Keresés

Keresési eredmények

• Kísérlet és kísértés

  110–113.

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  64

  Borbély Szilárd, A testhez – Ódák & Legendák, Kalligram, Pozsony, 2010.

• Szerkesztői előszó

  3–7

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  149

  „Kóborolok holdtutajon, / holdtutajon magamba, / csillag akad hajamba, / holdtutajon magamba” – olvassuk Kovács András Ferenc Tavaszi szél című versében. Holdtutajon kóborlóként éreztük magunkat mi is szerkesztőtársaimmal, amíg kalandoztunk, s bejártuk ennek a lapszámnak az útját a különböző gyerekirodalmi csillagok (könyvek, szerzők, versek, rajzok, festmények, tanulmányok, konferenciák…) rengetegében, melyek közül hol egyik, hol másik akadt hajunkba, s vittük – visszük – ekképp magunkkal. Szeszélyes járművünk érthetően nem járhatta be az univerzum minden szegletét, ám ajánljuk kötetünket – izgalmas utazást lehetővé tevő holdtutaj gyanánt – az olvasó számára is, bízva abban, hogy az ő haja sem marad érintetlen.

• Szerkesztői előszó

  3.

  Balajthy Ágnes

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  68

  A kortárs magyar irodalom folyamatait elsősorban a műkritika legkülönfélébb szakmai orgánumai követik nyomon, s bár több irodalmi és művészeti folyóirat rendszeresen megjelentet összegző áttekintéseket a történő magyar irodalom legaktuálisabb tendenciáiról, ezen folyamatok átfogó, tudományos igényű leírására viszonylag ritkán kerül sor. Éppen ez utóbbira vállalkozik jelenlegi lapszámunk, amely a kortárs magyar líra és próza aktuális folyamatainak széleskörű feltérképezését és mélyebbre ható vizsgálatát ígéri.

• Szerkesztői előszó

  3–8.

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  104

  Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész, kritikus életműve két évvel ezelőtt, fájdalmasan korán zárult le. Jóllehet, a hagyatékban föllelhetőek kiadatlan darabok – így például a szerző (jelen lapszámban is ismertetett) Csokonai-könyve tördelt változatba került, s a nyomdai munkálatokra vár –, az oeuvre lényegében az 1988 és 2013 közötti időszak termését foglalja magában, az Adatok című verseskötet megjelenésétől a Nincstelenek című regény publikálásáig ívelően. Tucatnyi szépirodalmi kötetről (köztük lírai, drámai és epikai művekről), irodalomtudományos munkákról és egy kortárs kritikai gyűjteményről van szó, s az életmű mind mennyiségét, de legfőképp minőségét és egyedülálló jellegét tekintve kiérdemli a vele történő alapos számvetést. A lap szerkesztőbizottsága, valamint a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete úgy látta, hogy Borbély Szilárd kollégánk és szerkesztőtársunk emlékét az ápolja leginkább méltóképpen, ha a Studia Litteraria az életművet rendszerszerűen áttekintő, tudományos igényű lapszámot jelentet meg – olyan közeli időpillanatban, amely a szakmai távolságtartást már (valamelyest) lehetővé teszi. A szakmai szerkesztői feladatok ellátására Valastyán Tamás és jómagam kaptunk megbízatást. A célkitűzés eléréséhez a szerző munkásságát jól ismerő, illetőleg arra újszerű, friss pillantást vető szakembereket egyaránt igyekeztünk megszólítani, azzal a kéréssel, hogy írásaikkal ne az emlékműavatás gesztusát gyakorolják, hanem a szövegek megszólításával, megnyitásával a szakmai párbeszéd és együttgondolkodás feltételeit teremtsék meg.

• Galíciától az Isonzóig: Az első világháborús magyar líra

  142–156.

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  59

  In my essay, I intend to survey how the topic of the Great War influences the poetic material of the interwar period (with special respect to the duration of the war itself). First of all, it is obligatory to recall (and, in a way, rethink) the relevant works of such well-known authors like Endre Ady or Mihály Babits. The previous one is particularly important, because we can speak about innovative poetical (and not thematic) consequences in his case. I discuss more extensively the works of two minor poets of the era: the oeuvre of Géza Gyóni (the war poet of WWI Hungary) and Géza Juhász, whose expressive volume Háború (War) was published twenty years after its formation, only in 1937.