Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Gazdaságpolitikai együttműködés az Európai Unióban – Új utakon?
Megjelent november 15, 2012
34-52

Az álmok megvalósítása során felmerülő akadályok többirányúvá teszik a járható utat: visszafordulhatunk, valamint az akadályok leküzdése során megmaradhatunk eredeti terveinknél, de új utakat keresve módosíthatjuk is c...éljainkat. Vajon az európai unió milyen utakon jár? Az unió által a válság hatására hozott eddigi reaktív intézkedések milyen irányba mutatnak? A kérdésekre egyértelmű választ álláspontom szerint még nem adhatunk. A kérdések megválaszolását viszont segítheti annak meghatározása, hogy milyen képződmény az Európai Unió, mi a célja, és ezekhez eddig milyen eszközöket rendelt. Emellett a meglévő eszközök sajátosságait, esetleges ellentmondásait egyaránt látnunk kell, ha a válság hatására hozott intézkedéseket értékelni kívánjuk. Alapvető kérdés a kutatás koordinátáinak definiálása is, azaz milyen szempontból végezzük vizsgálatainkat.

Teljes absztrakt mutatása
140
103
Az EU és az EFTA: a két gazdasági integráció (tagjai) közötti együttműködés támogatási rendszere
Megjelent december 13, 2013
62-85

Az Európai Unió, illetve a tagállamai, valamint az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, továbbiakban EFTA) országai közötti gazdasági kapcsolatok sajátos elemeit képezik az integrációs pénz...gyi jognak, melyek hatással vannak a magyar költségvetési jogra is. A tanulmány keretében többek között arra keressük a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy egyes Európai Unión kívüli országok viszonylag jelentős összegekkel támogatnak egyes uniós tagállamokat, ehhez miért és hogyan kötődik az EU, e támogatások milyen jellemzőkkel bírnak, és Magyarország hogyan kapcsolódik ezen kormányzati szintek közötti pénzügyi kapcsolatok rendszerébe.

Teljes absztrakt mutatása
128
282
Kilépés az Európai Unióból – Az EUSZ 50. cikke a Brexit tükrében
97-117

A 2016. június 23-ai népszavazás fordulópontot jelent az EU és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: UK) közös történetében. Emellett egyrészt az integrációs paradigma változását hozza magával, másrészt az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 50. cikkének első alkalmazását jelenti, melynek s...orán különösen fontos a „jó gyakorlat” kidolgozása mindkét fél részéről. A következőkben az 50. cikket elemzem és azt vizsgálom, hogy a kilépési klauzula rendelkezései a gyakorlatban miként is érvényesülnek.

Teljes absztrakt mutatása
338
440
Kelet és Nyugat között: Örményország és Szerbia az európai és eurázsiai integrációban
Megjelent július 23, 2019
96-106

Kelet-Európában megfigyelhető, hogy egyes államok két jelentős regionális integrációs szervezettel is kapcsolatok kiépítésére törekednek: az Európai Unióval és az Eurázsiai Gazdasági Unióval. A két szervezet bizonyos értelemben egymás versenytársa, ugyanis mindkettő igyekszik saját szervezetét vonzóvá tenni az érin...tett államok számára. Vannak azonban olyan kelet-európai államok, amelyek elköteleződnek amellett, hogy az egyik szervezettel mélyebb együttműködést alakítsanak ki, ugyanakkor megpróbálják a másikkal is fenntartani, sőt akár szorosabbra fűzni kapcsolataikat. Jelen tanulmány célja, hogy ezeket a folyamatokat Örményország és Szerbia példáján mutassa be.

Örményország teljes jogú tagként csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, ugyanakkor az Európai Unióval is kapcsolatokat épített ki: 2017-ben átfogó és megerősített partnerségi megállapodást kötöttek. Szerbia ezzel szemben az Európai Unió tagjelölt állama, amely már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat is. Emellett azonban fenntartja szoros kapcsolatait az Eurázsiai Gazdasági Unióval olyannyira, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodásról folynak köztük a tárgyalások. Mindkét államra igaz tehát, hogy eredetileg egyértelműen elköteleződtek valamelyik regionális integrációs szervezet irányába, ugyanakkor a másik szervezettel is a kapcsolatok mélyítésére törekednek. Jelen tanulmány e kapcsolatok alakulását tekinti át, bemutatva az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttét és intézményi sajátosságait is.

