Keresés
A negyedik ipari forradalom kihÃvásai az élet számos területén éreztetik hatásukat. Mindez alól a szakképzési és felnÅ‘ttképzési rendszer sem jelent kivételt. Összhangban a változásokkal, hazánkban rendszerszintű átalakÃtások és fejlesztések mennek végbe ezen területen, megteremtve az alapjait a minÅ‘ségi szakemberkÃ
...©pzés biztosÃtásának. Kiemelt relevanciával bÃró kérdéskörnek véljük a raktározási ágazat vonatkozásában felmerülÅ‘ kérdéseket, illetve azon lehetÅ‘ségek feltérképezését, amelyek az új változásokkal összhangban megoldási lehetÅ‘ségeket kÃnálnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek kapcsán is. A raktározási ágazat – és ezzel együtt a legtöbb nemzetgazdasági ágazat – egyik alapvetÅ‘ problémájával foglalkoztunk, amely nem más, mint a minÅ‘ségi szakemberképzés. Úgy véljük, hogy a jelenlegi szakképzési és felnÅ‘ttképzési rendszer középtávon mindenképpen elÅ‘mozdÃtja a raktározási ágazatban jelenleg meglévÅ‘ szakemberhiány kezelését. Egy kiragadott gyakorlati kérdés mögött szakpolitikai területek összekapcsolódását és egymásra épülését láthatjuk. Ezt igyekezetünk jelen tanulmányunkban megválaszolni és kontextusba helyezni.Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy a napjaink munkajog-tudományát alapvetÅ‘en meghatározó szabályozáselméleti kérdéseket összegyűjtsük, rendszerezzük és ütköztessük. MegÃtélésünk szerint az egyes szerzÅ‘k, nézÅ...‘pontok külön-külön képesek reagálni a társadalmi, gazdasági folyamatok egy-egy szeletére, azonban az összefüggések feltárása nélkül csak részleges megoldással szolgálhatnak. A kritikák alapját éppen ezen felemás eredmények adják. Tanulmányunkban a gazdasági, a munkajogi és a szociális jogi nézÅ‘pontok együttes értelmezésével törekedtünk a kollÃziók feloldására. A társszerzÅ‘ség adta kettÅ‘s nézÅ‘pont segÃtett minket abban, hogy saját elképzeléseinket is revideálva újból és újból átgondoljuk a megoldásokat, vagy akár egymás mellé-, akár egymással szembeállÃtva vonjunk le következtetéseket. Munkánk célja, hogy az egymás mellett haladó kutatások összekapcsolásával tágabbra nyissuk a jelenleg oly sok vitával és dilemmával teli munkajogi útkeresést, egyúttal új módszerekkel, gondolatokkal gazdagÃtva saját kutatásunkat. Ezen új elméletek külön-külön próbálják áttörni a jogi szabályozás merev kereteit, megoldásokat találni a vázolt problémákra. Koncepciónk, hogy ugyan eltérÅ‘ kiindulási alapok, nézÅ‘pontok és megoldási javaslatok megfogalmazására került sor, azok a közös cél okán összekapcsolhatóak. Az elemzésünk Ãvét ezek a kapcsolódási pontok adják. Ennek megfelelÅ‘en az egyes területek eredményeit csoportosÃtva bontottuk részekre tanulmányunkat, azzal, hogy az egyes pontok közötti hivatkozásokkal fenntartottuk az elméletek közötti átjárhatóságot. Következtetéseink körében tervezzük hipotézisünket igazolni vagy adott esetben az észszerű reláció hiányát kimutatni.
A társadalmi felelÅ‘sségvállalás jelentÅ‘s fejlÅ‘désen ment át az elmúlt években. A koncepció szépen lassan az élet minden területére, személyes életünkbe, a gazdasági szférába és végül a közszférába is sikeresen utat tört magának. Jelenleg számos állam küzd bizonyÃtottan problémákkal a közszférában, és a tÃ
...¡rsadalmi közfelelÅ‘sség egyike azoknak az irányvonalaknak, amelyek mentén egy átfogó közigazgatási reformot el lehetne indÃtani. A tanulmányban a társadalmi közfelelÅ‘sség brit és magyar megoldásait vizsgáljuk meg. Az Egyesült Királyság példája habár elÅ‘ttünk áll, nem biztos, hogy az alapvetÅ‘ jogrendszerbeli és gondolkodásmódbeli különbségek miatt a többi európai ország számára ugyanaz lesz a megfelelÅ‘ út a PSR megvalósÃtása felé, ami az angolszász királyságban működÅ‘képes.