Keresés

Keresési eredmények

• Fiatal versenysportolók étkezési szokásainak vizsgálata

  79-88

  Foltin Bianka

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  499

  Napjainkban a mozgás és az egészségmegőrzése egyre hangsúlyosabban jelenik meg mind a közéletben, mind a tudományos világban. Ehhez kapcsolódóan számos tudományos fejlődéssel, új ajánlással találkozhatunk. Jelen kutatásban a sportoló ifjúságot vizsgáltuk, elsősorban étkezési szokásaikat illetően, hiszen a megfelelő étrend összeállítása sokban hozzájárul, hogy a sportolók a lehető legjobb eredményt tudják elérni.  Kutatásunkban az aktuális tudományos trendek, kutatási eredmények feltérképezése után kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk a célcsoport tagjait, azaz a versenysportot űző 15-35 közötti fiatalokat. A szűrések és az adattisztítás után 190 fő maradt a mintában. A vizsgálatok jelen tanulmányban leíró statisztikai elemzésekre épültek.  Eredményeinkből kiderült, hogy alanyainknál nem lép fel különbség a felkészülési- és versenyidőszak alatti étkezés esetében, ez mindkét periódusban jellemzően az ajánlásoknak megfelelően 3-5 alkalom. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy már az egészen fiatal sportolók is tisztában vannak a tudatos táplálkozás fontosságával, és igyekeznek ennek megfelelő, kiegyensúlyozott étkezést folytatni. Ami viszont kevésbé fest jó képet tájékozottságukról, hogy nem ismerik vagy nem tartják fontosnak a különböző egészség- és teljesítményvédő, illetve -fejlesztő élelmiszerek fogyasztását, illetve nem is érdeklődnek az ehhez kapcsolódó új lehetőségek iránt.

  JEL besorolás: M31, H12, Z2

• A szülői egészségtudatosság és az étkezési preferenciáik vizsgálata a gyermekkori elhízás tükrében

  27-38

  Holczer Adél Judit

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  468

  A XXI. század egyik megatrendje, az egészségtudatos életmód és táplálkozás, amely kutatásunk alapját képezi. A téma számtalan aspektusa már ismert, ám a szülők egészségtudatossága, illetve élelmiszervásárlási szokásaik és ennek hatásai gyermekeik egészségére egy olyan téma, amelyről még csak elenyésző számú tanulmány készült, amely alátámasztja tanulmányunk relevanciáját. Feltáró kutatásunk célját a különböző szülői attitűdök, illetve preferenciák vizsgálata képezte, melynek keretein belül olyan Magyarországon élő édesanyákat és édesapákat kérdeztünk meg, akiknek gyermekei 0-14 év közöttiek. Primer kutatásunk során, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk, amelyet 206-an töltöttek ki, így a főbb gondolatok, irányelvek már tetten érhetők a szülők étkezési és nevelési szokásaikat tekintve. Kutatásunk főbb témakörei: az egészség és az egészséges életmód fontossága, a szülői tájékozódás formái és módja a témát illetően, a családok étkezési szokásai, illetve a szülői felelősségvállalás kérdésköre. A statisztikai elemzés során több szegmentumot sikerült elkülönítenem egymástól, melyek eltérő attitűdjei, preferenciái jól kimutathatók. Az eredményekből kiderült például, hogy a válaszadók az egyes értékcsoportok mentén másképp ítélik meg az étkezéseket vagy az információforrások fontosságát és hitelességét.

  JEL-kódok: I12, M31

• Az egészségtudatos életmód tényezőinek vizsgálata az amatőr férfisportolók körében

  61-70

  Markos Attila

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  286

  A kutatások világszerte az egészségtudatos életvitel iránti egyre növekvő keresletről számolnak be, és a Gfk (Growth from Knowledge) felmérései alapján ez a tendencia hazánkban is egyre dominánsabban ölt testet. Jelen tanulmányban négy, hobbi szinten sportoló középkorú férfit kérdeztünk az egészségtudatos életmódhoz való hozzáállásukról, kiemelten kezelve ezen belül az étkezést és a funkcionális élelmiszerek fogyasztását. A kutatásunk mélyinterjúkra épül, melynek keretében négy amatőr sportolót kérdeztünk a fent említett témákról. Az interjúk elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk az alanyok spontán válaszaira és reakcióira. Eredményeink alapján elmondható, hogy a felmérésben szereplő amatőr sportolók, akik komolyan részt vesznek heti több alkalommal is edzésen, különösen odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és a megfelelő, az edzést is kiegészítő rekreációs tevékenységek folytatására. Étkezésükbe beépítették és fenntartják az adott edzéshez szükséges funkcionális élelmiszerek fogyasztását, melyekről komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Főbb információforrásaik azonban jellemzően nem személyes konzultációk szakemberekkel, hanem az interneten elérhető információk.

  JEL-kódok: I12, M31

• Az egészség, a környezet és az étkezés kapcsolata – Szakirodalmi áttekintés

  3-24

  Kiss Virág Ágnes

  Dombi Mihály

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  734

  Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. Az emberek széles rétegei tudták maguk mögött hagyni a szegénység és éhezés kínzó kötelékeit, miközben a kommunikáció, kereskedelem és közlekedés terén végbement robbanásszerű technológiai előrelépések megnyitották az utat a fogyasztás, a szabadság és a tudomány demokratikus térnyerése előtt. Ennek a folyamatnak viszont kétségtelenül azonosíthatók az árnyoldalai is: paradox módon egyre szélesedő ismereteink és tudásunk ellenére egyre kétségesebb az, hogy hagyományos kulturális értékeink, egészségi állapotunk és a természeti környezetünk hosszú távon javulni tudnak.
  Szakirodalmi áttekintésünkben annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés fentebb bemutatott „káros mellékhatásai” közül lehetséges-e érdemben többet együttesen „kezelni”. A fenntartható fejlődéssel – vagy újabban körkörös (cirkuláris) gazdasággal – foglalkozó szakirodalom egyre inkább összpontosít a különböző ökológiai és társadalmi problémák közötti kapcsolatra az igen összetett fenntarthatósági kérdésekre adott hibás környezetpolitikai reakciók elkerülése érdekében. Cikkünkben az egyik legnagyobb jelentőségű ilyen kapcsolatrendszer bemutatására teszünk kísérletet, ez az élelmiszerfogyasztás, és annak a természeti erőforrásokkal, valamint az egészségmegőrzéssel fennálló kölcsönhatásai. A fogalmakat önmagukban, majd a szakirodalomban fellelhető, őket összekapcsoló modellek mentén mutatjuk be.

  JEL-kódok: F64, I12, O13, Q4, Q5