Keresés

Keresési eredmények

• A RÖPLABDAMÉRKŐZÉSEK LÁTOGATÁSI MOTIVÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A DEAC CSAPATÁNAK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

  Bács Zalán Mihály

  Lente Lajos

  Megtekintések száma:

  175

  Jelen tanulmányban a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club röplabda mérkőzéseit látogatók motivációját vizsgáltuk. Komplex kutatásunkban a DEAC egyetemi egyesület látvány-csapat sportokban versenyző csapatok passzív sportfogyasztását vizsgáljuk. jelen tanulmány kifejezetten a röplabda sport nézettségét vizsgálja, mivel kíváncsiak vagyunk arra, hogy a különböző sportok követői eltérő motivációt mutatnak-a. A módszer, amit a kutatáshoz választottunk a kérdőív volt, melyet hólabda módszerrel online formában juttattunk el a célközönséghez, az így kapott minta 128 fős mintából 54 válaszadó véleménye volt releváns. Korábbi kutatásaink alapján a hipotézisünk az volt, hogy a motiváció egyik fő tényezője a játék szépsége, a sportág esztétikuma lesz. Hipotézisünk beigazolódott, vizsgálatunkból megállapítható, hogy nemcsak az egyik fő tényező, de a legfőbb motiváló tényező a sportnak a szépsége, hiszen jelen vizsgálatban a röplabda esztétikuma és izgalma volt a legfontosabb motiváló tényező a megkérdezettek számára.

• SZÓASSZOCIÁCIÓS VIZSGÁLAT TESTNEVELÉS ÓRÁN A RÖPLABDA SZABÁLYOK ELMÉLETI OKTATÁSÁBAN

  Nagy Zsuzsa

  Müller Anetta Éva

  Megtekintések száma:

  525

  A testnevelés tantárgy – a többi tantárgyhoz hasonlóan – sajátos műveltségtartalommal bír és elsődleges célja, hogy a mozgásos cselekvésen keresztül a személyiséget formálja. Ebből a szempontból egy a tantárgyak közül. Ugyanakkor az egyetlen a tantárgyak közül, amely a test, a fizikum fejlesztésével foglalkozik, dea testnevelés és a sport belső értékei alatt, annak csak rá jellemző műveltségtartalmát értjük. „A műveltségtartalom kifejezés gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a mozgásos cselekvések rendszerét, valamint a hozzájuk kapcsolódó intellektuális ismereteket” (Rétsági 2011).A testnevelés órán különböző mozgásos cselekvések tanulása, gyakorlása zajlik, melynek jelentősége, hogy a tanulók motoros képességét, fizikai fittségét (MÜLLER et. al. 2013. MÜLLERet.al.2017), mentális egészségét (BORBÉLY-MÜLLER 2008) egyaránt fejleszti. Prevenciót jelenthet nagyon sok deformitás vagy betegség kialakulásában, így az egészség megőrzéséhez, megtartásához is hozzájárul (MOSONYI et.al. 2013., MÜLLER 2015). Az elmúlt években ezt felismerte több multinacionális élelmiszeripari vállalat is (Danone, Nestlé), melyek különböző programokkal támogatják az iskolás gyerekek rendszeres testmozgását (RÁTHONYI-ODOR – RÁTHONYI, 2016). Az iskolai testnevelés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a diákok megszeretik és igénylik a rendszeres testmozgást. Ehhez olyan tartalommal kell megtölteni az iskolai testnevelés foglalkozásait, amely komoly, erőfeszítést igénylő (azaz legyen fejlődést inspiráló kihívás), de ugyanakkor minden tanuló számára biztosítson sikereket és szórakozást. Ez, a sokszor erősen különböző tanulókhoz alkalmazkodó (differenciált) tantárgyi munka a sportszakemberek, a testnevelő tanárok feladata (H. EKLER, 2013). A kutatásban bemutatott új módszerrel egy eddig még nem alkalmazott eljárást mutatunk be.