Keresés
Keresési eredmények
-
A DÖNTÉS HÁTTERÉBEN ÁLLÓ KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS STRESSZ TOLERANCIA SZINTJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE KEZDŐ ÉS TAPASZTALT SPORTOLÓKNÁL
Megtekintések száma:370Bevezetés: Kiemelten fontos a csapatjátékokban, a kognitív képességek az érzékelés, észlelés, döntés (taktikai gondolkodás, tanulás, figyelem, gondolkodás, érzelmek) stressz tolerancia, sőt az ezek hátterében álló, a végrehajtás minőségét befolyásoló, motorikus képességek, technikai-taktikai képzettség szintje.
Célkitűzés: A játékintelligencia és stressz tűrőképesség vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a kezdő/ fiatal és tapasztalt csapatsportolók stressz tűrőképességében van különbség (BALOGH, DONKA 2020). Az eredményeink azt mutatták, hogy a tapasztalt sportolóknak jobb a stressz tűrő képességük, azonban mivel ez egy leíró tanulmány volt, ezt az állításunkat szerettük volna nagyobb alanyszámmal is elvégezni, kognitív képességek vizsgálatának bevonásával is.
Módszer: A kutatásunk módszere kísérlet. Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 41 férfi és 13 nő csapatsportolón. Kognitív képességekre a VTS DT programcsomagját, stressz mérésre az MDE Heidelberg Stressz Holterét (gasztro, HR, TH, GSR) használtuk. A 35 perces mérés során az első szakaszban nyugalmi állapotot, a második szakaszban egy 10 perces stresszhelyzetre (kognitív tesztre VTS-DT) való reakciót, a harmadik szakaszban pedig egy megnyugvási állapotot, latenciát mértünk.
Eredmények: Szignifikáns eredményeket kaptunk, miszerint valóban van kapcsolat a nők és férfiak stressz tűrő és kognitív képessége között. A sportágak összehasonlítása során is szignifikáns eredményeket kaptunk, hiszen a futballisták minden más csapathoz képest rosszabban tűrték a stresszt, és többet hibáztak a VTS-DT teszt során.
Következtetések: A jövőben a kezdő és tapasztalt kategóriába való besorolást egységesebben szükséges végezni, valamint a sportágak szerinti egyenlőtlen alanyszámú részvétel sem kedvező. Azonban bíztató, hogy a szignifikáns eredményeknél egyértelmű kapcsolat mutatható ki a stressz tűrőképesség és a jó döntések száma között. Ezek az eredmények további kutatási területeket tárnak fel számunkra. -
PSZICHÉS EREDETŰ STRESSZ MÉRÉSE INVAZÍV és NON-INVAZÍV MÓDSZEREKKEL SPORTOLÓKNÁL
Megtekintések száma:410Bevezetés: A teljesítőképesség minősége mind a hétköznapokban, mind pedig a versenyhezetekben igen fontos. A sporttudomány területén (is) az emberről komplexen, mint bio-pszicho-szociális egységről kell gondolkodjunk. Az EKG HR és a vér kortizol szintjének változása mellett, a gasztrointesztinális traktusok mozgásai is összefüggésben állnak az adott személy stresszkezelésével (FUKUNAGA et. al., 2000)(VIANNA, TRANEL, 2006), melyeknek igen nagy szerepe van a teljesítőképesség minőségének meghatározásában. Számos preklinikai kísérlet történt, melyek alapul szolgálnak vizsgálatunkhoz (SZŰCS et. al., 2018).
Célkitűzés: Előzetes kutatásaink és szakirodalmi áttekintéseink alapján szeretnénk egy új módszert tesztelni és a validálásában részt venni, mely valós időben, non-invazív módon, kvantitatív eredményekkel képes monitorizálni a stressz hatásait embereken. A GI monitorozás mellett kortizol szint mérést végzünk invaziv módon az alanyokon, így reményeink szerint komplex eredményt fogunk kapni.
