Keresés
Keresési eredmények
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XI.: Adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről
239–241Megtekintések száma:191Jelen közlemény a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítésére indított sorozat tizenegyedik része. Cikkünkben a Tokaj-Zempléni-hegyvidékre koncentrálunk, de közlünk adatokat a szomszédos Bodrogközből és a Hernád-völgyből is. Közleményünkben összesen 53 KEF kvadrátból, 75 (többségében védett) faj 325 adatával egészítjük ki a flóraatlasz elterjedési térképeit. Ezek közül a fontosabbak: Aconitum variegatum, Alchemilla subcrenata, Aster amellus, Cardamine glanduligera, Centaurea triumfettii, Cephalanthera damasonium, Dianthus deltoides, Epipactis pontica, Gentianopsis ciliata, Orchis morio, Orthilia secunda, Petasites albus, Platanthera bifolia, Polygala major, Prunella grandiflora, Pulsatilla grandis, Rosa pendulina, Salix aurita, Scilla kladnii, Stipa dasyphylla.
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II.
227-252Megtekintések száma:254Jelen közleményünk annak a sorozatnak a második része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 612 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 283 flóratérképezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből. Az adatok között ritkább őshonos taxonok (e.g. Antennaria dioica, Bupleurum pachnospermum, Carex rostrata, Ceratocephala testiculata, Cicuta virosa, Cirsium boujartii, Epipactis moravica, Lycopsis arvensis, Parnassia palustris, Pyrus nivalis, Rumex kerneri, Rumex pulcher, Silene nemoralis, Stellaria alsine, Teucrium botrys, Vicia lutea), ritka, vagy legalábbis adathiányos idegenhonos fajok (például Nonea lutea, Panicum dichotomiflorum, Silybum marianum) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé alulreprezentált fajok (például Eragrostis minor, Heliotropium europaeum, Saxifraga tridactylites) esetében is közöljük az Atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket. Közleményünk számottevően hozzájárul a Ranunculus illyricus és a Spergula pentandra nyírségi, valamint a Senecio vernalis hazai elterjedésének ismeretéhez.
-
Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I.
101–115Megtekintések száma:188Közleményünk célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Összesen 297 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország egész területéről, mintegy 247 flóratérképezési negyed-kvadrátból. Az adatok között a ritkább taxonok (például Armoracia macrocarpa (Waldst. et Kit.) Kit. ex Baumg., Samolus valerandi L., Epipactis voethii Robatsch) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé adathiányos fajok (például Ranunculus ficaria L., Viola kitaibeliana Roem. et Schult., Gagea villosa (M. Bieb.) Duby), illetve adventív fajok (például Cymbalaria muralis G. Gaertn., B. Mey. et Scherb., Potentilla indica (Andrews) Focke, Tragus racemosus (L.) All.) esetében is közöljük az atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket.
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III.
122-146Megtekintések száma:193Jelen közleményünk annak a sorozatnak a harmadik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 558 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 186 flóratérképezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből. Az adatok között ritkább őshonos taxonok (például Marsilea quadrifolia, Salicornia prostrata, Stellaria palustris, Potentilla patula, Althaea cannabina, Lythrum tribracteatum, Ajuga laxmannii, Plantago schwarzenbergiana, Alisma gramineum, Gagea bohemica, G. szovitsii), ritka, vagy legalábbis adathiányos idegenhonos fajok (például Chorispora tenella, Thladiantha dubia, Senecio vernalis) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé alulreprezentált fajok (például Scleranthus annuus, Vicia hirsuta, V. lathyroides) esetében is közöljük az Atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket. A legközönségesebb fajok esetében a lelőhelyek részletezése nélkül csupán KEF-kódokat adunk meg.
