Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szociális vezetők értékei: Értékek, jellemzők, tulajdonságok – a szociális szolgáltatásokban dolgozó intézményvezetők választásai alapján
    Megtekintések száma:
    377

    A Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpontjában folyó szakmai, oktatói tevékenység keretei között a szociális szolgáltatások szervezeti és vezetői kérdéseivel foglalkozó munka adta a hátteret a bemutatott kutatáshoz. A kutatás leírása során bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi vezetők hogyan gondolkodnak az optimálisan működő szociális rendszerről, amely során rögzítésre kerülnek a megfogalmazottan vágyott működési keretek, jellemzők és tulajdonságok. A szociális vezetők értékválasztásai tükrében elemzési kísérletet teszünk a rendszer hazai működési jellemzőire, a vezetőképzésben hallgatóként résztvevő intézményvezetők által megfogalmazott kritikai észrevételek segítségével. A bemutatott elméleti keretek értelmezési mezőt kínálnak a szociális szolgáltatási területen tevékenykedő vezetők jelenlegi helyzetének és jövőképének bemutatására. Társkutatások és előzmények nélkül a tanulmány először tesz javaslatot a hazai ellátásokban vezetőként dolgozók közös fogalmi és értékkereteinek bemutatására. A kutatási eredmények értelmezésének érdekében korábbi, más szolgáltatási területen végzett felmérések értékei és megállapításai szolgálnak segítségül, amelyek a szociális terület sajátosságai miatt csak korlátozott lehetőséget jelentenek az innovációs utak rögzítésére. Ehhez kapcsolódóan a „jó szociális vezető” tulajdonságai is leírásra kerülnek egy szabad választásos kérdés kapcsán adott értékek bemutatásával.

  • A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák
    Megtekintések száma:
    307

    A szociális ágazat az elmúlt évtizedek kedvezőtlen változásainak hatására számos vonatkozásban válságba jutott. A működésképtelenség határát jelentő hiány van szakképzett szociális munkásokból, nagy a fluktuáció, bizonytalanok a munkakörülmények, folyamatosan csökkennek az ágazatban felhasználható források. Így a humánerőforrás fejlesztése napjainkra kényszerítő szükségletté vált.

    A szociális életpályamodell – más ágazatokat érintő karriermodellhez hasonlóan – hozzájárulhatna a szociális ágazat humánerőforrásának fejlesztéséhez, a szociális intézmények és szolgáltatások hatékony működéséhez. Az életpályamodellel kapcsolatban azonban a szakmát jelentősen megosztó dilemmák alakultak ki az elmúlt években.

    Tanulmányunkban ezeknek a dilemmáknak a feltárására vállalkoztunk és kutatásunkban a fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmazva arra kerestük a választ, hogy a szociális szakemberek hogyan vélekednek a lassan egy évtizede formálódó életpályamodellről. Támogatnák-e és ha igen, milyen feltételekkel a karriermodell bevezetését, és milyen eszköztárat emelnének be a modellbe a szektor hatékonyságának és a munkavállalók életminőségének javítása érdekében.

    Kutatásunk azt mutatja, hogy a szociális ágazat munkavállalói a korszerű életpályamodell meghatározó elemei közül az egzisztenciális biztonságot garantáló, stabil és kiszámítható illetmény- és ösztönzőrendszert emelték ki, és új – az életpályamodellekben többnyire nem állandósult – elemként jelent meg a várakozások között a munkafeltételek garantálása. Mindemellett a megkérdezettek többsége fenntartásokkal fogadná az ágazatban a teljesítményértékelési rendszer bevezetését és a teljesítménymenedzsment alkalmazását.

    Csupán egy kisebbsége érvelt a karriermenedzsment, a minőségi munkát és szakmai innovációt elismerő értékelési rendszer és a humánerőforrás fejlődését támogató szolgáltatási rendszer mellett.