Módszer: n= 13, sportolók, férfi=11, nő=2, átlag életkor 22+/-1,031 év. A protokollunk 115 perces volt, melyben négy szakaszt (nyugalmi, stressz, latencia 1, latencia 2) különböztetünk meg. Stresszmérésre két módszert használunk. Az egyik a vérből mért kortizol szint (ELISA), a másik pedig az MDE Heidelberg Stressz Holtere (EGG), mely innovatív mérőeszközként számos paraméter egyidejű vizsgálatára képes (Vékonybél, Vastagbél, Gyomor, EKG HR). Stresszorként a VTS DT csomagját alkalmaztuk.
Eredmény: Az EGG komplex eredményei alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a Vékonybél, Vastagbél, Gyomor motilitás, melyet a Power Spektrum (PS) Fold Change (FC) számítás alapján értékeltünk, együtt növekedett a stressz hatására, majd a latencia időben együtt csökkent. Mindemellett a kortizol szint változásának aránya megmutatta, hogy a résztvevők jelentős többsége eustresszként adaptálta a stresszort, így az értéke lineárisan csökkent.
Következtetések: Az innovatív mérési és kiértékelési módszerek remekül hasznosíthatóak, hiszen valid, real time, non-invziv módon, párhuzamos megjelenítéssel képes számos mérési adatot közölni. Ezen adatokat és eredményeket felhasználhatóak lesznek a sportolói kiválasztás, mentális felkészítés, élsport, neuro-bio-feedback és az egészségmegőrzés területén egyaránt.
-
A TÁNC- ÉS MOZGÁSTERÁPIÁK SZEREPE A STRESSZKEZELÉSBEN
Megtekintések száma:500Napjainkban kedvelt kutatási téma az egészség és a fizikai aktivitás kapcsolata. Számtalan egészség megőrzési program segít elérni az egyén számára a fizikai aktivitás adta gyakorlási lehetőséget. Számos cikk írja le a fizikai aktivitás, ám valamivel kevesebb a tánc- és mozgásterápiák pozitív hatását a stressz kezeléssel kapcsolatban mind a gyermekek, fiatal felnőttek, középkorúak, illetve idősek, azon belül nők és férfiak számára egyaránt.
Az analízishez angol és magyar nyelvű vizsgálatok, szisztematikus tanulmányok áttekintését alkalmaztuk a stressz, a tánc- és mozgásterápiák kapcsolatának elemzésére a PubMed, a Google Scholar, a Cochrane Library, a ScienceDirect és a Reserch Gate adatbázisokból.
Napjaink egyik legnagyobb problémája a hétköznapokban megjelenő stressz annak kezeletlensége és egészségkárosító tulajdonságai. Így számos szakirodalomban számolnak be arról, hogy a tánc, mint fizikai aktivitás művelésével pozitív változás érhető el az egyensúlyi állapotból (homeosztázis) történő kibillenés és az arra történő reakció területén. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a táncos mozgásprogramok (akár egyedül, párban, vagy csoportban) kisebb vagy nagyobb részt segítik a stressz kezelést és stresszre megjelenő reakciók feldolgozását.
Bizonyított, hogy a fizikai aktivitás hatására a stressz megjelenése és feldolgozása könnyebben kezelhető lesz. A tánc által az egyén kibillen a komfortzónájából számos koordinációs képességét és kognitív funkcióját aktivizálva, így kihasználva a mozgás és a zene adta pozitív következményeket, hatással lehet például a szorongás, a depresszió, az elszigetelődéssel járó megbetegedések kezelésében. Hiszen a tánc által rengeteg változás zajlik le mind a testben, mind az agyban, ezáltal boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezheti magát az egyén, így életminősége, még ha csak a eleinte a mozgás időtartama alatt is, de pozitívan alakul.
