Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Szerkesztői előszó
Megjelent január 1, 2015
3–8.

A klasszikus antikvitás szerepe, jelentősége korunk tudományosságának és kultúrájának kialakulásában, alakulásában senki számára nem kérdéses. Sokkal inkább kérdéses az, hogy a mintegy kétezer évig eleven, de mára már pozícióját vesztett hagyomány és tudás a megváltozott társadalmi-kulturális-mediális közegbe...n „élő”, azaz jelen lévő és hatást kifejtő tud-e továbbra is maradni – s ha igen, miképpen, milyen formában. Az egész életünket, kultúránkat átható antikvitás képzete nyilvánvalóan illúzió volna, arról azonban nem mondhatunk le, hogy az oktatásban és a kultúra különböző területein munkálkodók számára is egyre távolibbá és idegenebbé váló klasszikus görög és római hagyományt olykor-olykor kiléptessük a kutatás (és oktatás) egyre szűkösebbé váló keretei közül: így megteremtve annak a tapasztalásnak a lehetőségét, hogy a klasszikus antikvitás – a fenti értelmen kívül akár még egzisztenciális vonatkozásban is, vagy olykor leginkább így – élővé tehető.

Teljes absztrakt mutatása
8
3
A kora keresztény mártíromság kérdései Boudewijn Dehandschutter kutatásainak tükrében
Megjelent július 1, 2012
267–280.

The review makes an attempt to summarize the most important questions of the research on ancient Christian martyrdom, relying on the writings of professor Boudewijn Dehandschutter (Leuven), the internationally acknowledged scholar who died recently and in honour of whom a Festschrift has been published. Dehandschutter’s research focussed on M...artyrium Polycarpi, a text dating back to the second century AD, which almost paradigmatically shows the most important questions of ancient Christian martyrdom, the nature of its cult and origins. The review touches upon the following questions: philology, etymology, theology, poetics and genre, various phenomena connected to the history of ideas and the cults regarding the cult of the martyrs from the beginnings to the end of the forth century AD.

Teljes absztrakt mutatása
5
6
Zártság és teljesség: (Longosz: Daphnisz és Khloé)
12–37.

Longus’s influential novel, Daphnis and Chloe, is barely present in Hungarian literary education. This paper sets out to provide a methodological example for the understanding of the novel by applying some basic poetic-narratological aspects and by doing this the distance between ancient culture and today’s reader can be reduced. The interp...retation of the novel starts with the most important questions expressed in the prologue (prooimium): the unanimity and difference between the real and the fictional author/narrator; the role of intertextuality; the interconnection of word and image, the novel as ekphrasis; the understanding of the relation between nature (physis) and human creation (technē). Then it continues to explore the characters of the two protagonists, Daphnis and Chloe, the gods who have a role in their love and experiences (Eros, Pan, and Dionysus), the threatening external forces, and the most crucial questions of space, time and bucolic idyll. All these are subordinated to the most significant interpretational possibilities (the novel as the allegory of Love), which provides the opportunity to show the author’s, Longus’s, ironic perspective.

Teljes absztrakt mutatása
42
62
Szakrális tér és emlékezet az ókeresztény martürionokban: (Nyssai Szent Gergely 25. levele és Homíliája Szent Theodóros ünnepén)
Megjelent július 1, 2018
5–22.

In the present study, through analyzing two pieces of writing (Epistula 25 and In Theodorum) by the 4th-century Cappadocian father, St. Gregory of Nyssa (A.D. 334/35–395), I intend to focus on the relationship between sacral places or spaces and memory in the Early Christian cult of martyrs, more specifically, in the case of martyria. Althoug...h these pieces are not related to one another, both can be considered paradigmatic from the aspect of the current topic. What is more, their joint reading and analysis would be expressly desirable because the epistle provides the external layout of the construction of a martyrion that, as far as we know, has never been completed, while the homily contains a description of the interior of another martyrion, which still existed during the lifetime of St. Gregory of Nyssa, elaborating in detail also on how the memory and laudation of the martyr saint were related to the sacred location and space. Following the clarification of the concept of martyria and providing a brief outline of the religious-theoretical and architectural contexts, through a joint interpretation of the two pieces of writing, I will attempt to address the issue of what kind of religious and symbolic associations helped communal memory in the sacred space determined by religious and liturgical functions to cherish the cult of martyrs and thus strengthen the faith of the community.

Teljes absztrakt mutatása
21
18
Médeia, a korinthosi feleség: (Euripidés: Médeia)
Megjelent január 1, 2017
9–22.

