Keresés

Keresési eredmények

• AZ MLSZ TÁMOGATÁSI SZABÁLYOZÁSÁNAK ÉS A KIEMELT AKADÉMIAI RENDSZER KAPCSOLÓDÁSI PONTJAINAK ELEMZÉSE A FELNŐTT FUTBALLBAN, 2021–2026

  Bács Zalán

  Fenyvesi Veronika

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  64

  Jelen tanulmány a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a magyar állam azon ösztönzőrendszereit vizsgálja, amelyek a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését kívánják előmozdítani a magyar labdarúgó NB I-ben. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a 2021/22-es szezontól a 2025/26-os idényig miként alakultak át azok a szabályozási és finanszírozási mechanizmusok, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hatással vannak a klubok játékospolitikájára, utánpótlás-nevelési stratégiájára és keretgazdálkodására. A tanulmány dokumentumelemzésre épül: áttekinti az MLSZ elnökségi határozatait, versenykiírásait, vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó elosztási szabályzatait, valamint az államilag elismert sportakadémiák működését meghatározó jogszabályi és intézményi kereteket. Az elemzés kitér az MLSZ fiatal- és hazai játékpercekre épülő támogatási rendszerének fejlődésére, a 2025/26-os idényben megjelenő szigorúbb szerepeltetési feltételekre, továbbá a Nemzeti Sport Módszertani Intézet (NSMI) produktivitási elvárásainak és a kiemelt akadémiai státuszhoz kapcsolódó finanszírozási ösztönzők szerepére. A tanulmány rámutat, hogy a vizsgált időszakban a magyar és fiatal magyar játékosok szerepeltetésének ösztönzése egyre erőteljesebb pénzügyi és intézményi eszközökkel jelent meg a magyar labdarúgás szabályozási környezetében. A szabályozási folyamat iránya arra utal, hogy a hazai klubok támogatásfüggő működési modelljében a fiatal játékosok beépítése önmagában nem feltétlenül jelent gazdasági kényszert, ezért az MLSZ és az állami intézményrendszer külön ösztönzőkkel próbálja a klubokat a hazai és fiatal labdarúgók rendszeresebb szerepeltetése felé terelni. A kutatás nem egyes klubok teljesítményének értékelésére vállalkozik, hanem a szabályozási és finanszírozási környezet változásainak értelmezésére, megalapozva egy későbbi gyakorlati vizsgálatot a magyar és fiatal magyar játékosok NB I-es játékperceinek alakulásáról.

• High Performance Management (HPM) a Sportban a Nemzetközi és Magyar Szakirodalomban

  Gyermán Istvan

  Laczkó Tamás

  Megtekintések száma:

  240

  A High Performance Management (HPM) a sportban egy olyan integrált eszközkészlet és megözelítés, amely a sportolók, sportszervezetek és a sportágak teljesítményének optimalizálását célozza többdimenziós szinten (makro, mezo, mikro). A nemzetközi szakirodalom – például Sotiridau - De Bosscher (2013), O’Boyle (2015), Molan et al.(2019) és Turner et al. (2019) munkái az olvasóknak és kutatóknak hollisztikus modelleket kínálnak, amelyek a HPM rendszerbe integrálják a gazdasági, pszichológiai és az emberi fejlődési tényezőket egyaránt. Ezzel szemben a magyar szakirodalom (András, 2014; Géczi, 2012; Győri 2020) elsősorban, gazdasági, jogi és szervezeti keretekre fókuszál, kiemelve a hazai sportfinanszírozás és intézményi struktúrák meghatározó szerepét. A két irányzat összevetése és az irodalmi anyaghalmaz értékelése egyértelműen rávilagít a tényre, hogy Magyarországon a HPM rendszer széttöredezett és a legtöbb esetben ad hoc módon valósul meg, míg nemzetközi szinten az átfogó, emberközpontú és mérőszámokra épülő moellek dominálnak. Tanulmányom következtetése szerint, a magyar sportban a HPM fejlesztéséhez szükség van a holisztikus megközelítések adaptálására, elfogadására, ehhez a kellő személyzeti anyag biztosítása, továbbá a teljesítménymutatók egységesítésére és a sportolók hosszútávú jólétének integrálásra a sportszervezeteket és egyesületek menedzsmentfolyamataiba.