Keresés
Keresési eredmények
-
Gyepalkotó fűfajok ezerszemtömegére ható tényezők vizsgálata
15-21Megtekintések száma:92A hőmérséklet, csapadék és az anyatövek korának hatását elemeztük egy fontos vetőmagminőségi paraméter, az ezerszemtömeg (Emt) változására három gyepalkotó fűfaj egy-egy hazai fajtája esetében (’Tomaj’ vörös csenkesz, ’K-50’ nádképű csenkesz és ’K-51’ magyar rozsnok). A MATE Georgikon Campuson (Keszthely) fenntartott törzsállományok hat évjáratából származó magminták vizsgálata során azt találtuk, hogy a növények kora nem befolyásolta az Emt értékét. A május 1-től betakarításig figyelembe vett hő- és csapadékösszeg, illetve az anyatövek kora, mint független tényezőkre illesztett lineáris modellben csak az átlagosnál alacsonyabb hőösszegnek mutatkozott az ezerszemtömegre negatív hatása. A csapadék hatása pozitív, de gyenge volt, a további elemzés azt mutatta, hogy leginkább az előző év nov. 1-től betakarításig számított csapadék korrelált az Emt-vel. Megállapítottuk továbbá, hogy összehasonlító vizsgálatok során alapvető a fűmag minták megfelelő tisztítása és a mért Emt értékek azonos nedvességtartalomra korrigálása.
-
Műszeres genomméret vizsgálatok fű fajtafenntartásban
9-16Megtekintések száma:56Keszthelyen több évtizedes múltra tekint vissza a gyepalkotó fűfajok nemesítése. A már regisztrált fajták fajtafenntartó nemesítő munkájának célja többek között a fajtaleírásban szereplő ploidiafok megőrzése. A növényi DNS tartalom vizsgálatának gyors, korszerű eszköze a flow citometria. Előkísérletünkben a MATE Georgikon Campuson fenntartott négy fűfajta genomméretét hasonlítottuk össze a nemzetközi adatbázisban adott fűfajra közölt ismert, hasonló ploidiafokú minták adataival. Eredményeink nagyfokú egyezést mutattak az elméletileg várt értékekkel, alátámasztva a flow citometria alkalmazhatóságát a növénynemesítésben, valamint a fajtafenntartás gyakorlatában.
-
Parlag gyepek javítása
42-45Megtekintések száma:881. A cserjés és kórós gyomok szárzúzás utáni sarjadékát, még elfásodás előtt, szelektív gyomirtó szerrel (MCPA + Dicamba 5 l/ha) kezelve teljes gyommentességet értünk el a kísérleti területen.
2. A gyep termése az első évben a gyomirtás hatására csökkent, de ez pozitív hatás, mivel a füvek a gyomirtást követően nem szaporodtak még fel a területen.
3. A csomós ebír és a magyar rozsnok felülvetése helyreállította a javított gyep vezérnövény- állományát.
4. A tápanyag-ellátás javította a gyep hozamát, a 100 N kg/ha ammóniumnitrát hatóanyagú műtrágya-adag javasolható a gyakorlati felhasználásra.
5. A nitrogén hatóanyag hasznosulását a területen hagyott növényi maradványok 10-20%-al csökkenthetik.
6. A gyepalkotók faji összetételének javításával és a tápanyagellátás megfelelő szintű alkalmazásával helyreállítható és gazdaságossá tehető a terület állateltartó képessége. -
Első tapasztalatok a zöldrozsnok (Bromus catharticus Vahl) hazai termesztéséről
9-18Megtekintések száma:123A hazánkban alig ismert zöldrozsnok (Willdenow-rozsnok, prérifű) terméselemeit (növénymagasság, terméshozam) vizsgáltuk háromtényezős szántóföldi kísérletben. A Mohácsi szigeten öntözött és öntözetlen körülmények között, különböző nitrogén szinteken (0-67-133 kg N/ha/év), egyfajú telepítésben ill. pillangós társítással beállított szántóföldi kísérletben, háromtényezős varianciaanalízissel, 5% szignifikancia szinten elemeztük e tényezők hozamra és növénymagasságra gyakorolt hatását a kísérlet első évében. Az éves szénahozamra a nitrogén kiegészítésnek és a pillangósXöntözés interakciónak volt szignifikáns pozitív hatása. Az éves termés 61%-át adó első két növedék hozamát a vizsgált tényezők egyike sem befolyásolta jelentős mértékben, de a 3. ill. 4. növedék termésében már egyértelműen mutatkozott azok hatása. Hasonló eredményt kaptunk a négy növedék átlagmagasságára illesztett modellel, de itt már a második növedékben szignifikánsnak mutatkozott a pillangósXöntözés és a pillangósXnitrogén interakció. A nitrogénnek csak a harmadik növedéktől volt igazolható pozitív hatása a fűmagasságra. Öntözés nélkül az első növedék pillangós társításban lényegesen kisebb fűmagasságot mutatott. Kísérletünkben a kezelések átlagában éves 65 t/ha zöldhozamot becsültünk, és ténylegesen 18 t/ha széna került betakarításra. A legjobb hatású, öntözött és pillangóssal felülvetett kezelésben 1 kg/ha nitrogéntöbblet 150 kg/ha zöldfű többletet eredményezett a kísérletben alkalmazott emelt dózisú nitrogénkezelés esetében, a nitrogénkontrollhoz viszonyítva. A néhány választott kezelésből származó minták beltartalmi elemzése az anyaszéna kedvező fehérje- (16,7-18,2%) és nyerszsír tartalmát, a csomós ebírhez és magyar rozsnokhoz képest kisebb nyersrosttartalmát, magasabb kalcium és foszfor tartalmát igazolták.
