Keresés

Keresési eredmények

• Termelői piacok az egyetemi campuson

  41-56

  Maró Gréta

  Czine Péter

  Maró Zalán Márk

  Török Áron

  Megtekintések száma:

  340

  A rövid ellátási láncok a nemzetközi tanulmányok egyre gyakrabban vizsgált területének számítanak. Sokan elterjedésükben látják a fenntarthatóság megoldását a mezőgazdaságban. Egyik meghatározó értékesítési csatornái a termelői piacok, melyek száma nagyot ugrott az utóbbi években Magyarországon. A termelői piacok fogyasztóit világszerte számos tanulmány elemzi, azonban az egyetemisták termelői piaccal való kapcsolatát kevés kutatás vizsgálja. Az USA-ban azonban akadnak erre példák; sőt az is jellemző, hogy termelői piacokat rendeznek az egyetemi campusokon. Az egyetemisták nem tipikus vásárlói a termelői piacoknak, azonban ők lesznek a jövő fogyasztói, így érdemes megvizsgálni az ő szokásaikat, igényeiket is. Egyetemisták által kitöltött kérdőív segítségével megvizsgáljuk, hogy mutatkozik-e különbség a korábbi tanulmányokban vizsgált és az általunk elemzett egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai között. Vannak-e egyértelműen azonosítható termelői piacra járási szokásaik? Van-e igény termelői piacok rendezésére az egyetemek campusán? A Magyarországon tanuló egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai jórészt megegyeznek a korábban végzett kutatások által vizsgált egyetemisták szokásaival. Egyetemi hallgatóknál az élelmiszervásárlás során főként a termékek ára, a kényelem, a választék és a minőség szempontok dominálnak. A kérdőívet kitöltő egyetemisták 31%-a még soha nem vásárolt termelői piacon, és csupán 21%-a vásárol rendszeresen.  A rendszeresen nem vásárlók legfőbb akadálya a termelői piacoktól való távolság, amire megoldást jelenthet a termelői piacok egyetemi campuson történő megrendezése. A tanulmányban vizsgált minta 95%-a nyitott erre, így érdemes lenne egy-egy egyetem tekintetében külön kutatást végezni és a pozitív eredményeket gyakorlatba is átvezetni.
  
  JEL-kódok: O13, P46, Q13

   

• Margarinnal kapcsolatos preferenciák vizsgálata egyetemista fogyasztók körében

  3-12

  Czine Péter

  Szakály Zoltán

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  120

  Kutatásunk középpontjában a diszkrét választási kísérlet alkalmazhatóságának vizsgálata volt, az élelmiszerekkel (jelen esetben margarinnal) kapcsolatosan. A módszertan hatékonyságának felmérése mellett szerettünk volna képet kapni arról, hogyan is ítélnek meg a hazai fogyasztók egy olyan egészség szempontjából megosztó terméket, mint a margarint. Azaz milyen tulajdonságokat várnak el és melyek azok, amelyek növelik/csökkentik hasznosságérzetüket. Továbbá ezek összhangban vannak-e a civilizációs megbetegedések megelőzésével. A válaszok megtalálásához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében vittük végig a diszkrét választás kísérletét, a szakirodalomban leírt részletességgel. Modellünk becslései, a módszertan jelen területen történő sikeres alkalmazhatóságát igazolják. A kapott eredmények alapján, a zsír és sótartalom növekedésével arányosan csökken a fizetési hajlandóság (WTP), az előzetes elvárásokkal ellentétben a fogyasztói hasznosságérzetet nem befolyásolja jelentős mértékben a napraforgóolaj tartalom. A nyert információkból hasonló konzekvenciára jutottunk, mint a bevezetőben hivatkozott irodalmak szerzői. Következtetésünk szerint a mintában szereplő fogyasztók között részben jelen van az egészségtudatosság és a civilizációs megbetegedések megelőzését szolgáló döntéseket hozzák meg választásaik során. Kutatásunk korlátai között említést kell tenni újfent arról, hogy a tanulmány elsődleges célja a módszertan tesztelése volt, a bevont minta nem reprezentatív, így az eredmények nem alkalmasak általánosításra. Emellett az alkalmazott modell magyarázóereje (R^2) csekély. Ezen tényezőkből adódóan, jövőbeni kutatási irányokat jelenthet egy reprezentatív minta vizsgálata, valamint további modellek tesztelése.

  JEL-kódok: I12, M31