-
NEUROFEEDBACK TRÉNING ALKALMAZÁSA UTÁNPÓTLÁSKORÚ VÍVÓKNÁL
Megtekintések száma:166Kutatásaink során neurofeedback tréninget alkalmaztunk ifjúsági vívóknál. Megvizsgáltuk a hathetes intervenciós program hatását a tizenéves párbajtőrözők mentális keménységére, stressz tűrésére és végrehajtó funkcióira. Használtuk a validált Muse 2 EEG alapú Teamflow rendszert, a Sport Mental Toughness Questionnaire-t, az Elektrogasztrográfiai Stressz Holtert (MDE Heidelberg, MSB MET Balatonfüred) és a Vienna Test System nemzetközileg elismert stressztesztjét (Schufried, Bécs).
A neurofeedback tréning gyakorlati haszna a kiegészítő módszerként való alkalmazásában mutatkozhat meg, hiszen ez az innovatív protokoll segíthet a sportoló teljesítményének a fokozásában. A neurofeedback tréning hatásával kapcsolatban azonban a nemzetközi irodalom nem fogalmaz egyértelműen.
Összefoglalva, a javulás megfigyelhető a mentális keménység tekintetében és a pszicho-fiziológiai mutatókban, de mindkét sportolónál számos paraméterben negatív változások is megfigyelhetők voltak. Számos más pszicho-fiziológiai tényezőt is figyelembe kell venni, mivel kísérleti tanulmányunkban két résztvevő vett részt.
-
FIZIKAI AKTIVITÁS ÉS A TESTEDZÉS HATÁSA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉRE
Megtekintések száma:759A fizikai aktivitásnak és testmozgásnak kiemelt jelentősége van az egészség fenntartásában és számos megbetegedés kockázatának csökkentésében. A testmozgásnak kifejezett immunomoduláló hatásai vannak, befolyásolja a veleszületett immunrendszer elemeinek, úgymint a neutrofileknek, makrofágoknak, természetes ölősejteknek arányát és funkcióját, mely sejtek a gyulladás kialakításában, fenntartásában, megszüntetésében egyaránt részt vesznek. Az adaptív immunrendszer esetében a Th1/Th2 egyensúly eltolódása történik Th2 irányba, valamint a magas intenzitású edzés emelkedést okoz a regulatórikus T sejtek arányában, szemben a nem megterhelő testmozgás Treg sejtarányt csökkentő hatásával. A testmozgásra adott válaszban a B sejtek érintettségéről nincsenek egyértelmű adatok, ellenben néhány tanulmány az immunglobulin szekréció csökkenéséről számolt be. Saját kutatásaink során a naív és memória B sejtarányok megváltozását figyeltük meg. Edzés hatására az IL-6, egy proinflammatórikus citokin segíti a T sejtek proliferációját, aktiválását, valamint a B sejtek antitesttermelő plazmasejtekké történő differenciálódását is. Az immunológiai változások hátterében a hormonális tényezők fontos szerepet játszanak. A testmozgás, mind az adrenalin, mind a noradrenalin szekrécióját serkenti, koncentrációjuk a vérben egyenesen arányos a testmozgás időtartamával. A kimerítő testedzéshez megnövekedett kortizolszint társul, míg kis intenzitású testmozgás jelentősen nem befolyásolja a kortizolszintet. A testmozgás és a fizikai stressz 3-10-szeresére emelheti az endorfinok koncentrációját, a β-endorfin gátolja a T- és B sejtek aktivitását, így csökkentve az antitesttermelést. A tesztoszteron az IL-4, IL-5, IFN-γ, illetve Ig-M és Ig-G antitestek csökkentéséhez vezet. Mindezek alapján az enyhe, illetve közepes terheléssel járó fizikai aktivitás hozzájárul az immunreaktivitás fokozódásához, illetve az immunrendszer erősödő válaszkészségéhez. Ezzel szemben azonban a fokozott intenzitással járó, kimerítő testedzés az immunfunkciók romlásához, az immunológiai védelem károsodásához vezet.