Keresés

SZUBJEKTÍV EGÉSZSÉGÉRZET ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN
51-64

Egészségi állapotunk megítélésének számos módszere alakult ki a tudományos ismeretek bővülésével párhuzamosan. Az orvostudomány objektív módszerekkel, mérhető változókkal írja le egészségi állapotunkat. Természetesen nekünk is van képünk a saját egészségi állapotunkról, mely minden szubjektivitása ellenére jó indikátora a testi-lelki folyamatainknak. Az egészségérzetünk hiteles tükre lehet az egészségi állapotunknak, mely közvetlenül és közvetetten is kihat a munkahelyi/iskolai teljesítményünkre. A fizikai aktivitás növekedésének az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól folyamatosan bővülő ismeretekkel rendelkezünk, hatásmechanizmusát számtalan aspektusból értelmezhetjük. A középiskolás korosztály egészségi állapotának és fizikai aktivitásának vizsgálata hasznos információkat hordoz az egyén, a szülők és az oktatás területén (oktatáspolitikusok és pedagógusok) dolgozók számára. Jelen kutatás során a fizikai aktivitás (WHO ajánláshoz viszonyított) szintje és a középiskolások egészségérzete, iskolai teljesítménye, valamint a különböző emocionális tényezők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálatára került sor, kiegészítve a 14-18 éves korosztály mozgással kapcsolatos motivációs hátterének tanulmányozásával. Az elemzés során szignifikáns kapcsolat jelent meg a fizikai aktivitás magas szintje és az egészségérzethez tartozó számszerűsített érték magas értéke között. Az iskolai teljesítmény és a fizikai aktivitás szintje között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az emocionális tényezők között szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a boldogság, életkedv, energikusság, valamint a szomorúság és a fáradtság kategóriák fizikai aktivitással történő összehasonlítása során. A mozgásos motívumok között kiemelkedő helyet foglal el a fizikai állapot javítása, és egyértelműen elutasító ez a korosztály a másoknak való megfeleléssel szemben. Szintén tanulságos a testi nevelés területén dolgozók számára, hogy a mozgás élményszerűsége meg-határozó a korosztály tagjai számára.

249
665
A FIZIKAI AKTIVITÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 65 ÉV FELETTI LAKOSSÁGÁNAK KÖRÉBEN
67-76

A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban a népegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnos a nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.

51
63
EGYÉNI KÜLÖNBÖZŐSÉGEK A SERDÜLŐK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDJÁBAN AZ ÉLETCÉLJAIK PERSPEKTÍVÁJÁBÓL
19-29

A kutatás célja azoknak a specifikus személyiségtényezőknek vizsgálata, amelyek szerepet játszanak a serdülők egészséges életmódjában. Eszközök: önkitöltős kérdőív, amely az egészséget védő viselkedésekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, az Életcélok skála, valamint az Aspirációs Index. Résztvevők: 385 tanuló, a 16 és 18 év közötti korcsoportból. Átlag életkoruk 16,8 év volt, nem szerinti eloszlásuk alapján 182 fiú - 47,3% és 203 lány - 52,7% vett részt a felmérésben. Eredmények: Az egészségvédő magatartást (mint például a fizikai aktivitás, a gyümölcs/ zöldségfogyasztás) tanúsító serdülők magasabb szintű és többnyire belső életcélokról számoltak be, mint amilyenek a személyes növekedés, és affiliáció. Másfelől, az egészségre kockázatot jelentő magatartású (mint például a szerhasználat, az édes/szénsavas üdítőital-fogyasztás) serdülők kevesebb életcélról számoltak be. Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülők életcéljai, valamint ezeknek gazdagodása fontos az egészséges életmód elfogadására összpontosító iskolai prevenciós és egészségfejlesztési programok kialakításában és konceptualizálásában.

89
38
TANULMÁNYI EREDMÉNYESSÉG A TEHETSÉG, AZ EGÉSZSÉG ÉS A SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK TÜKRÉBEN EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN
43-56

Háttér és cél: A tanulmányi eredményességet számos intra- és interperszonális faktor határozza meg. A tehetség olyan személyen belüli tényező, amelynek szerepe a tanulmányi előmenetelben kétségkívüli (Dávid és tsai, 2014a; Mező, 2008; Ceglédi, 2008). Az egészségtudatosság szintén személyen belüli tényező. A rendszeres fizikai aktivitás és a pozitív énkép, ezen belül a testképpel összefüggő önértékelés pozitív hatást fejt ki a tanulmányi teljesítményre (Kovács, 2020). Ezentúl az interperszonális és környezeti tényezők szerepét is szükséges hangsúlyozni (Szemerszki, 2015; Ceglédi, 2012). Ugyanakkor e tényezők deficitjei (amelyek közül igen súlyos például a kirekesztés) ellentétes hatással bírnak. Kutatásunkban az önértékelt tehetségpreferenciák, az önmagunkkal való elégedettség, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a kirekesztettséggel kapcsolatos megküzdés szerepét vizsgáltuk a Debreceni Egyetem hallgatói körében (N=159). Eredmények: A lineáris regresszióanalízis eredményei alapján a kirekesztés maga negatív hatással bír a tanulmányi eredményességre, azonban pozitív hatást mutat az én-elégedettség, valamint a kirekesztéssel való megküzdés. Eredményeink felhívják a figyelmet a szociális kapcsolatok és a kirekesztés elleni prevenció fontosságára, hiszen a társas kirekesztés hosszútávon az önértékelésre és a felsőfokú tanulmányi eredményességre is kihat, és annál erősebb, minél korábbi színtéren jelenik meg.