  • Tapolcai szervezetek és szakembereik fejlődési lehetőségei az interprofesszionális kooperációban
    Megtekintések száma:
    321

    2018–2020 közötti időszakban Tapolca városában két szervezet is (Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet, illetve a Baptista Szeretetszolgálat Országos Szociális Segítő Központ) mentálhigiénés szemléletű, prevenciós jellegű, szenvedélybetegségek megelőzését célzó programokat indított. Jelen tanulmányban a fókusz a programok apropóján létrejött együttműködéseken, illetve a szakemberek motiváltságán van, a programokba való bekapcsolódás szempontjából. Alapkérdést jelent, hogy a szociális szakemberekre, az általuk nyújtott szolgáltatásokra (főként a szociális munkára) a kialakult együttműködések milyen hatást gyakorolnak a továbbiakban. Az eredmények kiértékelésében bebizonyosodott, hogy a jelenlévő társadalmi problémákra történő reagálás minden szektor számára fontos, ezt közös ügyként lehet megfogalmazni. A programok által megismert új technikákban lehetőséget látnak a szakemberek a kezelésre, ez szintén alapja lehet a közös munkának. Elmondható tehát, hogy a városban jelen van az interprofesszionális együttműködés, mely erős alapja az interdiszciplináris szakmaiság kiépítésének. Azonban a programokba alapvetően a szociális és az oktatási terület kapcsolódott be, ezért még nem beszélhetünk városi szinten az interdiszciplináris együttműködés teljes mértékű előmozdításáról.

  • A szociális intézmények szolgáltatási/ellátási nehézségei, belső megoldási mechanizmusai és szükségletei – egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép alapvonalai
    Megtekintések száma:
    389

    A tanulmány fókuszpontjában az áll, hogy a szociális intézmények milyen aktuális szolgáltatási/ellátási nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek mindennapi működésük során, ezekre miként tudnak saját belső erőforrásaik, mechanizmusaik és kapacitásaik mellett adott pillanatban reagálni, illetve milyen konkrét, kézzelfogható szükségletek és igények fogalmazódnak meg a módszertani szakmai támogatás, a szakmafejlesztés lehetséges irányai, formái és beavatkozásai szempontjából. Összesen 24 általános, és 55 specifikus probléma lett beazonosítva és felmérve. A feltárt eredmények egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép kidolgozását alapozzák meg. Az ezen elemzési célokat szolgáló empirikus vizsgálat alapját 2022 novemberében és decemberében, két vármegye (Győr-Moson-Sopron és Veszprém) szociális szolgáltatási helyein készített, online, szakmai célcsoport által kitöltött kérdőíves felmérés adatbázisa jelenti. Összesen 201 darab elemezhető személyi kérdőív alkotja a mintát, amely 166 szociális szolgáltatási helyet reprezentál a vizsgált két térségben. Három markáns alapprobléma egyértelműen kiemelkedik súlyossága, jelentősége szempontjából a felmért tényezők komplex halmazából. A szociális ellátórendszer legnagyobb problémája egyértelműen az alacsony bérekkel összefüggő komplex kihívás. A működési nehézségek rangsorának második elemét az adminisztrációs terhek jelentik, a harmadik kulcstényező pedig a munkatársak pszichés-mentális leterheltsége.

  • Képzésfejlesztés, intézményi együttműködés, munkaerőpiaci elvárások: Kulcsszavak a duális képzés bevezethetőségének vizsgálata során
    Megtekintések száma:
    77

    A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke 2015-ben, a TÁMOP 4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0006 „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázati program keretein belül vizsgálta a szociális munka alapszakon bevezetendő duális képzés lehetőségeit, nehézségeit és az indítás feltételeit. Ennek keretében áttekintésre kerültek a németországi duális, szociális képzési gyakorlattal kapcsolatos eddigi eredmények, a hazai duális képzést folytató társadalomtudományi szakok tapasztalatai, valamint a Dél-Alföld régió szociális intézményeinek elvárásai e képzési típus bevezetésével kapcsolatban. Jelen tanulmány keretein belül a hangsúlyt az új képzési forma indításával kapcsolatos esetleges ellenérzésekre, munkaerőpiaci helyzetképre és a pályázati program során megfogalmazott elvárásokra kívánom helyezni, mivel ezek feladatokat jelölnek ki a beindítás gondolatával foglalkozó képzőhelyek számára.