-
A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) II.: A „Siroki Zoltán Herbárium”
15-22Megtekintések száma:363A dolgozat bemutatja a Debreceni Egyetem Herbáriumának (DE) egyik részgyűjteményét, a „Siroki Zoltán Herbáriumot”, annak MS Excel alapú adatbázisban rögzített adatai alapján. A gyűjtemény Európa szinte minden országából, főként Magyarországról és Szlovákiából (Kassa környékéről) származó, mintegy 20 000 példányt őriz. Közel 400 (többségében külföldi) gyűjtő gyarapította a herbáriumot, de a legtöbb példányt Siroki Zoltán gyűjtötte, főként Hajdú-Bihar, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Java részét a múlt század derekán (az 1940-es és 1960-as évek között) szedte, de gyűjtő tevékenységét egészen az 1980-as évekig folytatta. Az egykori Magyar Királyi Állami Vetőmagvizsgáló Állomás gyűjteményéből is átvett jó néhány lapot, ezek száma néhány százra tehető. Az adatbázis attribútum-táblájának jelentős részét (a Magyarország mai területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak fő adataival) az 1. Elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk. Igény szerint a szerzők részletesebb adatokat is közölnek.
-
Az Eszterházy Károly Főiskola (EGR) vaszkuláris gyűjteményének herbáriumi adatbázisa
339-348Megtekintések száma:117Dolgozatunkban bemutatjuk az egri Eszterházy Károly Főiskola edényes növénygyűjteményét annak 2013-as állapota alapján. A herbárium összes példányának fotózását követően (kb. 8 000 példány) a cédulákon szereplő információkat MS Excel táblázatban rögzítettük. Az edényes gyűjtemény 54%-a Magyarországról, míg másik fele főként a hazánkkal szomszédos országokból származik, de a gyűjtemény Európa távolabbi vidékeiről is tartalmaz lapokat. A magyarországi lapok java Heves, Pest, Zala, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyékből származik. A lapok többsége az 1860-as és az 1950–60-as évekből származik; ezen kívül számottevően nem bővült. A legtermékenyebb gyűjtők Vida Gábor, Vrabélyi Márton, Károlyi Árpád és Pócs Tamás voltak. A magyar flóra fajainak több mint fele (61%) megtalálható a herbáriumban. Az adatbázis Magyarország területén gyűjtött, nem kultivált növénypéldányokat tartalmazó részét elektronikus mellékletben (taxon sorszáma, taxon neve, gyűjtő, település, gyűjtés éve és a digitális fénykép file neve) szabad felhasználásra közreadjuk.
-
Néhány kiegészítés a Jászság flórájához
21–30Megtekintések száma:270Magyarország Flóratérképezési Programja során 2012-ben 9 kvadrát felmérését végeztem el a Jászságban. Az adatgyűjtést 2020-ban kiegészítettem. Cikkemben az érdekesebb, regionálisan fontos florisztikai adatokat közlöm 68 edényes növényfajra vonatkozóan. Közöttük vannak idegenhonos taxonok (pl. Alopecurus myosuroides, Amaranthus deflexus, Juncus tenuis, Phytolacca esculenta) országosan (Silene bupleuroides), vagy regionálisan ritka fajok (pl. Coronopus squamatus, Linaria biebersteinii), a térség egykori erdeinek túlélői (pl. Clematis recta, Elymus caninus, Melica altissima, Sisymbrium strictissimum) és ritka gyomok (pl. Aegilops cylindrica, Bupleurum affine, Myagrum perfoliatum). Bemutatok egy szikes fajokban gazdag műút menti padkát is (Artemisia santonicum, Chenopodium chenopodioides, Hordeum hystrix, Plantago maritima).
