Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Az egészséges környezethez való jog elméleti megközelítésben
Megjelent december 16, 2016
24-38

A környezeti tárgyú nemzetközi jogi dokumentumok 1972 óta tartó gyarapodásával párhuzamosan lett vizsgálatok tárgya a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének kapcsolata. Az emberi jogok védelme és a környezetvédel...em közötti összefüggések felismerése, valamint e két védelmi rendszer összekapcsolása hívta fel a figyelmet egy meghatározott tulajdonsággal bíró – egészséges – környezethez való jog elismerésének az igényére. A környezet védelme az emberiség akut feladatai között szerepel. A környezetet minden lehetséges eszközzel védeni kell, egyrészt önvédelmi okokból, másrészt morális kötelességből. Egy potenciális eszköz lehet a környezet emberi jogi eszközökkel történő védelme, amely az egészséges környezethez való jog megfelelő szabályozásában ölthet testet. De vajon illeszkedik-e ez az elképzelés az emberi jogok rendszerébe? Választ keresvén e kérdésre, az alábbiakban elemzem a környezeti jogok és az emberi jogok kapcsolatrendszerét, továbbá az emberi jogi attribútumokat, annak érdekében, hogy bemutassam, általában milyen feltételek alapján illeszkedhet egy jog az emberi jogok kategóriájába. ezek alapján válaszolom meg a kérdést, hogy elméletileg illeszkedhet-e egy meghatározott tulajdonságú környezethez való jog az emberi jogok halmazába.

Teljes absztrakt mutatása
150
300
Egy új elfogadhatósági kritérium – a jelentős hátrány vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában
Megjelent november 30, 2011
131-138

1950-ben történt elfogadása óta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt (a továbbiakban: Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagy Egyezmény) napjainkig 14 alkalommal módosították és egés...zítették ki. A kiegészítések elsősorban egy vagy több új, az Egyezményben eredetileg nem szereplő joggal bővítették a védelemben részesítendő értékek körét, míg a módosítások többnyire az Egyezmény által életre hívott (és 1998. november 1-jéig működött) Emberi Jogok Európai Bizottsága és Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásrendjét változtatták meg. Az 1994. május 11-én aláírásra megnyitott és 1998. november 1-jén hatályba lépett 11. kiegészítő jegyzőkönyv célja részben az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának gyorsítása, részben pedig egy állandó, folyamatosan ülésező bírói fórum létrehozatala volt. A jegyzőkönyv hatálybalépése óta eltelt évek egyértelműen igazolták az új működési rend sikerességét és egyben szükségességét is.

Teljes absztrakt mutatása
80
114
Az Emberi Jogok Európai Bírósága által előidézett változások a magyar jogrendszerben
Megjelent december 5, 2015
109-122

Jelen tanulmány hipotézise, hogy az emberi jogok nemzeti védelmének alapjai az Európa Tanács tagállamai esetében nagymértékben a nemzetközi jogban, illetőleg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB vagy B...íróság) ítélkezési gyakorlatában keresendőek. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE vagy egyezmény) számos első generációs emberi jogot garantál, amelyet a tagállami alkotmányok lényegében azonos tartalommal építettek be jogrendszerükbe. Az egyezmény és a Bíróság kivételes jelentőségét az adja, hogy az EJEE és az EJEB joggyakorlata ugyan formálisan csak az alperes államra és csak az egyes konkrét ügyben kötelezőek, de a „precedens jellegű” ítélkezési gyakorlatra, illetőleg az európai konszenzus intézményére tekintettel a döntések hatásai jóval tovább terjednek.

Teljes absztrakt mutatása
99
360
Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga
Megjelent december 16, 2016
200-218

Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jo...grend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.

Teljes absztrakt mutatása
89
308
Az élelemhez való jog koncepciója a nemzetközi jogban
Megjelent december 13, 2013
86-99

Az alapvető emberi szükségletek biztosítása fontos előfeltétele a legfontosabb emberi jogok, így többek között az élethez és emberi méltósághoz való jog érvényesítésének. Ezen emberi szükségletek közül is kiemelked...ik az emberek élelem- és ivóvízszükségletének biztosítása, melyek nélkül nehezen képzelhető el nemcsak az emberhez méltó élet, de egyáltalán bármilyen élet fenntartása. A vízhez való jog alapkérdéseivel kapcsolatosan számos tanulmány érhető el már magyar nyelven is, azonban az élelemhez való jog mind ez ideig talán kevésbé került magyarországon a vizsgálódások középpontjába.

Teljes absztrakt mutatása
99
205
1 - 5 a 5 tételből