Keresés

Keresési eredmények

• Hős és antihős: Környezeti politika és pénzügyi szabályozás

  128-155

  Bartha Ildikó

  Bordás Péter

  Horváth M. Tamás

  Megtekintések száma:

  233

  Minél inkább kerül a környezeti politika a kormányzati (pénzügyi) politika homlokterébe, annál inkább érvényesülnek benne a kormányzást magát meghatározó érdekviszonyok. Az Európai Unió keretében ez mindenekelőtt úgy valósult meg eddig, hogy a tagállamok kormányzati politikai szerepe sok esetben inkább önmagáért valóan növekedett, és nem pedig a gyakran hivatkozott környezetvédelemre valóban való ösztönzés érdekében. A környezeti felelősség mintha a szebbik, a pénzügyi szabályozások valósága pedig az árnyasabb oldalát mutatná a tényleges kormányzati céloknak.

• A felsőoktatás és a szabad mozgáshoz való jog az európai unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában

  134-156

  Bartha Ildikó

  Megtekintések száma:

  124

  A 20. század második fele és a 21. század eleje meghatározó jelentőséggel bírt az egyes államok felsőoktatási rendszerének formálódásában, illetve az európai egyetemek mai arculatának kialakulásában. Egymással párhuzamosan jelentkező hatások, háttérfolyamatok eredményeként a hagyományosan nemzetállami szinten szabályozott felsőoktatás egyfajta „európaizálódásának” folyamata zajlik; mindeközben pedig az európai egyetemek tevékenysége mind tartalmilag, mind szervezési kereteit tekintve átalakul.

• Reklámtilalmak a belső piacon: a tagállami hatáskör határai a külföldi szerencsejátékokra vonatkozó magyar reklámtilalom példája alapján

  12-23

  Leidenmühler Franz

  Fodor László(Fordító)

  Balogh Judit(Fordító)

  Bartha Ildikó(Fordító)

  Megtekintések száma:

  185

  Az Európai Unió jogának egyik fontos célkitűzése a belső piac megvalósítása. A tagállami kereskedelmi szabályok – mint például a reklámkorlátozások vagy reklámtilalmak – egy része tagállamonként jelentősen eltér. A belső piacon így mindenekelőtt az áruk szabad mozgását, valamint a szolgáltatások szabad áramlását akadályozhatják. Ennélfogva a gazdasági szabadságok érvényesülésének elősegítése érdekében az Európai Bíróság számos ítéletében meghatározta a tagállami reklámszabályok uniós jogi korlátait. Különösen az EUMSZ 56. cikke szerinti „szolgáltatások szabad áramlása” biztosítható csak abban az esetben, ha a határon átnyúló szolgáltatáskínálatot is megfelelő módon lehet reklámozni. E szabályozási hátteret fgyelembe véve az alábbiakban vizsgált, a szerencsejátékszolgáltatások reklámtilalmáról szóló magyar előírás [az 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 2. §-ának (7) bekezdése] különösen problematikusnak tűnik. Mindenekelőtt azért, mert ez a rendelkezés nem csupán a belföldön, hanem az Európai Unió más tagállamaiban (jogszerűen) kínált szolgáltatások reklámjára is vonatkozik.