Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok magyar szabályozása – kritikai megjegyzések
    54-67
    Megtekintések száma:
    117

    Magyarország a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (továbbiakban: UCP irányelv) rendelkezéseit önálló jogszabály, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) megalkotásával ültette át a nemzeti jogba. E tanulmány célja annak bemutatása, hogy az Fttv. rendelkezései mennyire felelnek meg a maximum harmonizációból fakadó tilalomnak, vagyis annak a követelménynek, hogy a tagállamok az átültetés során nem térhettek el az UCP irányelv szabályaitól, és azokhoz képest nem vezethettek be és nem alkalmazhatnak sem szigorúbb, sem enyhébb előírásokat (paradox módon még akkor sem, ha az előbbiek révén magasabb szintű fogyasztóvédelem valósulna meg).

  • A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság új hazai szabályozásának megítélése a munkavállalói érdekek szempontjából
    31-47
    Megtekintések száma:
    401

    A téma időszerűségét és jelentőségét adja – ahogyan Zaccaria Márton Leó és Fodor T. Gábor is kimutatta –, hogy a munka- és a pihenőidő szabályai tekintetében a magyar jogi szabályozás túlnyomó része nem áll összhangban a jogintézmény ke- reteit szabályozó uniós joggal, az európai Parlament és a tanács, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével. Ez egyébként már a harmadik irányelv, amely e jogterületet „a munkaidő-szervezés egyes szempontjai” megjelöléssel rendezi. Az első, hasonló címet viselő irányelv a tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól volt, amelyet követett az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/ek tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, amelyet három év múlva felváltott a már említett 2003/88/EK irányelv. E két utóbbi irányelv azonban nem helyezte hatályon kívül teljesen az első irányelvet, bizonyos alapvető rendelkezései továbbra is hatályban maradtak.

  • A munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozása az Európai Unió irányelveinek tükrében
    55-78
    Megtekintések száma:
    890

    2019 nyarán nagykorúságába lépett a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye Magyarországon. 2001. július 1-jei bevezetése óta lényegesen változott a kölcsönzés jogi környezete, a jogfejlődés fő mérföldköveit a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatályba lépése jelentik. A közel két évtizedes gyakorlati tapasztalatok és számos törvénymódosítás után a munkaerő-kölcsönzés hazai szabályozását azonban máig nem tekinthetjük kiforrottnak, a jogintézményt több jogharmonizációs hiányosság, alkotmányos aggály és gyakorlati probléma is terheli. A jelen tanulmány célja a magyar munkaerő-kölcsönzés uniós jogi szempontú vizsgálata, azzal, hogy a jogharmonizációs problémák egyben számos tisztázandó belső jogi kérdésre is rávilágítanak.

  • Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei
    Megtekintések száma:
    198

    A hírek új ökoszisztémáját uraló digitális közvetítőszolgáltatók a hagyományos sajtóhíreket újrahasznosítva, e tartalmakat keresőfelületre optimalizálva jutnak jelentős reklámbevételekhez. Az Európai Unió elsősorban versenyjogi eszközökkel vagy az európai vállalatok versenyhelyzetének javítására tett lépésekkel igyekszik rávenni e digitális nagyvállalatokat arra, hogy az európai tartalmak finanszírozásából is kivegyék részüket. A 2019-ben elfogadott uniós szerzői jogi irányelv sajtókiadókra vonatkozó szabályai is ezt a célt hivatottak szolgálni. Jelen tanulmány ezek áttekintését követően kitér a tagállami átültetés jelenleg is látható kérdéseire is.

  • Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers
    25-44
    Megtekintések száma:
    159

    Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.

    The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.

  • Az energetikai audit európai uniós követelményei Németországban
    29-41
    Megtekintések száma:
    161

    Az Európai Uniónak az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve (a továbbiakban: irányelv) arra kötelezi a tagállamokat, hogy 2015. december 5-éig biztosítsák valamennyi nagyvállalatnál ún. energetikai auditok (másként energiaauditok) elvégzését. A szabályozás hatálya alá tartozik minden olyan vállalat, amelyik nem esik a kis-, illetve középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) kategóriájába. A tagállamoknak a vonatkozó előírásaikat – az irányelv transzpozícióra kitűzött határidejének megfelelően – 2014. június 5-ig kellett, illetve kellett volna meghozniuk. A német transzpozíció (csakúgy, mint a magyar) késedelmesen valósult meg (csak 2015 elején léphetett hatályba). Az előírásnak való megfelelés (amely Németországban csaknem 50 000 vállalatot érint) komoly kihívásokkal jár; az alábbiakban ezek leküzdéséhez kívánok fogódzót nyújtani részben az uniós, részben a német szabályozás áttekintésével.

  • A környezeti felelősség irányelv hazai végrehajtásának tapasztalatai, felülvizsgálata, a jövőbeli változtatások iránya
    29-41
    Megtekintések száma:
    166

    A környezeti kárfelelősségről szóló uniós szekunder jogforrást, azaz a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló irányelvet a Tanács és az Európai Parlament közösen alkotta meg 2004-ben. Ugyan többször is módosításon esett át, az irányelv explicit célja a környezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. A tanulmány áttekinti a 2004-es elfogadása és implementálása utáni legfontosabb hazai jogalkotási lépéseket és a jövőbeli szükséges teendőket is.

