Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    88

    .

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    104

    -

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    45

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    57

    -

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    48

    -

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    39

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    64

      

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    29

    A Párbeszéd szociális munka folyóirat a szakmát gyakorlók, kutatók és oktatók munkáinak megjelenési felülete. A publikálás a szakmai munka önkifejezése, a szakmai közösség érdeklődésére számot tartó szerzői gondolatok megírása és a szerkesztőség általi elfogadása.

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    41

    -

  • Kulcspontok a külföldön dolgozó prostituáltak kapcsolataiban
    Megtekintések száma:
    348

    A Svájcban utcai prostituáltként dolgozó magyar nők körében végzett vizsgálatban nagyrészt fiatalabb, aktív korú nőket értünk el, akik munkavállalóként, legálisan tevékenykedtek. Az adatgyűjtéshez az ISEL-teszt (Cohen és Hoberman 1983) általunk módosított verzióját alkalmaztuk, a 20 itemet tartalmazó tesztet, amelyet kutatásunkban utcai munka ISEL-tesztnek nevezünk, és a szociometrikus adatok ábrázolását és elemzését szolgáló társas térmátrixot.
    A prostituált lét mozgatórugójaként alapvetően a megélhetést találtuk, mint a választás alapját, ugyanakkor a kiszolgáltatottság, sőt a kizsákmányoltság a minta egy részénél konkrétan tetten érhető volt, más esetekben a kutatás adataiból volt kikövetkeztethető. A kiszolgáltatottság mértéke külföldön nagyobbnak mutatkozott, mint a megkérdezettek hazai környezetében. A szociometrikus adatok alapján a prostituáltak társas kapcsolataiban négy csoportot írtunk le, melyek eltérően befolyásolják az alanyok kiszolgáltatottságát. Ezek: a vér szerinti család és barátok; a férj/élettárs családja; a prostitúció haszonélvezői; szociális és hatósági szakemberek.
    Az utcai munka ISEL-teszt, valamint a teszt szociometrikus eredményeinek ábrázolására és elemzésére szolgáló mátrix alkalmas arra, hogy az utcai szociális munkás szakemberek és önkéntesek a problémafeltárást a kapcsolati háló felhasználásával valósítsák meg, valamint arra, hogy az utcai munka ISEL-teszt alkalmazásával részletes információkat gyűjtsenek a célcsoportról a szociális munkához.

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    34

    -

  • A Szociális Munkás Empowerment Skála magyar változatának validálása
    Megtekintések száma:
    355

    Tanulmányunkban a Szociális Munkás Empowerment Skála (Social Worker Empowerment Scale) magyar változatának kidolgozását, a hazai mérőeszköz validálási folyamatát, illetve a skála érvényességére vonatkozó empirikus adatfelvétel legfontosabb eredményeit mutatjuk be, elsősorban reliabilitás vizsgálatokra támaszkodva. A skála a gyakorlatban dolgozó szakemberek empowerment-szintjét hivatott mérni. Kutatásunk meggyőzően bizonyította, hogy a skála magyar változata valid, megfelelően működik, alkalmas arra, hogy a hazai kutatásokban is alkalmazásra kerüljön.

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    37

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    37

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    19

    -

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    28

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    55

    -

  • Kérdőív a Párbeszéd szociális munka folyóirat olvasóinak
    Megtekintések száma:
    53
    Kedves Olvasó! A Párbeszéd szociális munka folyóirat szerkesztőbizottsága megkéri olvasóit mondjanak véleményt a folyóiratról, és írjanak javaslatokat, miről szeretnének olvasni a lapban. A Párbeszéd két éve indult, online elérhető, és úgy gondoljuk, hogy ennyi idő alatt az olvasóknak van mondanivalójuk a folyóiratról, és talán arra is vállalkoznak, hogy maguk is írjanak cikkeket, tanulmányokat a folyóiratba.
    A kérdőív rövid, a válaszadás önkéntes és anonim. Köszönjük a válaszadást.

    A kérdőív elérhetősége: http://goo.gl/forms/pUqfp3pf0g
  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    35

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    199

    A szám cikkjeinek a szerzői

  • Elöljáróban
    Megtekintések száma:
    61

    Jubileumi évet kezdtünk és örömmel számolunk be a folyóirat akadémiai minősítéséről. A szociális munka gyakorlatának, kutatásának publikációkban való feldolgozása tíz éve működik a folyóiratnál.

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    39

    -

  • Szerzőink
    Megtekintések száma:
    39

    -

  • A rizikómagatartás mintázatai a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok körében
    Megtekintések száma:
    249

    A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok droghasználati szokásainak feltárására irányuló kutatásunkat 2017-ben végeztük a telepszerű körülmények között, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban élő 14–25 év közötti fiatalokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kutatás célja a társadalmi periférián élő fiatalok droghasználati szokásainak és a rizikómagatartások feltárása volt.
    Tanulmányunkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok drogfogyasztásának rizikótényezőire keresünk magyarázatokat. A drogfogyasztás hatásának vizsgálatához kifejtjük az anómia jellemzőit a célcsoportnál. A rendelkezésünkre álló adatokból választ keresünk a rezilienciára, illetve rávilágítunk a szerhasználat kialakulását befolyásoló védő- és kockázati faktorokra a célcsoportnál.
    Eredményeink szerint a szakellátásban élő fiatalok körében összességében 26 százalék azok aránya, akik fogyasztottak már valamilyen drogot, vagy droghatású szert. Jelentős eltérés mutatkozik a drogfogyasztás tekintetében, ha azt a gondozási hely függvényében vizsgáljuk, hiszen míg a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek öt százaléka minősíthető kipróbálónak vagy fogyasztónak, addig a lakásotthonban élők harmada, a gyermekotthonban nevelkedők fele került ebbe a csoportba. A gyermekotthoni masszív fogyasztók aránya pontosan háromszorosa a lakásotthoniaknak.
    A nevelőszülőknél élőkhöz képest a lakásotthoni gyerekek kétszer, a gyermekotthoniak háromszor akkora arányban szenvedtek el közepes súlyosságú élet-terheket, ugyanígy a legsúlyosabb terheket is nagyobb arányban viselik az intézményes ellátásban részesülők, mint a családban élők. A megkérdezettek a jellegzetes reziliens viselkedést kialakító környezeti – felnőttektől származó – támogatás és elismerés terén is eltérő jellemzőkkel bírnak. Negyedük-harmaduk érzi úgy, hogy támogatás szempontjából jobb volt a vérszerinti családi környezete, kétharmaduk szerint viszont a szakellátásos környezetben kapták meg a fokozottabb támogatást az őket körülvevő felnőttektől. Ez az eredmény arra utal, hogy amennyiben a gyermekvédelmi szakemberek képesek kompenzálni a család támogató szerepének hiányosságait, az protektív módon hat.