Keresés

Keresési eredmények

• Az autofikció elevensége: (Bartók Imre: Jerikó épül)

  98–118.

  Balajthy Ágnes

  Megtekintések száma:

  97

  Th™is article analyses Imre Bartók’ Jerikó épül (“Jericho is being built”, 2018) in the context of contemporary Hungarian and international autofiction. Using the distinction established by Hannah Arendt and Giorgio Agamben between the notions of “bios” and “zoe” as a starting point, I argue that the novel deconstructs the logic of autobiographic narration via its expansion of the semantics of the term “life”, playing upon its evolutionary, biological and material connotations. Furthermore, identifying “theš” as one of the book’s central, self-reflexive motifs, I explore its links to the most significant autobiographic tradition of European literature (hallmarked by the names of St. Augustine and Rousseau) and interpret it in the light of the text’s affective and performative functioning.

• Szerkesztői előszó

  3.

  Balajthy Ágnes

  Lapis József

  Megtekintések száma:

  68

  A kortárs magyar irodalom folyamatait elsősorban a műkritika legkülönfélébb szakmai orgánumai követik nyomon, s bár több irodalmi és művészeti folyóirat rendszeresen megjelentet összegző áttekintéseket a történő magyar irodalom legaktuálisabb tendenciáiról, ezen folyamatok átfogó, tudományos igényű leírására viszonylag ritkán kerül sor. Éppen ez utóbbira vállalkozik jelenlegi lapszámunk, amely a kortárs magyar líra és próza aktuális folyamatainak széleskörű feltérképezését és mélyebbre ható vizsgálatát ígéri.

• „Ez a táj, ez olyan, mint én”: Debrecen mint szövegtér Térey János Jeremiásában

  158–167.

  Balajthy Ágnes

  Megtekintések száma:

  100

  My essay offers a reading of János Térey’s Jeremiás avagy az Isten hidege that focuses on the play’s embeddedness in the cultural memory of Debrecen, a city of undeniable significance in Hungarian literary history. I investigate the play’s strategies to re-interpret the topoi of other Debrecen-related texts, including seventeenth-century Calvinist sermons, the poems of Endre Ady or contemporary pop songs. Thus, I interpret the ways Térey’s rhetoric undermines the stability of dichotomies that traditionally characterise the literary representations of the city, such as the opposition between nature and urban space or the clash of intellectual openness and provincial isolation. The paper also analyses Biblical and religious allusions in order to reveal the various links between Prophet Jeremiah and Térey’s fictional, hypermodern figure of Jeremiás, a disillusioned politician from Debrecen.

• Az anya és a nyelv: Az Esti Kornél harmadik fejezetének biopoétikai összefüggéseiről

  11–26.

  Balajthy Ágnes

  Megtekintések száma:

  49

  Th“e third chapter of Kosztolányi’s volume of short stories is oŸften considered to be a coming of age story, in which the eighteen-year-old protagonist’s train journey symbolizes his transformation from a child into an autonomous and independent subject. My interpretation attempts to undermine this reading through exploring the various roles family relations play in the narrative. Although Esti leaves his biological mother behind in the beginning of his adventure, I argue that his story remains centred around the of image of the mother(s); he is surrounded by mother figures and figurations of maternity. Via presenting the mouth simultaneously as an organ of eating, feeding, speaking, and kissing, Kosztolányi’s writing explores the intimate, corporeal, somatic aspect of language shared by the mother and the child. However, the frequent references to school, classical authors and foreign tongues (Latin, Greek, Italian, French) also display language as an external medium of reading, writing and memorizing. “ese two aspects – in parallel with the biological and metaphorical understandings of motherhood – turn out to be inseparable in Kosztolányi’s work.

• Szerkesztői előszó

  3.

  Balajthy Ágnes

  Fodor Péter

  Megtekintések száma:

  32

  Folyóiratunk legfrissebb lapszáma olyan előadások tanulmánnyá bővített változatát tartalmazza, melyek eredetileg a Biopoétika a 20–21. századi magyar prózában című, 2022. szeptember 22–23-án Debrecenben megtartott konferencián hangoztak el. Az írások célja, hogy feltérképezzék a modern magyar próza biopoétikai tendenciáit: azaz, egy új keletű szóalkotással élve, bioepikaként olvassák az elmúlt közel száz év néhány meghatározó alkotását.