Keresés

Keresési eredmények

• High Performance Management (HPM) a Sportban a Nemzetközi és Magyar Szakirodalomban

  Gyermán Istvan

  Laczkó Tamás

  Megtekintések száma:

  21

  A High Performance Management (HPM) a sportban egy olyan integrált eszközkészlet és megözelítés, amely a sportolók, sportszervezetek és a sportágak teljesítményének optimalizálását célozza többdimenziós szinten (makro, mezo, mikro). A nemzetközi szakirodalom – például Sotiridau - De Bosscher (2013), O’Boyle (2015), Molan et al.(2019) és Turner et al. (2019) munkái az olvasóknak és kutatóknak hollisztikus modelleket kínálnak, amelyek a HPM rendszerbe integrálják a gazdasági, pszichológiai és az emberi fejlődési tényezőket egyaránt. Ezzel szemben a magyar szakirodalom (András, 2014; Géczi, 2012; Győri 2020) elsősorban, gazdasági, jogi és szervezeti keretekre fókuszál, kiemelve a hazai sportfinanszírozás és intézményi struktúrák meghatározó szerepét. A két irányzat összevetése és az irodalmi anyaghalmaz értékelése egyértelműen rávilagít a tényre, hogy Magyarországon a HPM rendszer széttöredezett és a legtöbb esetben ad hoc módon valósul meg, míg nemzetközi szinten az átfogó, emberközpontú és mérőszámokra épülő moellek dominálnak. Tanulmányom következtetése szerint, a magyar sportban a HPM fejlesztéséhez szükség van a holisztikus megközelítések adaptálására, elfogadására, ehhez a kellő személyzeti anyag biztosítása, továbbá a teljesítménymutatók egységesítésére és a sportolók hosszútávú jólétének integrálásra a sportszervezeteket és egyesületek menedzsmentfolyamataiba. 

• A MENTÁLIS FELKÉSZÍTÉS JELENTŐSÉGE FIATAL ÉLSPORTOLÓK KÖRÉBEN

  Borók Orsolya

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  991

  A sportolók mentális felkészítése a versenyekre napjainkban egyértelműen felértékelődött. Ebben a tanulmányban fiatal magyar csapatsportokat űző élsportolókat kérdeztünk meg milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak a mentális felkészítéssel kapcsolatban. A kutatás módszere online terjesztett, önkitöltős kérdőív volt. 165 értékelhető válasz érkezett. A kitöltők közt többségében nők, 15-24 év közöttiek, felsőfokú végzettségűek, városban élők voltak. A válaszadók majdnem 90%-a már ütközött olyan akadályba, mely a sportban nyújtott teljesítményére negatív hatással volt. A sportolók többsége tisztában van a sportpszichológus tevékenységével, mégis csak 10%-uk jutott el eddig mentális tréningre, miközben a minta 70%-nak lenne erre igénye. Az utánpótlás nevelésre nagy hangsúlyt fektető sportegyesület a tehetségkutatók során már sportpszichológust is bevonnak a kisgyerekek felmérésébe, így sokkal sikeresebb eredményeket érnek el. Ezek alapján elmondható, hogy a sportszervezeteknek érdemes lenne sportpszichológus szakembert alkalmazniuk mind felnőtt, mind utánpótlás szinten, hiszen ez elősegíthetné a játékosok és a csapatok jobb sportteljesítményének elérését.