  • Párbeszéd a romok között – reformgondolatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról
    Megtekintések száma:
    468

    A cikk témája a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások aktuális helyzete, az ellátórendszer problématérképe a lehetséges, illetve szükséges intézkedések köre. A szerző a szociális területen 9 problématerületet határoz meg, ezen belül további jelenségeket azonosít. Ezekre alapozva 20 olyan intézkedést jelöl meg, melyek a szociális ellátórendszer válságjelenségeinek elhárításához, illetve a terület fejlődéséhez szükségesek.

  • A szociális szolgáltatások hatásosságát és hatékonyságát érintő néhány kérdés
    Megtekintések száma:
    121

    A dolgozat a szociális szolgáltatások hatásosságát, illetve hatékonyságát, és az ehhez kapcsolódó fogalmakat és kérdéseket kívánja vizsgálni, különös tekintettel azok szolgáltatásszervezésben betöltött szerepére. Először is kísérletet tesz a hasonló értelmű fogalmak tisztázására, többek közt a minőségi és a kimeneti fogalmakat alapul véve. Aztán a hatékonyságot és hatásosságot előtérbe helyező történelmi gyökereket tekinti át, majd a kifejezetten a szociális munka területén zajlott kutatásokat veszi górcső alá, áthaladva a kapcsolódó fogalmakon, mint a menedzserizmusnak nevezett irányzat – majd a későbbiekben az abból fakadó minőségmenedzsment −, illetve a bizonyítékokon alapuló gyakorlat. A továbbiakban a témához kapcsolódó alapvető mutatók kerülnek bemutatásra, kitérve a szociális munka mérhetőségére, és hogy kiértékelésekor milyen mutatókkal határozható meg. A dolgozat vége felé a szolgáltatástervezés és -szervezés és a hatékonyság/hatásosság kapcsolatáról, valamint az ebből a szempontból releváns fogalmakról esik szó.

  • Duális képzés a szociális munkában? A bevezethetőség vizsgálata a Dél-Alföld régióban
    Megtekintések száma:
    30

    A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék által 2015-ben lefolytatott TÁMOP 4.1.1. F-14/1/KONV-2015-0006 „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázati program keretein belül, a duális képzés bevezethetőségének vizsgálatát tűzte ki célul a szociálismunka-képzési területen. A szerző a témában megvalósult szakmai műhelyek, vizsgálatok eredményeinek bemutatására vállalkozik.

  • A problémajelzéstől a gondoskodásig
    Megtekintések száma:
    65

    Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr (továbbiakban EESZI) sikeresen pályázott a TÁMOP-5.4.9 konstrukció keretében szociális alapszolgáltatások modernizációját célzó programjával. A projektben az időskorúak számára biztosítható szociális szolgáltatások jobb kihasználása került fókuszba a partnerkapcsolatok erősítésével. Az elsődleges célcsoportot ennek megfelelően a szakemberek alkotják, másodlagos célcsoportot pedig a város időskorú lakossága és velük kapcsolatba kerülők jelentik. Az elvégzett vizsgálatok az országosan is jellemző jelenséget erősítették meg, amely szerint az időskorral, időskori változásokkal kapcsolatosan kevés ismerettel rendelkezik a lakosság. A projekt központi részét képezi egy ágazatközi együttműködést kialakító és erősítő eljárásrend kidolgozása, aminek egyik gyakorlati megvalósulási színtere a programban kialakított call-e-mail-center, ami az Idősvonal nevet kapta. Az Idősvonal telefonon és e-mailben is elérhető információs bázis, időskori problémák esetén igénybe vehető, elsősorban szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre adnak kollégáink rövid időn belül választ. A központ nyitva áll a lakosság számára is, tájékozódhat a potenciális igénybevevő, de bármely más, vele kapcsolatban álló személy is. A projekt 2014. szeptember 30-ával zárult, amikorra elkészült a komplex értékelése, ami jól mutatja az elért eredményeket, és egyúttal kijelölte a folytatást. A projekt fő innovációja az Idősvonal, jelenleg is működő, hiánypótló szolgáltatás.