  • Az energiahatékonysági irányelv főbb rendelkezései környezetvédelmi szempontból
    63-87
    Megtekintések száma:
    227

    Az energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem új keletű az Európai Unióban, hiszen már az 1980-as, de leginkább az 1990-es évektől kezdve terítéken van. Ennek ellenére Európa a mai napig elpazarolja a rendelkezésére álló energia 20%-át. Ebből a tényből kiindulva, valamint arra is tekintettel, hogy az energiahatékonyság javítása egyrészt környezetvédelmi érdek, másrészt az ellátásbiztonságot és a versenyképességet is szolgálja (csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, javítja a kínálatot az energiatermékek és -szolgáltatások piacán, csökkenti az importfüggőséget, serkenti a műszaki fejlesztéseket és a beruházásokat, munkahelyeket teremt stb.), az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-kal csökkenjen az EU elsődleges energiafogyasztása a 2020-ra prognosztizált szinthez viszonyítva.

  • Recenzió Kártyás Gábor „Kiküldött munkavállalók az uniós és a magyar jogban” című könyvéről
    209-220
    Megtekintések száma:
    72

    Napjaink globalizált munkajogában, ahol kiváltképp az Európai Unión belüli országhatárok mindinkább elmosódni látszanak, egyre gyakoribbá válnak a határokon átnyúló helyzetek. A digitalizációnak és a rohamtempóban fejlődő technikának köszönhetően a külföldi vagy külföldre történő munkavégzés immár úgy is megvalósulhat, hogy a munkavállaló tulajdonképpen el sem mozdul az íróasztala mellől, azaz fizikailag be se lép egy másik ország területére. Mindezekre tekintettel a feldolgozott téma aktualitása és izgalmas mivolta aligha vonható kétségbe. A mű holisztikus szemléletet követve, egyedülálló részletességgel vezeti végig az olvasót és nyújt számára biztos tájékozódási pontot a kiküldetés megannyi kihívással és érdekellentéttel övezett ingoványos talaján. A recenzióban ezen pontokat követve ismertetjük, illetve értékeljük a monográfia tartalmát.

  • Az európai nyomozási határozat, mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz
    26-49
    Megtekintések száma:
    286

    A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyik célkitűzése egy olyan eljárási rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tagállami büntetőeljárások hatékonyságát, így lehetőséget teremt arra, hogy az egyik tagállamban beszerzett bizonyítási eszköz egy másik tagállamban folytatott büntetőeljárás keretében is könnyedén felhasználható legyen. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépésétől kezdődően több olyan dokumentum is született, amelyik egy ilyen rendszer megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben kiadott, a büntetőügyekben felvett bizonyítékoknak a tagállamok által másik tagállamtól történő megszerzéséről és elfogadhatóságuk biztosításáról szóló Zöld könyvében számba vette azokat a hatályos jogintézményeket, amelyek „mechanizmusokat biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a határokon átnyúló helyzetekben elfogadható büntetőügyi bizonyítékokat gyűjtsenek, s megállapította, hogy a bizonyításfelvételt érintő uniós joganyag alapvetően két csoportra osztható. Vannak egyrészt olyan jogintézmények, amelyek kölcsönös jogsegélyre (pl.: kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény), másrészt pedig olyanok, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülnek (pl.: európai bizonyításfelvételi parancs). Valójában egyik sem teremti meg azt a mechanizmust, amellyel biztosított lenne a hatékony bizonyításfelvétel egy másik tagállamban, vagy a megszerzett bizonyítási eszközök tényleges felhasználhatósága/elfogadhatósága. E hiányosság kiküszöbölését hivatott szolgálni a 2014. április 3-án elfogadott európai nyomozási határozatról szóló irányelv. Célkitűzése – a büntetőeljárások hatékonyságának a fokozása érdekében – a bizonyításfelvétel és a bizonyítékátadás egységes, a kölcsönös elismerés elvén alapuló rendszerének megteremtése, amely a bizonyítékok minden fajtájára kiterjed, pontos végrehajtási határidőket jelöl meg, és szűk körre korlátozza a megtagadás lehetséges indokait. Az európai nyomozási határozat az alábbi jogintézmények felváltását szolgálja: a kölcsönös jogsegélyen alapuló eszközök közül a Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit; a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét, és bi-, és multilaterális megállapodásokat. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök közül az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló kerethatározatot, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról szóló kerethatározatot váltja fel.