-
A Vaccinium microcarpum (Turcz. ex Rupr.) Schmalh. Magyarországon
71–76Megtekintések száma:84A növényt, amelyet 1994-ben Vaccinium oxycoccos L. néven közöltek a Siroki Nyírjes-tóról, e cikk első szerzője 1999-ben Vaccinium microcarpum (Turcz. ex Rupr.) Schmalh. fajként azonosította. A határozás helyességét bizonyító morfometriai tulajdonságok gyűjtésére 2016. augusztus 24-én került sor a siroki Nyírjes-tó tőzegmohalápján és szeptember 2-án és 3-án a beregi Báb-tava és a Nyíres-tó tőzegmohalápján. A vizsgálatokhoz felhasználtuk a Beregi-lápokon készített korábbi saját fényképfelvételeinket is. A siroki állomány növényeinek apró, háromszög-tojásdad alakú levelei a levélvállnál a legszélesebbek, a tojásdad-elliptikus murvák a csupasz virágkocsányok alsó harmadában fejlődnek, sötét rózsaszín virágaik magánosak, a porzószálak abaxiális felülete mindenütt szőrős, és a termés körte alakú. A beregi állomány növényeinek ezzel szemben elliptikus-tojásdad levelei szélességében és hosszúságában is jóval nagyobbak. Szőrös virágkocsányaik középső harmadában fejlődnek a szálas-lándzsás murvák, fehér virágaik (2)–3–4–(5) virágú virágzatot alkottak, a porzószálaknak csak a szélei szőrösek, a termés gömb alakú. A. A gyűjtött adatok statisztikai elemzése alátámasztotta, hogy a Sirokon található növények V. microcarpum fajhoz, míg a beregiek V. oxycoccos fajhoz tartoznak.
-
Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)
74-80Megtekintések száma:75Írásomban Külső-Somogy egy kis szegletéből gyűjtött florisztikai adataimat közlöm. Az adatok többsége 2014-ből származik. Összesen 31 ritka, szórványosan előforduló vagy védett faj lelőhelyeit jegyeztem fel hat falu területéről [Karád, Kereki, Kötcse, Nagycsepely, Szólád (Nezde), Teleki]. A Dél-Dunántúl flórájára nézve új adat a Neotinea ustulata subsp. aestivalis előfordulása. Az Epipactis microphylla-nak és az E. tallosii-nak nem ismert korábbi adata Külső-Somogyból. A dolgozat a Cirsium boujartii új lelőhelyeit közli a faj elterjedésének északnyugati pereméről.
-
Az év vadvirága 2013-ban: A nyári tőzike (Leucojum aestivum L.)
354-364Megtekintések száma:75Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a nyári tőzikéről rendszertani, nevezéktani, alaktani, elterjedési, termőhely-választási, fenológiai, szaporodásbiológiai, interakciós, farmakognóziai, természetvédelmi és veszélyeztetettségi szempontból.
-
Az év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
79–100Megtekintések száma:724Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodás-biológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Pontosítottuk a faj európai elterjedési térképét és kiegészítéseket teszünk a hazai előfordulásaihoz. Saját adatokat közlünk a növény magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, hazai állományainak demográfiai jellemzőiről, valamint termőhelyeinek talaj-adottságairól.
-
Sorbus udvardyana Somlyay & Sennikov a Balaton-felvidék keleti dolomitterületén
55-58Megtekintések száma:256A Balaton-felvidék keleti részéről a S. aria s.l. × S. torminalis hibrid eredetű taxonjai közül a szakirodalomban a „S. balatonica” jelenik meg (Felsőörs: „Káposzta-tető”), Boros Ádám gyűjtésére hivatkozva (Kárpáti 1960). 2014 nyarán, ezen a lelőhelyen, a felsőörsi Kopasz-tetőn és a lovasi Atya-hegyen folytatott flóratérképezési munka során kiderült, hogy a korábbi S. balatonica adat egy másik taxonra vonatkozik. A térképezett egyedek levélmorfológiai alapon a S. udvardyana taxonnal azonosíthatók.
-
Az „Év vadvirága” mozgalom Magyarországon
349-353Megtekintések száma:79A közlemény összefoglalja a 2011-ben indult „Év vadvirága” mozgalom történetét és céljait. A civil kezdeményezés célja a botanikai értékek népszerűsítése, társadalommal történő megismertetése, látványos vadon élő virágos növényfajok reflektorfénybe állításával. Az „Év vadvirága” megválasztása három lépcsős folyamatban zajlik, a végső, nyílt szavazás a www.evvadviraga.hu honlapon történik. A Kitaibelia folyóirat a 2014-es évtől kezdődően minden évben kismonográfia formájában igyekszik bemutatni az előző „Év vadvirágát”.