  • Spiritualitás a fogyatékos személyek segítésében
    Megtekintések száma:
    55

    Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a keresztyén antropológia hogyan hat a fogyatékos személyeket segítő keresztyén szociális munkára. Fontos kérdésünk, hogy mivel járulhat hozzá a keresztyén hit a fogyatékos személyek segítéséhez. Gondolkodásunk egyik vezérfonala a Magyarországi Református Egyház Zsinata által 2016-ban elfogadott Confessio Vitium. Írásunk kiemelten foglalkozik a bibliai emberképből fakadó keresztyén szociális munka fogyatékos személyek segítésében megjelenő hozzáadott értékének bemutatásával.

  • Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze
    Megtekintések száma:
    926

    Az együttműködés különböző kérdéseit vizsgálva a tanulmány a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalomból és a magyar szociális munka jelenlegi gyakorlatából indul ki. A modern szociális munkát meghatározó szellemiségek és a világszerte elfogadott szociálismunka-definíciók összefüggésében sorakoznak fel érvek a professzionális segítő tevékenység egyik alapvető minőségi jellemzője, az együttműködés mellett. Kulcselemeit rendszerben értelmezve az interakciók területeit egy ún. intermodell mutatja be, továbbá az együttműködés mint a szociális munkás kulcskompetenciájaként kerül bemutatásra. Felvázolásra kerülnek az együttműködés minőségi jellemzői: dinamikája, tanulhatósága-fejleszthetősége, közösségi és interprofesszionális jellege, végezetül szóba kerülnek az együttműködést nehezítő tényezők is.

  • Milyen változást hozott az esetmenedzserek színre lépése? – A hatalom, az empowerment és a szolgáltatások minőségének kérdése egy terepkutatás tapasztalatai alapján
    Megtekintések száma:
    317

    A tanulmány a szerző által 2016–2017-ben lefolytatott kutatás során nyert tapasztalatokon alapul. A vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a 2016-os jogszabályi változás eredményeként kialakuló esetmenedzseri rendszer működésének sajátosságait, a jogszabályváltozás közvetlenül érzékelhető következményeit. Az esetmenedzserek konfliktusos helyzete és szerepe mellett láthatóvá vált a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok magára maradottsága, az értük dolgozó szakemberek helyzetének tisztázatlansága. A tanulmány két esetismertetéssel illusztrálja a gyermekjóléti rendszer sérülékenységét, a kliensek és a szakemberek kiszolgáltatottságát, a beavatkozások esetlegességét.

    A képessé tétel nem recept a társadalmi elnyomás és igazságtalanság, a hatalomnélküliség problémáira, de mint látásmód, eszköz és módszer lehetőséget biztosít önmagunkkal és másokkal egy demokratikusabb és bizalomteljesebb kapcsolat kialakítására, és mint ilyen, új utakat nyithat meg, új megoldások keresésére sarkallhat, miközben újra felfedezhetjük saját tudásunkat és közösségünk erejét, erőforrásait.” (Lakatos 2009)

    Tanulmányomban a 2016. januárban bevezetett gyermekvédelmi törvény módosítása eredményeként beléptetett esetmenedzserek szerepére, a gyermekjóléti szolgálatok munkájára irányuló kutatás részeredményeit ismertetem. A vizsgálatban azt kívántam feltárni, hogy az esetmenedzserek valóban segítik-e a gyermeknevelési problémákkal küszködő családok szolgáltatásokhoz való hozzáférésének a hatékonyságát. Mindezek mellett – korábbi vizsgálataimhoz hasonlóan – újra arra irányítottam az adatfelvételt, hogy a szociális szakemberek (szociális munkások, szociálpedagógusok) milyen módszertani felkészültséggel végzik a munkájukat, döntéseik meghozatalában milyen szempontok érvényesülnek.

    Két esetleírás segítségével írok arról, hogy a szakemberek mennyire képesek a szociális munka egyik központi elvének tekintett empowerment céljához igazítani mindennapi tevékenységeiket: képesek-e a gyakran deprofesszionalizált keretek között a professzionális segítségnyújtásra, képesek-e a társadalmi távolságok csökkentésére, saját kognitív konstruktumaik felülírására? Mi a jellemző a gyermekjóléti szolgálatok munkájában: a bürokratikus, redukált tartalmú segítségnyújtás, mely kiszolgálja a fennálló hatalmi rendszert vagy a kliensek társadalmi integrációját támogató empatikus viszonyulás?

