Keresés

Keresési eredmények

• ÉJSZAKAI LÉGZÉSZAVAR EPIZÓDOK ÉS A SZÍVFREKVENCIA VARIABILITÁS KAPCSOLATA

  Szabó Krisztina

  Balogh László

  Ihász Ferenc

  Megtekintések száma:

  730

  Bevezetés: Vizsgálatunk célja volt összehasonlítani, a szívfrekvencia variabilitás éjszakai és nappali értékeit alvási apnoe szindrómában szenvedők és kontroll csoport között. Célunk volt továbbá vizsgálni, az apnoe súlyosságának hatását a HRV index mutatókra.

  Célkitűzés: Célunk volt vizsgálni, hogy az éjszakai légzészavar epizódok befolyásolják -e a HRV indexeket.

  Módszer: A vizsgálatban 40 fő adatait elemeztük, akik közül 20 személy alvási apnoes. A kontroll csoportba 20 olyan személy adatai kerültek, akiknek nincs alvási apnoéjuk.  A szívfrekvencia variabilitás idő és frekvencia paramétereit vizsgáltuk, melyhez 24 órás Schiller Medilog Holter monitor által rögzített adatok nappali és éjszakai értékeit használtunk. A két csoport átlagának eltérését kétmintás t-próbával vizsgáltuk, ahol a p<0,05.

  Eredmények: A vegetatív egyensúlyi arányszámot és az R-R intervallumok standard deviációját vizsgálva, egyaránt szignifikáns különbséget kaptunk az apnoes betegek és egészséges csoport között az éjszakai időszakban. Az apnoe súlyosságát vizsgálva az idő és frekvencia mutatók átlagában nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, azonban az apnoes csoport értékeinek szűkülése a kontroll csoporthoz képest megfigyelhető.

  Következtetés: Az apnoes betegek és a kontroll csoport vegetatív egyensúlyi arányszámának és idő paramétereinek éjszakai különbségei, illetve a kórkép súlyosságának változásával regisztrálható HRV mutató eltérések felhívják a figyelmet, a HOLTER monitorral mért HRV mutatók jelentőségére az éjszakai légzészavar epizódok szűrésének lehetőségére. 

• A SPORT MENTÁLIS KEMÉNYSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR KOSÁRLABDÁZÓKNÁL

  Németh Kata

  Rátgéber László

  Bács Zalán

  Balogh László

  Megtekintések száma:

  317

  Kutatásunk során hazai, magyar kosárlabdázók mentális eredményeit hasonlítottuk össze a nemzetközi átlagokhoz képest. Megvizsgáltuk, hogy az SMTQ kérdőívet kitöltő sportolók milyen fokú mentális keménységet mutatnak, rendelkeznek-e motivációval a siker eléréshez, megfelelő-e az önbizalmuk fenntartása (akár az alkalmi kudarcok ellenére is). Célunk, hogy kimutassuk a magyar mentális sportolói erősségeket és gyengeségeket, segítve ezzel a sportolók felkészülését és eredményességét. A mentális keménység összesített pontszámai arra következtetnek, hogy a kérdőívet kitöltő magyar kosárlabdázók mentális keménysége nemzetközi átlag feletti, kontroll tekintetében azonban bizonyos korosztályoknál átlag alatti. A nagykorú (18 év feletti) korosztály fejlesztésre javasolt autonómia és felelősségvállalás, valamint az önuralmuk megőrzése terén. Javítani szükséges a viselkedésük és érzelmeik befolyásolását, ugyanakkor az önszabályozásukat is. A magabiztossági pontszámok feltételezik, hogy a kitöltők hisznek magukban és sikereikben. Pozitív hozzáállással és kudarckerülő magatartással rendelkeznek. A kitartási eredmények céltudatos sportolókat valószínűsítenek, akik nem adják fel és képesek fenntartani motivációjukat.

• PROPRIOCEPTÍV EDZÉSEK HATÁSA A SERDÜLŐKORÚ LABDARÚGÓK CORE IZOMZATÁNAK EREJÉRE ÉS EGYLÁBAS EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉGÜK FEJLŐDÉSÉRE

  Kovács Miklós

  Pucsok József Márton

  Megtekintések száma:

  1217

  A mai kor labdarúgásában egyre nagyobb jelentősége van a core izmok stabilitásának és az egyensúlyérzéknek. A labdajátékok során szerzett sérülések nagy része a core izomzat, a törzsizmok, a kinetikus lánc gyengeségéből, elégtelen erejéből ered. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy három hónapos proprioceptív edzésprogram hatását a törzs stabilitására és az egyensúlyozó képesség fejlődésére. Előzetes feltételezéseink alapján mindkét képesség javulását vártuk az edzésprogram végén. Tizenöt utánpótláskorú labdarúgót mértünk fel, akik hetente egy alkalommal, egy negyven perces proprioceptív edzésmunkát végeztek, ők alkották a vizsgálati csoportot. A kontroll csoportba tartozó sportolók nem végeztek speciális erősítő edzést. A fiatalok fitball labdán ülőhelyzetben végzett egyensúlyozást és az ún. Stork-tesztet végezték el. Az edzésprogram elején ún. bemeneti (BEM) valamint a végén kimeneti (KIM) teszteket hajtottak végre. A vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati csoportot tekintve szignifikáns különbséget csak a törzsstabilitást mérő Fitball-teszt során tapasztaltunk, az egylábas egyensúlyozó képességet mérő Stork-teszt esetében nem volt statisztikailag értékelhető differencia.

• AZ ÁRAMLATÉLMÉNYRE VALÓ HAJLAMOSSÁG, A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ ÉS A KONTROLLHELY KAPCSOLATA KETTŐS KARRIERŰ SPORTOLÓK KÖRÉBEN

  Tóth Máté

  Kiss Brigitta

  Megtekintések száma:

  440

  A csúcsteljesítmény elérése a profi sport egyik legfőbb céljának tekinthető, és szorosan összefügg a sportolói áramlatélményekkel. Ebből kifolyólag a sportolói flow-élmények háttértényezőinek vizsgálata kiemelten fontos. Jelen kutatás során az áramlatélményre való hajlamosság, a teljesítménymotiváció és a kontrollhely feltételezett kapcsolatát vizsgáltuk egy kettős karrierű sportolói mintán. Emellett a sportflow univerzalitását is teszteltük. A mérésekhez Oláh (2005) Flow-kérdőívét, Lang és Fries (2006) Teljesítménymotiváció Kérdőívét és Rotter (1966) Külső-Belső Kontroll Attitűd Skáláját alkalmaztuk, a tesztcsomag online, hólabda-módszer segítségével terjesztettük. A mintát 178 kettős karrierű sportoló képezte. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a teljesítménymotiváció és a belső kontrollhely is szignifikáns kapcsolatban áll az áramlatélményre való hajlamossággal, illetve a flow univerzális jelenségnek bizonyult.