagyon hasznos és az egészségügyi rendszer terheit is csökkentheti.

  • A GYERMEKVÉDELEM FONTOSSÁGA A MEDENCETÉRBEN
    Megtekintések száma:
    62

    A legtöbb edző pozitívan, támogatóan viszonyul tanítványához. A sok-sok pozitív példa ellenére, a gyermekek testi, érzelmi bántalmazása még nem szorult ki teljes mértékben az edzői pedagógiai gyakorlatból. Két sportágat vizsgáltunk, az úszást, és a vízilabdát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a bántalmazás milyen formája jelenik meg a sportolóknál, ezek mennyire elfogadottak, valamint, hogy a bántalmazott sportolók kivel osztják meg élményeiket, és miként dolgozzák fel a történteket. A vizsgálatban kérdőíves módszert alkalmaztunk. 117 fő vett részt a kutatásban, 63 nő (53,8%) és 54 (46,2%) férfi. Az eredmények azt mutatják, hogy a bántalmazás minden típusa (testi, lelki, fizikai, szexuális) előfordult a vizsgált mintában. A megkérdezettek többségénél, 77,8%-uknál előfordult, hogy ráüvöltött az edzője, vagy valamiféle mozgással, pl. fekvőtámasszal (73,5%), vagy éppen úszással (69,2%) büntette meg. A megszégyenítés és a megaláztatás is sokuknál (28,8%) fordult elő. A válaszadók 43,2%-a sem a fizikai, sem a lelki bántalmazást, nem tartja elfogadhatónak, de van, amiben engedékenyebbek. 16,9%-uk elfogadhatónak tartja a fejre mért erőteljes nyomást (barack), valamint a sportolók 30%-a részben, vagy teljes mértékben egyet ért azzal, hogy „az edzőnek joga van a gyermek nevelése és fegyelmezése érdekében akár testi fenyítést is alkalmazni”. Arra is választ kaptunk, hogy kivel osztják meg a történteket, többségben édesanyjukkal (41,9%), édesapjukkal (26,5%), vagy barátaikkal (26,5%). A feldolgozás kapcsán pedig a válaszadók több, mint fele (59,8%) szerint próbálják elnyomni magukban a sérelmeket, szintén sokak (58,1%) szerint ezek a tapasztalatok egész életükben végigkíséri őket.