• A Párbeszéd kinyilvánítja, hogy egyszerre kíván a szociális munka tudományos folyóirata, illetve szakmai folyóirata lenni. (Szegény ország vízzel főz, külön lapok helyett egyetlen lapban jelentetjük meg a kétféle arculatot.) A folyóiratban közzétételre kerülő  írások mindegyikénél megjelenítjük, hogy az a tudományos közlemény, vagy pedig a szakmai közlemény kategóriájába esik. Kérjük a szerzőket, hogy írásuk benyújtásakor maguk tegyenek javaslatot a kategóriába sorolásra. A szerkesztőség jelezni fogja a szerzőknek, ha ettől eltérő az álláspontja. (Megjegyzendő, hogy több olyan műfajú írás is szerepelni fog a folyóiratban, mely esetében nincs szükség erre a felosztásra, pl. könyvrecenziók.)
  • A Párbeszéd nem értékük szerint tesz különbséget a tudományos közlemények, illetve a szakmai közlemények között, hanem műfajuk szerint. A szerkesztőség az alapvető különbséget az eltérő célban és módszertanban látja. A tudományos mű magyarázatot kíván adni a világ valamely jelenségéről, melyet a tudomány által elismert módszerek és elméletek hitelesítenek; ezzel szemben a szakmai mű egy tapasztalatot kíván közzétenni, amit a szakmában elfogadott módszerek és ismeretek hitelesítenek a szakma tagjai előtt.
  • Téma: A Párbeszéd esetében a szakmai közlemény is – természetesen – a szociális munkáról szól. Javasoljuk olyan témák és megközelítések alkalmazását, melyek a tapasztalatokat írják le, illetve amelyek a szakmát művelők gyakorlatára kívánnak hatást gyakorolni. Kézenfekvő témák például a szociális munka eseteinek elemzése (például a szociális munka módszerei, az etikai szempontok, a jogi normák stb. alapján); a szociális munkát involváló projektek bemutatása; a konkrét helyen kialakított szociálismunka-módszerek (sőt esetleg modellek) bemutatása. Szakmai közlemény tárgya lehet az is, ha a szerző a szakmát művelőket ösztönözni kívánja valamely módszer, modell, etikai elv elfogadására és követésére.
  • Információ: A szakmai közleményben is elegendő információt kell szolgáltatni az olvasó számára, hogy maga is értékelhesse a bemutatott tapasztalatot, illetve az esetleges javaslatot. Ennek megfelelő forrása lehet a gyakorlat (pl. esetek, projekt stb.) leírása, illetve az adatok (pl. szükségletfelmérés eredménye) közlése. 
  • Érvelés: A szakmai közlemény nem híg tudomány, hanem valami más: olyan mű, amely szakmai tapasztalatokat mutat be, és azokat szakmai szempontok alapján értelmezi. Példa: A szociális munkás néhány esetének leírása és elemzése pontos képet adhat a kolléga által követett gyakorlatról; és ez a szakmabeliek számára értékes információt jelenthet. Azt azonban ennek alapján még nem lehet kijelenteni, hogy ez a gyakorlat az egész országban hatékonyan alkalmazható lenne – egy ilyen kijelentéshez tudományos kutatásra lenne szükség. Az érvelés alapjául szolgálhatnak – egyebek mellett − a szakmai állásfoglalások, a módszertani levelek, a szakmai sztenderdek, az Etikai Kódex, illetve − egyes esetekben − a jogi normák is. 
  • Korrektség: A szociális munka (a Globális definíció szerint) egyszerre szakmai gyakorlat, illetve tudomány. Érthető tehát, ha a szerzők a szakmai írásokban is hivatkoznak elméleti művekre, illetve kutatási eredményekre. Ezek szükségességével kapcsolatban a szerkesztőség nem kíván általános iránymutatást megfogalmazni; a helyzettől függ, hogy a szakmai közlemény hitelességéhez mennyiben van szükség mások gondolatainak felhasználására. Amennyiben azonban a szerző a szakmai közleményben más gondolatait használja fel, szakszerűen kell hivatkoznia a forrásra.