  • Utak. Útkeresés. Útmutatás? : mediációs gyakorlat a szociális alapszolgáltatásban
    Megtekintések száma:
    705

    A tanulmány célja a családsegítő- és gyermekjóléti alapszolgáltatás keretében működő mediációs szolgáltatások szervezése során megfogalmazódó dilemmák és kihívások felvázolása. A kutatás során 62 mediátort kérdeztünk meg fókuszcsoportos módszerrel, összesen hat csoportban. A vizsgálatban résztvevő szakemberek többsége kettő vagy több szakmai szerepben van az intézményben, a leggyakoribb feladatkörök a mediátori szerep mellett az esetmenedzser, a családsegítő és a vezető, melyek között többen szerepkonfliktust élnek meg. A semlegességet és pártatlanságot sokan említették a mediátor jellemzőiként, azonban a gyakorlat során megjelenő „effektív” mediációs stílus ezt akadályozhatja. A magas színvonalú szolgáltatás érdekében javasoljuk a mediációs tevékenységet folytató kollegák szakmai szerepeinek redukálását, valamint a mediátorok szakmai támogatásának megszervezését helyi, de inkább regionális szinten.

  • Utópia vagy apátia? Az alapjövedelem esetleges bevezetésének hatásai és következményei a mentális betegséggel élőkre Magyarországon
    Megtekintések száma:
    264

    Közel tíz éve dolgozom szociális munkásként pszichiátriai betegséggel élőkkel, így az alapjövedelem kérdését igyekszem összekötni egyrészt ennek a társadalmi csoportnak a helyzetével, foglalkoztatási esélyeivel, ellátásaival, másrészt a szolgáltatásokkal, illetve a szociális munkával. Szociális munkásként szakirodalmi források és nem számítások alapján írok az alapjövedelemről. Nem a szokásos módon – az ismert pró és kontra érveket sorolva, illetve ütköztetve – nyúlok a témához, hanem azt vizsgálom, hogy mit jelenthet ez egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport – ez esetben a mentális betegséggel élők – életének jobbá tétele szempontjából.

    A tanulmányban arról írok, hogy képes lenne-e az alapjövedelem, mint egy utópisztikus elképzelés, érzékelhetően fellazítani a bebetonozott stigmákat. A pszichiátriai betegséggel élők főbb jellemzőit, társadalmi megítélésüket, foglalkoztatási esélyeiket és pénzbeni ellátásaikat négy esettel illusztrálom. Majd a második részben az alapjövedelem koncepcióit, elemeit összegzem, illetve azt, hogy az alapjövedelem bevezetése milyen lehetséges következményekkel járna a pszichiátriai betegséggel élőkre. Továbbá vizsgálom az alapjövedelem és a szolgáltatások kérdéskörét, valamint a szociális munka szerepét is. 

  • Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Katona Mária
    Megtekintések száma:
    173

    Ifjúsági munkások szakmai életútját bemutató interjúsorozatunk harmadik darabja Katona Máriával készült, aki Békéscsabán és Debrecenben dolgozott ifjúsági munkásként. Közművelődési diplomával lépett a szakmába 1980-ban. Első két munkahelyén KISZ-klubot vezetett, bár ő maga már a főiskolán kilépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. A Kossuth Egyetem Közművelődési Titkárságán végzett munkájából már nem a művelődésszervezést, hanem a közösségek támogatását látja elsődlegesnek. Már első munkahelyén kapcsolatba lépett a közösségszervezők körével. Élete két szakaszában is formálója volt az ifjúságpolitikának. Előbb a rendszerváltást megelőző években, amikor a megyei tanács ifjúsági osztálya két munkatársa egyikeként részese volt az ifjúsággal kapcsolatos állami szerepek keresésének, megyei nemzetközi kapcsolatok megteremtésének. Másodszor pedig 2000–2013 között, amikor az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetőjeként a Regionális Ifjúsági Tanács titkáraként is dolgozott, javaslattevői és megvalósítói feladatkörökkel. Mindkét esetben központi költségvetési forrás adott játékteret. Katona Máriának szerepe volt abban, hogy a régióban egyedi kezdeményezések is megvalósultak. Amikor 2013-ban felszámolták a regionális ifjúsági szolgáltató irodákat, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani munkatársa lett. A segítő szakmák indulása idején tagja volt a humán szolgáltatások megteremtésén dolgozó körnek, de soha nem gondolta, hogy a szociális munkára cserélné az ifjúsági munkát.

