Keresés

Keresési eredmények

• Az adójog értelmezése az Amerikai Egyesült Államok precedensjogában

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  205

  Az adójogi rendelkezések megfelelő értelmezése különösen fontos, mert az határozza meg az adófizetők lehetőségeit. Az adózók rendszerint olyan kevés adót akarnak fizetni, amennyi még lehetséges, míg az adóhatóság annyi adót akar beszedni, amennyi még szerintük jogszerű. Ha az adózó hibát vét a jogszabály értelmezésekor, akkor szembesülnie kell a jogkövetkezményekkel, ezért is szükséges ismerni a joggyakorlatot. Az angol és az amerikai jogban két alapvető megközelítés létezik az adójogi jogszabályok értelmezéséhez kapcsolódóan: a szigorúbb koncepció szerint a jogalkalmazás csak a törvény szavait vizsgálhatja, és ezek jelentése dönti el az adóteher kérdését. A másik megközelítés szerint már vizsgálni kell a kérdéses jogügylet célját, illetve a jogalkotó szándékát is, de ez utóbbit csak akkor, ha a szavak értelmezése észszerűtlen eredményre vezetne. A tanulmány az Egyesült Államok precedenseit elemzi számos példa említésével, továbbá vizsgálja a két említett megközelítés elméleti alapjait.

• A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon

  66-83

  Mezei Kitti

  Megtekintések száma:

  315

  Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

• Támogatni vagy nem támogatni? Filmtámogatási rendszerek kritikai megközelítése: az amerikai és az európai modell

  42-61

  Szalay Klára

  Megtekintések száma:

  121

  Jelen tanulmány célja, hogy a filmtámogatási rendszerek eredetét ismertesse, összehasonlítva az amerikai és európai fejlődés eltérő mozgatórugóit, amelyek az egyre erősödő filmtámogatási verseny globalizációjához vezettek. Az Európai Unió szabályai a filmgyártás területén az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) állami támogatási szabályait szabályozó cikkeinek fényében, valamint az Európai Bizottság Filmművészeti Közleménye támogatási szabályainak figyelembevételével kerültek rögzítésre.

• A politikai korrupció természete

  87-97

  Szilágyi Emese

  Megtekintések száma:

  97

  A cikk Samuel Issacharoff tanulmányának (Harvard Law Review 124. évfolyam, 1. szám, 2010. november, 119–142.) legfontosabb téziseit foglalja össze, illetve helyenként túl is lép a puszta összefoglalás keretein: egyrészt azáltal, hogy az eredeti szöveg utalásait, így különösen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának gyakorlatára vonatkozó megjegyzéseket a könnyebb érthetőség kedvéért további magyarázatokkal bővíti ki; másrészt pedig úgy, hogy zárásként kapcsolódási pontokat mutat be Issacharoff tételei és a hazai társadalomtudományi diskurzus fontosabb elemei között.

• Az igazságosság érvényesülése az adóztatásban

  52-66

  Szilovics Csaba

  Megtekintések száma:

  127

  A 20. század második felében a 70-es évek gazdasági válságának következményeként a polgári államok nagy részében jelentős államháztartási és adóreformlépések történtek. Az Egyesült Államokban 1986-ban adóreformtörvényt fogadtak el, majd George W. Bush 2003-ban újabb jelentős adóreformot hajtott végre. Új-zélandon 1984-ben, kanadában 1991-ben fogadtak el adóreformtörvényt, míg a 90-es években Svédországban az évszázad adóreformját hajtották végre. E reformok egyik következménye az volt, hogy előtérbe került az optimális és igazságos közteherelosztási és -viselési rendszer feltételeinek kidolgozása. Számos szerző törekedett a modern adórendszerekben érvényesülő igazságosság és méltányosság elveinek meghatározására. Az e témában megjelent publikációk alapvetően két, egymással gyakran összefonódó megközelítést alkalmaztak. Az egyik megközelítés középpontjában a haszonelvűség, a másikéban a fizetőképesség elve áll.