Keresés

Keresési eredmények

• Adatok a vasútmenti pionír élőhelyek flórájához a Tiszántúlon

  86–101

  Kis Szabolcs

  Megtekintések száma:

  648

  A vasúti pályaszakaszok (vonalas létesítmények) mentén létrejövő pionír élőhelyek kiváló terjedési lehetőséget biztosítanak egyes fajok számára. A dolgozatban olyan, a vasúti töltéseken fellelt fajok új előfordulásait mutatom be, mint az Equisetum ×moorei, Equisetum ramosissimum, Lycopsis arvensis, Euphorbia maculata, Lepidium densiflorum, Tragus racemosus és a Vulpia myuros. Kiemelendő adat a Galium humifusum újrafelfedezése az országban. A dolgozatban összegyűjtött adatok alapján elmondható, hogy egyes adventív, illetve nem tájhonos (homokgyepi) fajok ezen vasúti töltések homokalapzatait képesek kolonizálni, így azokat ökológiai folyosóként használni. Ezáltal a vasútmenti pionír élőhelyek jelentős szerepet játszanak az adventív fajok terjeszkedésében, ugyanakkor az orszá­gosan ritka, őshonos pionír fajok megtelepedésére is lehetőséget adnak.

• A tengerparti szittyó balatoni állományainak felemelkedése és hanyatlása

  3-16

  Dítě Zuzana

  Bauer Norbert

  Dítě Daniel

  Király Gergely

  Šuvada Róbert

  Megtekintések száma:

  403

  A tengerparti szittyó (Juncus maritimus Lam.) európai és észak-afrikai tengermelléki élőhelyein kívül Európa belsejében csak néhány elszigetelt ponton fordul elő. A Kárpát-medencében az 1920-as években került elő a Balaton és a Fertő tó partjáról. A Balaton térségében a vizes élőhelyek egyre ütemesebb degradálódása indokolttá tette a faj meglévő populációinak állapotfelmérését. Ta­nulmányunk célja a tengerparti szittyó teljes balatoni állományának felülvizsgálata és élőhelyeinek öko­lógiai jellemzése. Dokumentáljuk a faj társulástani viszonyait, tisztázzuk a faj előfordulásával jelle­mezhető növényközösségek cönotaxonómiai besorolását, valamint értékeljük a növényzet változásait a 2015 és 2024 év közötti időszakban. A tengerparti szittyó előfordulását nyolc helyszínen erősítettük meg. A felvételek többségét a Scorzonero parviflorae-Juncetum gerardii asszociációval azonosítottuk, az Astereto pannonici-Schoenetum nigricantis társulás ennél jóval ritkább. A majd egy évtized után megis­mételt cönológiai felvételekben csökkent a mocsári és sókedvelő karakterfajok száma, beleértve a ten­gerparti szittyót is, a télisás és az aranyvessző javára. A szikes rétek, mocsarak és láprét fragmen­tumok jóval veszélyeztetettebbek, mint a faj maga, tekintettel a pionír élőhelyeken való megtelepedési képessé­gére. A Balaton térségében megfogyatkoztak az alkalmas élőhelyek, ezek fennmaradását korlá­tozza a beépítés és a másodlagos szukcesszió, az utóbbi évek súlyos aszályai pedig a vizes élőhelyek fokozott kiszáradásához vezetnek.

• Kavicsbányák florisztikai vizsgálata I. – Sajó–Hernád-sík

  115–128

  Süveges Kristóf

  Kis Szabolcs

  Megtekintések száma:

  104

  Ebben a közleményben a Sajó–Hernád-sík kavicsbányáiból gyűjtött florisztikai megfigye­léseinket adjuk közre. 13 bányából összesen 101 előfordulási adatot mutatunk be, melyek 45 edényes növényfajhoz és egy hibridhez tartoznak. A legtöbb észlelés felhagyott bányákból származik, de ismerte­tünk előfordulásokat aktívan művelt területekről is. A bemutatott fajok közül tíz új a kistáj flórájára (Cype­rus flavescens, Dysphania botrys, Helminthotheca echioides, Hippophae rhamnoides, Panicum dichotomiflo­rum, Ranunculus circinatus, Solanum lycopersicum, Spergularia rubra, Thymelaea passerina, Zannichellia palustris). Az enumerációban feltüntetett fajok egy része országos viszonylatban is adathiányos taxon (pl. Bolboschoenus laticarpus, B. planiculmis, Utricularia ×neglecta). Bemutatjuk néhány terjedőben lévő ide­genhonos faj újabb előfordulásait (Erechtites hieraciifolia, Symphyotrichum ciliatum, S. novi-belgii), adato­kat közlünk gyakoribb vagy szórványos, de adathiányos hínárfajokról (Ceratophyllum demersum, Myri­ophyllum spicatum, Nuphar lutea, Potamogeton spp.), illetve ismertetjük néhány újabb lokalitását olyan fajoknak, amelyek korábbi – kistájra vonatkozó – adatai is kizárólag kavicsbányákból származnak (pl. Carex secalina, Cyperus glomeratus, Gnaphalium luteoalbum, Najas minor, Typha laxmannii). Eredményein­ket dolgozatunk végén szövegesen értékeljük, figyelembe véve korábbi florisztikai adatokat is.