  • A társas támogatórendszer jellemzői a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői körében
    Megtekintések száma:
    86

    A vizsgálatot a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ klienseivel végeztem el. Úgy gondoltam, hogy azok a családok, amelyek kapcsolatban állnak a szervezettel, kevesebb támogató kapcsolattal rendelkeznek, mint azok a családok, amelyek nem veszik igénybe a szolgáltatást. A tanulmány során a társas támogatórendszer jellemzőit mutatom be a szociális munka szempontjából, továbbá kitérek a szülő-gyermek közötti bizalmas kapcsolat fontosságára is. A kérdőív felvételekor öt névgenerátor-szituációt alkalmaztam. A módszer alkalmazása során kiderül, hogy bizonyos esetekben kik azok a személyek, akikre számíthatnak az emberek, vagy van-e egyáltalán olyan személy, akire tudnak támaszkodni. A kutatásom során két generációt vizsgáltam, szülőt, illetve gyereket. Elsősorban a gyermekek korát vettem figyelembe, 11 éves kortól 18 éves korig terjed a vizsgált populáció. Úgy vélem, hogy a szociális munka eszköztárát bővíteni lehetne a névgenerátor-módszer alkalmazásával.

  • „elhivatottság” – „szakemberhiány” – „eszköztelenség”
    Megtekintések száma:
    91

    A tanulmányban arra keresem a választ, hogyan tud talpon maradni és megfelelni az elvárásoknak egy olyan szolgáltatás, amelynek feltételei és követelményei folyamatos változásban vannak. Mi tartja működésben, mi segíti, mi akadályozza a magas színvonalú szakmai munkát a gyermekjóléti szolgáltatásban? Hipotézisem szerint a törvények és végrehajtási rendeleteik csak az alapvető kereteket és feltételeket teremtik meg az ellátások biztosításához. Azok megvalósítása a szolgáltatásban tevékenykedő szakembereken múlik. Az interjú, a szakirodalmi feldolgozás és a kérdőíves felmérés igazolta a feltevéseimet. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakemberek rettentően elkeseredettek és borúlátóak a jelent és jövőt illetően. A jogalkotó hiába törekszik a szolgáltatások fejlesztésére, ha azok célja, stratégiai háttere ködös azok számára, akik meg tudnák azokat valósítani.

  • Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek társadalmi háttere
    Megtekintések száma:
    214

    Tanulmányunkban az öngyilkossági kísérlet elkövetése és különböző szociodemográfiai háttérváltozók, valamint életesemények közötti összefüggést vizsgáltuk. A kutatási kérdéseket a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichiátriai osztályaira öngyilkossági kísérlet elkövetése miatt felvételre kerülő páciensek (N = 52) kérdőíves megkérdezésével vizsgáltuk. Az eredmények szerint az öngyilkosságot elkövetők között felülreprezentált az egészségkárosodás miatt leszázalékoltak, az egyedülálló férfiak és a munkanélküliek csoportja. Fontos rizikótényezőként kell tekinteni a különböző negatív életeseményekre, különösen az anyagi helyzet jelentős romlására, valamint a közeli családtagokat érintő betegségre, vagy a hozzátartozók elvesztésére. Összefüggés tapasztalható a negatív életesemények halmozódása és az öngyilkosság elkövetése között. A vizsgálat során rizikófaktorként azonosított tényezőket fontos figyelembe venni a segítő kapcsolatban, valamint a szociális szolgáltatások tervezésekor.