Keresés

Keresési eredmények

• A szakmai identitás, mint a szociálismunkás-képzés egyik kulcskérdése

  B. Erdős Márta

  Vass Balázs Ákos

  Jávor Rebeka

  Megtekintések száma:

  898

  A szociális munkás szakmai identitása a segítő tevékenység döntő tényezője. A tudás és a készségek mérésére a felsőoktatási intézmények hagyományosan felkészültebbek, a szakmai identitás szempontjából meghatározó attitűdök és a fejlődő autonómia, felelősségvállalás mérésére azonban kevésbé, pedig ezek megfelelő fejlettsége a szakmai motiváció és a reflektív működésmód nélkülözhetetlen alapja. Az identitásstruktúra analízise (ISA) segítségével nem csupán a szakmai identitás főbb elemeit, de az egyes elemek közötti összefüggéseket, az identitás alakulását befolyásoló dinamikát is vizsgálni tudjuk. Vizsgálatunkat 57 gyakorló szakember bevonásával végeztük el. Eredményeink azt jelzik, hogy a szakirányú diploma megszerzése, a kutatómunka és a kritikai gondolkodás igénye kevésbé jellemző a vizsgált csoportra, ugyanakkor nagyra értékelik a szakmai továbbképzéseket. Fontos szükségletként azonosítottuk továbbá az önismereti munkát és a klinikai szupervíziót. Mindezek alapján érdemes a szociális munkásképzés tanterveit ebből a szempontból is megvizsgálni, fejleszteni. Fontos továbbá a későbbi szakmai pályafutást támogató képzések, tréningek, mentorprogramok és a szupervízió szerepe.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában – Bevezetés: ifjúsági munka a rendszerváltás előtt és után

  Tóbiás László

  Megtekintések száma:

  298

  Bányai Emőkének a Párbeszédben megjelent életútinterjú-sorozata abban a tekintetben is inspiráló, hogy elkészítsünk és közzétegyünk egy hasonló sorozatot az ifjúsági munka néhány kiemelkedő hazai szereplőjével. A Párbeszéd interdiszciplináris, befogadó szemlélete mellett a másik oldalról az indokolja sorozatunkat, hogy az ifjúsági munka nem rendelkezik saját fórummal. Az interjúsorozat elé egy bevezető írásra adott felkérést a szerkesztőség: mutassuk be a szociális munka – mint a Párbeszéd elsődleges tárgyköre – és az ifjúsági munka közötti kapcsolatot. Interjúalanyaink közül többen az 1960-as években mint kortársvezető önkéntesek léptek az ifjúsági munka színpadára, tehát az ő történeteik fél évszázadot ölelnek fel, s a mai ifjúsági munkához is kapcsolódnak. Ez a történeti távlat adja a szakmai értelmét az ilyen sorozatoknak: szakmát gyakorlóknak és szakmát tanulóknak is sokféle stimulust adhatnak a szakmai identitás formálásához.

  Írásunk négy részből áll:

  1. Bemutatjuk azokat a célokat, amelyeket a szakmai életútinterjúkból álló sorozatunk elé tűztünk.
  2. Bemutatjuk, mit értünk ifjúsági munkán.
  3. Bemutatjuk a rendszerváltás előtti évtized ifjúsági munkájának a ma és a szociális munka nézőpontjából fontosnak gondolt jellegzetességét.
  4. Bemutatjuk a ma ifjúsági munkájának jellegzetességeit a szociális munka felől nézve.

• „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig

  Vass Balázs Ákos

  Megtekintések száma:

  129

  Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.

  Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.

  Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.

• Pillanatképek a szociális munkások képzéséről a tanfolyamoktól a diplomát adó képzésekig

  Balogh Erzsébet

  Rusinné Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  92

  Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk a magyarországi szociálismunkás- képzés korábbi fejlődésének állomásait. Ugyanakkor a képzés fejlődésének felvázolásakor néhány helyen nem tekintünk el a szociálismunkás-szakma alakulásának bemutatásától sem, hiszen egyik nélkül nincs a másik sem, elég, ha csak a Hilscher Rezső vezette settlement mozgalomra gondolunk. A történeti bemutatást nem kezdjük a történelemben sokáig visszamenve, hanem törekedtünk egy olyan kezdeti időpontot választani kiindulásnak, mely meghatározó szerepet töltött be a szakma és a képzés alakulásában. Célunk annak feltérképezése, hogy akár egy új szociálismunkás-képzésfejlesztés kidolgozásával, hogyan tudnánk elősegíteni a szociális munkásoknak, a szociális szakma egyik fontos képviselőjének, a társadalomban állandóan jelen lévő problémákra való gyors, szakszerű reagálását. Azért tartjuk fontosnak a képzés történeti alakulásának megismerését, hogy azokból a megfelelő tanulságokat levonva – ez viszont már egy következő tanulmány témája − is elősegítsük a hatékony képzésfejlesztést. Jelen tanulmányunkban tehát csupán arra vállalkozunk, hogy bemutatjuk a felsőfokú képzéssé válásáig megtett út fontos eseményeit.