Keresés

Keresési eredmények

• Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján

  110-128

  Tóth J. Zoltán

  Megtekintések száma:

  155

  2012. január 1-jétől az Alaptörvény egy új, addig a magyar jogrendszerben nem létező jogintézményt vezetett be: az ún. valódi alkotmányjogi panaszt. Ez – az addig is létezett, konkrét normakontrollt jelentő alkotmányjogi panasszal ellentétben – nem a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály, hanem annak bíróság általi értelmezése alaptörvényellenessége esetén vehető igénybe. Ezzel az Alkotmánybíróság egy olyan hatáskört kapott, amellyel valóban a jogrendszer egészével szemben érvényesíteni tudja az alkotmányossági szempontokat, hiszen ettől az időponttól kezdve nemcsak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogforrásokat, hanem az egyedi bírói döntéseket is felül tudja vizsgálni, alaptörvényellenessé tudja nyilvánítani, és meg tudja semmisíteni. Ennél fogva az Alkotmánybíróság most már közvetlenül a jogalkalmazás felett is (alkotmányossági) kontrollt gyakorol, és akár a kúria döntéseit is annullálhatja.

• Jogállam – cselekvő állam: Magyary Zoltán jogállam-felfogásának rekonstrukciója

  9-26

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  153

  Magyary Zoltán a modern közigazgatás-tudomány és államelmélet nemzetközileg is ismert gondolkodója alapvetőnek tekintette a jogállamiság értékeit, de fellépett a jogi formalizmus okozta anomáliákkal szemben. Fontosnak tartotta védeni az alapvető jogokat, így a közigazgatási határozatok teljeskörű bírósági felülvizsgálatát szorgalmazta. Ugyanakkor prioritás volt számára a közigazgatás, végső soron a végrehajtó hatalom hatékony és eredményes működése. A jogállamiság kritériumai és a hatékony, eredményes működés érintkezési pontjait műveiben nem tisztázta teljes körűen, így az utókor számára különböző interpretációs lehetőségek adódnak szemléletmódja feltárása során.