-
Az ELTE Füvészkert herbáriuma (BPU)
55–59Megtekintések száma:171Dolgozatunk az ELTE Füvészkert herbáriumát (BPU) mutatja be annak 2013-as állapota alapján. A herbárium kb. 16 000 példányáról készült fényképekről a cédulákon szereplő adatokat OpenOffice Calc táblázatba rögzítettük. Összesen 16 európai országból származnak a lapok. Ezek közel 80%-a magyarországi, 12%-a romániai, 5%-a szlovákiai. A hazai példányok közel 70%-a Pest, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik. Az 1850 és 2007 között keletkezett példányok több mint 70%-át 1931 és 1960 között gyűjtötték. A példányok harmadát Soó Rezső gyűjtötte, de kiemelkedő Felföldy Lajos, Simon Tibor és Priszter Szaniszló hozzájárulása is. Felföldy Lajos és Simon Tibor több mint 60 éven át gyarapították a gyűjteményt. Az adatbázis magyarországi, nem kultivációból származó példányainak főbb adatait elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk, igény szerint részletesebb adatokat is közlünk.
-
Botanikai adatok Tolnából és Baranyából III.
39-50Megtekintések száma:116A legutóbbi publikációm óta eltelt 4 év alatt (2014–2017) a Duna–Dráva Nemzeti Park számára összegyűjtött 25 000 adatomból válogatva közlök értékes és érdekes botanikai adatokat 116 taxonról, például a fokozottan védett Digitalis ferruginea és Paeonia banatica, a védett Polystichum lonchitis, Dryopteris affinis, Doronicum orientale, Helleborus dumetorum, Corydalis intermedia, Spiraea media és Veratrum nigrum, valamint a nem védett, de ritka Lycopsis arvensis, Silene dichotoma, Teucrium botrys, Thladiantha dubia, Vicia lutea és Hypochoeris radicata új előfordulásairól. Pár érdekességet is megemlítek, pl. a legnagyobb (és föltételezhetően legidősebb) Crataegus monogyna, Hedera helix, Ruscus hypoglossum és R. aculeatus egyedek méretét, amelyekkel a több ezer hektár bejárása során találkoztam.
-
Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)
268-285Megtekintések száma:115Jelen közlemény áttekintést nyújt a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Saját megfigyelések és mérési eredmények alapján közlünk adatokat a növény levéltulajdonságairól, fenológiájáról, magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, csirázási és növekedési erélyéről valamint termőhelyeinek talajadottságairól.
-
A Rubus L. ser. Micantes Sudre magyarországi fajainak elterjedése és határozókulcsa
56-68Megtekintések száma:59A szeder (Rubus) nemzetség átfogó magyarországi revíziójának eredményeként a dolgozat bemutatja a Micantes Sudre szekció eddig ismert hazai fajait (Rubus balatonicus Borbás, R. clusii Borbás, R. styriacus Halácsy, R. tabanimontanus Figert), ismertetve elterjedésüket (hálótérképes ábrázolással), társulásviszonyaikat és ökológiai igényeiket, valamint a szekció határozókulcsát.
-
Néhány florisztikai adat Kötcse környékéről II. (Dél-Dunántúl, Nyugat-Külső-Somogy)
114-121Megtekintések száma:67Munkámban 73 faj, nagyrészt 2016-ban gyűjtött előfordulási adatát közlöm Nyugat-Külső-Somogy északkeleti szegletéből. A kézirat Külső-Somogyból eddig nem ismert fajok (például Peucedanum arenarium) előfordulási adatait, a Dél-Dunántúlon vagy az egész országban ritkának vagy szórványosnak tekinthető fajok (például Menyanthes trifoliata, Veronica scardica) újabb lelőhelyeit, valamint néhány kultúrszökevény (például Narcissus poëticus, Helleborus purpurascens) előfordulási adatait tartalmazza.