  • Jogalkotási törekvések az európai polgárok összehangolt konzuli védelmének megteremtésére
    9-23
    Megtekintések száma:
    119

    Az uniós polgárság létrejöttével az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Ahogyan tanúi lehetünk az Unió fejlődési folyamatának, úgy követhetjük nyomon nemcsak az állampolgárokra vonatkozó, a tagállamok között fennálló akadályok lebontását, de az állampolgárok harmadik országokban a tagállamok által közösen megvalósított védelmét is. Ez jelenti egyrészt az uniós tagállamok védelmének kiterjesztését valamennyi uniós polgárra, másrészt a tagállami védelmi szint össze- hangolásának fokozódó igényét és folyamatos megvalósulását. Az Unió vezényletével és a tagállamok végrehajtási mechanizmusával működtetett védelem számos tekintetben szorul azonban magyarázatra: diplomáciai vagy konzuli védelemről van szó valójában? Államközi vagy nemzeti szinten állapítják meg az állampolgárokat külföldön megillető védelmi jogosultságokat? Milyen jogi alapokon nyugszik annak lehetősége, hogy az állampolgárság szerinti állam konzuli fellépési kötelezettséget írjon elő a fogadó államban? Milyen eszközök állnak az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy a tagállamok számára fellépési kötelezettséget írjon elő? Ezen kérdések megválaszolása elkerülhetetlen az uniós polgárok számára nyújtott védelem tárgyalásához, s ezen kérdések tisztázása jelen tanulmány elsődleges célja is egyben.

  • A web-sütik használatának adatvédelmi kérdései
    43-58
    Megtekintések száma:
    305

    Európában a sütik kezelésére vonatkozó szabályozás már 2011 óta hatályban van, ám az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) frissítette az Európai Unió régóta fennálló digitális adatvédelmi keretrendszerét, kulcsfontosságú kiegészítésekkel, ideértve a hozzájárulásra – mint a személyes adatok kezelésének jogalapjára – vonatkozó szabályok szigorítását. Míg az Európai Parlament és Tanács 2002/58/EK irányelve egy speciális szabályozás, amely az elektronikus hírközlési ágazatban történő adatok kezelésére vonatkozik, addig a GDPR a magánszemélyek személyes adataira vonatkozó adatkezelések esetében általánosan alkalmazandó szabályrendszer, amely rendelkezéseit a közelgő elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet hivatott kiegészíteni. Mindaddig marad a kérdés: mely szabályozást szükséges figyelembe venni a websütik használata esetén? Jelen tanulmány tisztázni kívánja, mire kell odafigyelnie egy vállalatnak, annak érdekében, hogy a weboldalain használt sütik kezelése a hatályban lévő jogszabályoknak pontosan megfeleljen.

  • A környezeti felelősség joga civil környezetvédelmi jogi szakértők nézőpontjából
    86-112
    Megtekintések száma:
    128

    A környezeti felelősségi szabályok – például a környezeti felelősségi irányelv Európában, vagy a környezeti felelősség törvényi előírásai az USA-ban – jelentős kompromisszumokkal terheltek, de a környezetvédelmi hatóságok még így is túlságosan engedékenyen hajtják őket végre. A szennyezett területek állapotáról és a felelősség érvényesítéséről igen kevés információ férhető hozzá, ezáltal kicsi az esélye annak, hogy a rendszer önmagát korrigálni tudja. Mindebben semmi meglepő nincs: a szennyezett területek megtisztítása vagy a szennyezés megelőzése rendkívül költséges; ha ezeket következetesen kikényszerítenék, az érintett iparágak nehéz helyzetbe kerülnének a környezetvédelemben kevésbé szigorú világrészeken működő versenytársaikkal szemben. Azokban a kivételes esetekben, amikor megpróbálnák velük szemben a környezeti felelősséget érvényesíteni, a vállalatok azonnal a korlátolt felelősség bástyái mögé menekülnek. Az ilyen helyzetekben a progresszív megoldásokhoz a közösségi részvétel nélkülözhetetlen. A jelen tanulmányban egy közérdekű környezetvédelmi jogász hálózatnak (Környezet és Igazságosság Hálózat) az európai környezeti felelősségi rendszerek hatékonyságának a növelésére, a holtpontról való elmozdulás elősegítésére tett erőfeszítéseit vizsgáljuk.

  • A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében
    113-127
    Megtekintések száma:
    247

    A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a környezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.

  • A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon
    66-83
    Megtekintések száma:
    317

    Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

    A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

  • A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban
    79-98
    Megtekintések száma:
    874

    A kriptovalutákkal való visszaélések tekintetében problémát okozhat a gyakorlatban, hogy az elkövetés tárgyát hogyan sorolhatjuk be jogi szempontból. Előrelépés, hogy az ötödik pénzmosás elleni irányelv meghatározta a virtuális fizetőeszközök fogalmát. Az Unióban felismerték, hogy a kriptovaluták használata és a különböző átváltó, valamint pénztárcaszolgáltatók szolgáltatásainak igénybevétele pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatot hordoz magában. A hazai szabályozás vizsgálata alapján megállapítható, hogy különösen a pénzmosás tényállása világít rá arra, hogy e deliktum elkövetési tárgyát, a bűncselekményből származó „dolog” fogalmát értelmező rendelkezés keretében ki kellene terjeszteni a kriptovalutákra is. A kapcsolódó tevékenységi köröket is szabályozni kell, mint például az átváltó-, befektetési és pénztárcaszolgáltatókét a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások keretében, amelyhez a háttérjogszabály módosítása szükséges. Ez azonban – hasonlóan a kriptovaluták jogi besorolásához – elsődlegesen nem a büntetőjog feladata.