Teljes absztrakt mutatása
267
245
Örökkévaló identitás? Lehetséges kapcsolat az alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák között
Megjelent július 22, 2019
9-25

Jelen tanulmány elméleti megalapozása egy olyan kutatásnak, amelyben az uniós tagállamok alkotmánybíróságainak gyakorlatát az összehasonlító elemzés módszerével kívánjuk vizsgálni a fenti kérdések vonatkozásában. E célból kérdőívet küldtünk az Európai Unió összes tagállamába a legfőbb alkotmányértelmező s...zervnek (ahol létezik ilyen). Vizsgálódásunk során különösen azon uniós tagállamokra koncentráltunk, amelyek alkotmányaikban explicit örökkévalósági klauzulát alkalmaznak. A jelen tanulmányban bemutatott feltevéseinket a beérkezett válaszok alapján a jövőben kívánjuk értékelni, igazolni. A tagállami alkotmányértelmezők gyakorlatának elemzését tehát a későbbiek során végezzük el, e tanulmányban csak néhány határozatra térünk ki a szükséges mértékig. Jelen írásunk célja tehát, hogy elméleti szempontból vizsgálja meg a két koncepciót: elsőként az alkotmányos identitás, majd az örökkévalósági klauzula fogalmát. A két fogalmat a fennálló kapcsolat szempontjából szükséges mértékig önállóan elemezzük, majd áttérünk a fogalmak közötti feltételezett kapcsolatra.

Teljes absztrakt mutatása
360
352
A környezeti integráció alapelve – gondolatok az eu 7. környezeti cselekvési programja kapcsán
Megjelent június 13, 2013
31-51

Az Európai Bizottság 2012. november végén tette közzé az Unió új, 7. környezeti cselekvési programjának tervezetét, s egyben az Európai Parlament és a Tanács elfogadó határozatára vonatkozó javaslatát. A határozati java...slat preambuluma a megszokott módon utal a korábbi cselekvési program végrehajtásának eredményeire és hiányosságaira, az EU környezetvédelmi és fenntartható növekedési/fejlődési politikai célkitűzéseire, belső és nemzetközi kötelezettségvállalásaira s a környezeti politikát vezérlő alapvető elvekre. A határozat rendelkező része a korábbiakkal ellentétben meglehetősen szűkre szabott, a célok és alapelvek felsorolása mellett a végrehajtásért viselt megosztott uniós és tagállami felelősséget rögzíti, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével. Magát a környezeti cselekvési programot már nem a határozat szövege, hanem a hozzá csatolt melléklet tartalmazza.

Teljes absztrakt mutatása
101
254
Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében
Megjelent július 7, 2015
120-141

Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a...z EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.

Teljes absztrakt mutatása
103
182
Az uniós jog nemzeti büntetőjogra gyakorolt hatásai
Megjelent december 16, 2016
79-93

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel az európai integráció történetében először önálló, homogén, szupranacionális uniós politikává vált a büntetőjogi együttműködés. Ennek ellenére nem l...ehet azonban azt mondani, hogy a közösségi/uniós jog és a nemzeti büntetőjog a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően teljesen független lett volna egymástól. Az uniós jog és a nemzeti jog számos ponton kapcsolódik egymáshoz, így a büntetőjog vonatkozásában is számos ponton figyelhetünk meg kölcsönhatást a két jogterület között. Az uniós jognak a tagállamok büntetőjogára gyakorolt hatása kétirányú: negatív és pozitív kötelezettségeket ró a tagállamokra.

Teljes absztrakt mutatása
66
213
1 - 8 a 8 tételből