Keresés
Keresési eredmények
-
UTÁNPÓTLÁSKORÚ KÉZILABDÁZÓK ÉS LABDARÚGÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA INTENZÍV MIKROMOZGÁSOK SZEMPONTJÁBÓL
Megtekintések száma:759Napjaink modern labdarúgása egyre szűkebb térben és cselekvési idő alatt zajlik, mely korábban elképzelhetetlennek tűnő mennyiségű mikro mozgás megtételére kényszeríti a játékosokat. Az egyes játékhelyzetek hasonlóan szűk területen zajlanak, mint az egyébként jelentősen kisebb alapterületen játszott kézilabda mérkőzések. Felmerül tehát a kérdés, megfelelő e sportág-specifikus felkészítés, azaz képesek a kézilabdázókhoz hasonló teljesítményt produkálni a labdarúgók a kisterületen történő intenzív elindulások, gyorsítások, lassítások és irányváltások tekintetében? Hipotézisünket a Speed Court sportdiagnosztikai eszközön végzett mérésekkel igazoltuk. A vizsgálat során utánpótláskorú sportolók két különböző felmérésen vettek részt. A felmérések végrehajtása magas színvonalú mozdulatgyorsasági és robbanékonysági képesség mellett, téri tájékozódó képességet, döntésgyorsaságot követelt a sportolótól. A ”60 méteres kergetés” és a ”30 másodperces kergetés” elnevezésű tesztek kiválóan alkalmasak voltak a mérkőzéseken előforduló szituációk modellezésére. A résztvevőknek három kísérlete volt, melynek eredményeit feljegyeztük, majd 12 hét elteltével újból megismételtük. A vizsgálati csoportok homogenitását bizonyítva testösszetétel vizsgálatnak is alávetettük a sportolókat, melynek eredménye szerint szinte tökéletesen megegyező testfelépítésű fiatalok képezték vizsgálatunk alanyait. A két sportág képviselőinek a teszteken elért eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a labdarúgók nem csupán képesek reprodukálni a kézilabdázók eredményeit, hanem minimális különbséggel túl is tudják teljesíteni azt.
-
KOMPLEX TELJESÍTMÉNYDIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK LABDAJÁTÉKOKBAN
Megtekintések száma:243A sportolók teljesítmény vizsgálata soha nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Számos módszer született, s lett tovább fejlesztve az utóbbi évtizedekben, annak érdekében, hogy a fizikális vagy mentális összetevőket minél pontosabban monitorozhassuk. Ezek a mérési protokollok azonban egyre specifikusabbá váltak, s egy adott teljesítmény-összetevőre fókuszáltak, mint ha elfelejtenénk, hogy a sportolók pályán nyújtott teljesítménye nem egyenlő az egyes képességek összegével. Mivel a pszicho-motoros képességek kölcsönhatásban vannak egymással sportjátékok során, így a teszteknek is hasonlóan, átfogóan kell kinézni. Két csoport labdajátékost, tizenhárom labdarúgót (n=13) és tíz kézilabdázót (n=10) vetettünk alá Mikromozgás teszteknek (MT) a SpeedCourt sportdiagnosztikai eszközön, hogy megvizsgáljuk azok tradicionális teljesítményindikátorokkal való összefüggését, mint, pulzusmegnyugvás (HRR), testtömeg index (BMI) és testzsír-százalék (BFP). Ezen felül a két sportági csoport MT eredményeinek különbségét is vizsgáltuk. Láthatjuk, nincs szignifikáns összefüggés az elvégzett két MT és HRR között (r=0,5132 and r=-0,5588). Hasonlóan nem fedezhető fel szignifikáns összefüggés sem a MT és BMI (r=-0.0886 and r=-0.0174), sem az MT és BFP (r=0.0872 and r=-0,2399) kapcsolatában. Ezen felül kijelenthető, hogy szignifikáns különbség nem felfedezhető fel a két sportág képviselőinek MT eredményei közt, így az MT teszteket mindkét sportág esetében alkalmazhatónak tartjuk
-
PROPRIOCEPTÍV EDZÉSEK HATÁSA A SERDÜLŐKORÚ LABDARÚGÓK CORE IZOMZATÁNAK EREJÉRE ÉS EGYLÁBAS EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉGÜK FEJLŐDÉSÉRE
Megtekintések száma:842A mai kor labdarúgásában egyre nagyobb jelentősége van a core izmok stabilitásának és az egyensúlyérzéknek. A labdajátékok során szerzett sérülések nagy része a core izomzat, a törzsizmok, a kinetikus lánc gyengeségéből, elégtelen erejéből ered. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk egy három hónapos proprioceptív edzésprogram hatását a törzs stabilitására és az egyensúlyozó képesség fejlődésére. Előzetes feltételezéseink alapján mindkét képesség javulását vártuk az edzésprogram végén. Tizenöt utánpótláskorú labdarúgót mértünk fel, akik hetente egy alkalommal, egy negyven perces proprioceptív edzésmunkát végeztek, ők alkották a vizsgálati csoportot. A kontroll csoportba tartozó sportolók nem végeztek speciális erősítő edzést. A fiatalok fitball labdán ülőhelyzetben végzett egyensúlyozást és az ún. Stork-tesztet végezték el. Az edzésprogram elején ún. bemeneti (BEM) valamint a végén kimeneti (KIM) teszteket hajtottak végre. A vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálati csoportot tekintve szignifikáns különbséget csak a törzsstabilitást mérő Fitball-teszt során tapasztaltunk, az egylábas egyensúlyozó képességet mérő Stork-teszt esetében nem volt statisztikailag értékelhető differencia.