   

185
260
A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS A SZABADIDŐSPORT KAPCSOLATA
29-40

A mai felgyorsult világnak köszönhetően a lelki eredetű betegségek száma megsokszorozódott, a krónikus stressz, önbizalomhiány, depresszió mind jelen vannak az emberek hétköznapjaiban. Ahogy a fizikai egészség meglétéhez, úgy a mentális egészség megőrzéséhez, javításához is elengedhetetlen az emberek életében a fizikai aktivitás. A kutatás során a jövő nemzedékének mentális egészségét és sportolási szokásait vizsgáljuk, fókuszálva a stresszkezelő képességre, a stresszoldás fontosságára. A kapott válaszokat vizsgálva, elsősorban a vizsgált személyek sportolási szokásait állítjuk párhuzamba a mentális tényezőkkel, az összefüggések feltárása érdekében. A kutatás során, primer eljárásként, kérdőíves felmérést végeztünk, melynek keretében 331 fő válaszát elemeztük. A Debrecenben élő fiatalok 72,3%-a választotta a 3-4-es fokozatot (4-es skálán) a stresszkezelő képességük mértékére irányuló kérdés során.  Ugyanezen megkérdezésre, a sporttevékenységet nem végző fiatal felnőttek 52,5%-a érzi úgy, hogy jó, vagy közel jó stresszkezelő képességnek vannak birtokában. A sportolók 19,8%-al nagyobb arányban válaszolták tapasztalataik alapján, hogy jó stresszkezelő képességgel rendelkeznek, mint a sporttevékenységet nem, vagy ritkán végző egyének. A megkérdezettek a sport pozitív hatásai közül a koncentráció segítését (7-es skálán 5,8-ra értékelt) és stresszoldást (5,8) tartják a legfontosabbnak. A válaszadók, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartoznak a sportolási szokások tekintetében, a stresszoldást, mint a sport egy mentális egészségre ható tényezőjét kiemelten fontosnak tartják. A sportolók 85%-a, míg a nem sportolók 80,7%-a tartja fontosnak a sport stresszoldó hatását, tehát csupán 4,3%-os eltérést prezentál az eredmény, ami elenyésző mértéknek számít. Ez mégis pozitívumként könyvelhető el, mivel a sporttevékenységet nem végzők is tisztában vannak a széles körben elfogadott ténnyel, miszerint a sport egyik, a mentális egészségre gyakorolt hatása a stresszoldás.

353
1251
A VAJDASÁGI MAGYAR AJKÚ FIATALOK SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGE
95-99

Napjainkban az emberek életmódját többnyire a helytelen táplálékbevitel és a mozgásszegény életmód jellemezi. Különösen nagy figyelmet kell erre fordítani gyermekkorban, hiszen a gyerekek szokásai ilyenkor még alakíthatók. A gyermekek fejlődés szempontjából is meghatározó, hogy helyesen és egészségesen táplálkozzanak-e és, hogy rendszeresen végezzenek-e testmozgást. A kutatásban általános iskolás gyerekek tápláltsági állapotát határoztuk meg, valamint a PAQ-C (physical activity questionnaire) kérdőív segítségével a fizikai aktivitásukat is felmértük. A kutatás részeredményei azt mutatják, hogy a fiúk között több a túlsúlyos, még akkor is, ha ők sportolnak többet rendszeresen és az órák közötti szünetekben is ők az aktívabbak. A sportok közül a fiúknál a labdarúgás a lányoknál a kosárlabda dominál. A tanulmány a 142-451-2637/2019-01 vajdasági tartományi projektum keretein belül végzett kutatás rész eredményeit mutatja be.

79
72
REKREÁCIÓS FOGYASZTÓI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA MAGYAR FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN
33-44

Háttér: Modern világunkban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy mi módon töltjük szabadidőnket. Különösen fontos ez a fiatalok tekintetében, mivel az Y és a Z generáció már a mobil és elektronika uralta világba született, ahol bármit el lehet érni és intézni interneten. Ennek a kényelemnek köszönhetően a szabadidő is passzívabb, a fizikai aktivitás nem olyan jelentőséggel van jelen a mindennapokban, mint korábban. Módszer: Vizsgálatunk kérdőívvel vizsgálta a 30 év alatti fiatal felnőttek és fiatalok szabadidő eltöltési szokásait. A kapott eredményeket SPSS 21.0 programmal elemeztük, alapstatisztikát néztünk és kereszttábla elemzés során Chi2-tesztet végeztünk a gamma együttható vizsgálata mellett. A fókuszt a lakóhely és az 1 főre jutó nettó havi jövedelemből adódó esetleges különbségek felfedésére helyeztük. Eredmények: a fővárosi válaszadókra jellemzőbb a napi szintű sportolás, míg a falvakban és községekben élők gyakrabban töltik a szabadban kötelezettségektől mentes idejüket fizikai aktivitással. Következtetések: nem igazolható nagy különbség az egyes szabadidő eltöltési szokások és a jövedelem között. A szabadban töltött tevékenységek azoknál a válaszadóknál alacsonyabb értékelést kapott, akiknek az 1 főre jutó nettó havi jövedelme 100 000 Ft alatt volt.

 

 

557
721