Among the modern interpretations of Medea, one of the most influential plays by Euripides, which was first performed in 431 BC, there is a so-called “barbarian Medea” reading, which explains the murderous deeds of the heroine (including the killing of her own children) primarily through her barbarian descent and otherness. In this paper, ho...wever, I wish to join another trend among the related, rather expansive, research efforts, which identifies the ultimate reason for the revenge taken by this fierce and impetuous protagonist not in her otherness deriving from her barbarity but essentially in her quality as a cheated and humiliated spouse. In my study, I intend to focus on the figure of Medea as a “Corinthian wife” on the basis of three significant locations in the text of the play: the speech of the Nurse (1–45), Medea’s lamentation (214–267), and the agon between Medea and Jason (446–626). It is my intention to contend that during the “peaceful” years spent in Corinth (cf. 11–15), Medea is an average wife, just like any other woman of her age, until Jason decides to leave her. At this point, however, since she takes Jason’s oath sworn to Zeus and the other gods seriously, she abandons the traditional role of “the ideal wife” and exacts her revenge planned on the prompt of her desperation and the specific combination of circumstances. All this relates her back to her mythic past but, in this case, her barbarity becomes an indication of her otherness as a woman, the same way as her deeds become a medium of the experience shared by contemporary spouses and women.

Teljes absztrakt mutatása
9
12
Szerkesztői előszó
Megjelent január 1, 2017
3–8.

A Studia Litteraria Médeia-interpetációk című tematikus számának ötlete az egyetemi oktatói munkánk során született meg. Évek óta tapasztalhattuk, hogy a görög drámákkal foglalkozó kurzusokon szinte mindig Euripidés Médeiája volt az az alkotás, amely leginkább megmozgatta a hallgatóságot, a legtöbb véleményre és vi...tára ösztönözve őket. Bizonyára ez is szerepet játszhatott abban, hogy végül az egyik hallgatónk azzal az ötlettel állt elő: tartsunk egy olyan félévet, amely csak Médeia alakjának értelmezéseivel foglalkozik. Így került sor a 2016/17-es tanév őszi félévében a Médeia-interpretációk című kurzusunk megszervezésére (amely korántsem bizonyult úttörőnek: nemcsak külföldön, hanem itthon is volt már példa hasonlóra). A tematikába bekerülő értelmezések, feldolgozások kiválasztását elsősorban az a szándék vezérelte, hogy olyan jelentős művekkel foglalkozzunk, az ókortól napjainkig, amelyek felmutatják a Médeia-mítoszban rejlő és a saját koruk kulturális és egyéb kontextusába beágyazódott értelmezési lehetőségeket és stratégiákat, és nem utolsósorban lehetőséget adnak az adaptáció és medialitás mindenkori összefüggéseinek a megvilágítására is. Ezeket az elméleti szempontokat aztán több praktikus szempont is felülírta, végül mégis izgalmas előadássorozat jött létre, számos oktató közreműködésével.

Teljes absztrakt mutatása
8
4
A test ontológiája a halálban: A halott test Nüsszai Szent Gergely teológiájában
Megjelent január 1, 2011
5–18.

The contemplation on death in respect to the redeeming crucifixion of Christ in the thinking of the first Christian Church Fathers, the most prominent persons of their age, was basically determined by the Biblical teaching concerning the resurrection of the body, with the promise of eternal corporal life for Christians. For those educated on Pl...atonic writings the latter teaching was sheer stupidity. Even Paul the Apostle was ridiculed for it on his mission to Athens. The Church Fathers, educated in the paideia, the educational system of the Roman Empire, could not neglect the questions about death that had cropped up in the philosophical and cultural tradition. They had to investigate these questions in the junction of theological, anthropological, philosophical (ontological) and partly aesthetical problems.
In my study I try to investigate what questions are raised and how they are raised in the centre of thinking of Saint Gregory of Nyssa, who investigated death and the dead body in the context of resurrection. Living in the tension generated between everyday, ephemeral experience (the physical decay of the dead body) and belief-hope (resurrection in the body), Gregory tries to answer the questions of identity (what is the aim of resurrection, if it is not me who is resurrected) by integrating the tradition of Neoplatonic philosophy (especially the concept of eidos) into Christian theology. My study, putting aside the discursive frame of Gregory’s works, tries to give a summary on the ontology of the dead and the resurrected body in the theology and anthropology of the Cappadocian Father.

Teljes absztrakt mutatása
7
14
Szerkesztői előszó
Megjelent január 1, 2011
3–4.

A test témája az utóbbi évtizedek tudományos kutatásaiban, diskurzusaiban kiemelten fontos szerepet játszik, és aligha van olyan kortárs tudomány- és művészeti ág, amelynek ne volna határozott álláspontja a testről. A művészetekben és az irodalomban az ókortól napjainkig meglévő test-témák, -interpretációk és -repr...ezentációk korunk antropológiai és kultúratudományos fordulatának következtében és a posztmodern diskurzusok elméleti alapjaira helyezve az egyik legizgalmasabb kérdéskörré váltak.

Teljes absztrakt mutatása
8
0
1 - 8 a 8 tételből