-
Műtrágyahatások értékelése 6. éves telepített gyepen
19-30Megtekintések száma:63Egy műtrágyázási kísérlet 33. évében, 2006-ban vizsgáltuk az eltérő N, P, K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű nyolckomponensű pillangós nélküli gyepkeverék 6. évének termésére és ásványi elemtartalmára. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést × 2 ismétlést=128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Az első kaszálás 2006. június 8-án, a második szeptember 11-én történt. A tenyészidő során összesen 397 mm csapadékot kapott a terület 2006. évben, a 8,5 hónap alatt. A kísérlet módszerét, beállításainak körülményeit és az előző évek adatait korábbi közleményeink taglalták (Kádár, 2004, 2008; Kádár és Győri, 2004, 2005). Főbb eredmények:
1. Az 1. kaszálású anyaszéna adta a szénatermés ¾-ét. Maximális hozamokat a 200 kg/ha/év N-trágyázás produkált a jó P-ellátottságú (Ammóniumlaktát-oldható P2O5 214 mg/kg) talajon. Az NP-kontroll termése 1,5 t/ha-ról 7,5 t/ha fölé emelkedett az NxP pozitív kölcsönhatások nyomán. Önmagában a javuló P-ellátás nem növelte a termést, míg a N-trágyázás a P-kontroll talajon is 3,5 t/ha szénatöbbletet adott. Az együttes NP-trágyázással 6,0-6,5 t/ha többlettermés képződött. A K-trágyázás hatása az NP-szinteken elérte az 1 t/ha körüli mennyiséget, ahol a talaj AL-K2O tartalma 150 mg/kg alá esett.
2. A 2. kaszálású sarjúszéna a 33 éve trágyázatlan NP-kontrollon 0,5 t/ha, a kielégítő 300 kg/ha/év N és a jó P-ellátottság esetén 2,5 t/ha szénát adott. A két kaszálás összegét tekintve 2-10 t/ha között ingadozott a szénahozam az NPK-ellátottság függvényében. Ebben a viszonylag kedvező csapadékellátottságú évben az 1 kg N-re jutó széna többlettermése 47-33-23 kg volt a 100-200-300 kg/ha adagok függvényében.
3. A N-trágyázással látványosan szűkült (52-ről 24-re) az anyaszéna C/N aránya, nőtt a termés N-, és a legtöbb vizsgált kation koncentrációja. A 2. kaszálás kis termésében az elemek, fémek feldúsultak a töményedési effektus nyomán. Az emelkedő P-kínálattal a P, S és Sr dúsult a szénákban, mely elemek forrása az alkalmazott szuperfoszfát. Egyéb elemek, fémek felvételében a P antagonista hatása érvényesült (Na, Zn, Cu, Mo, Cr, Co). A K-trágyázással a széna K %-a emelkedett, míg az egyéb vizsgált elemek tartalma mérséklődött részben a hígulási effektusra (N, P, S), illetve döntően a kation-antagonizmusra visszavezethetően (Ca, Mg, Na, Sr). Érvényesült a K-B antagonizmus is.
4. A példaképpen bemutatott N×K kölcsönhatások eredőjeként a Sr 2-szeres, a Na 18-22-szeres, míg az N×P együttes hatására a Mo 13-15-szörös különbségeket jelzett, főként a 2. kaszálás idején. A műtrágyázás drasztikus beavatkozást jelenthet a talajba és a rajta termő növénybe. Az indukált elemhiányok és az okozott túlsúlyok anyagcsere betegségeket okozhatnak az állatban, ezért a talaj- és takarmányvizsgálatok elengedhetetlenek.
5. Levéldiagnosztikai szempontból a kielégítő N-ellátottság a 200 kg/ha/év N-adagnál vagy felette, a kielégítő PK-ellátottság korábbi adatainkat is figyelembe véve 150 mg/kg AL-P2O5 és AL-K2O vagy felette jelentkezhet. A S, Ca, Mg, Fe, Mn a kontroll talajon is kielégítő ellátottságról tanúskodott, míg a Zn, Cu, B hiányos termőhelyre utalt. A P/Zn, illetve K/B aránya kedvezőtlenül tágult a megfelelő kezelésekben, illetve a Cu/Mo arány szűkülése Cu-hiányra és egyidejűleg Mo-túlsúlyra utalt.
6. A szénába épült elemek mennyisége a két kaszálás összegében és a tápláltság/termés függvényében az alábbi határok között volt kg/ha-ban: 17-163 N; 36-122 K; 9-48 Ca; 6-17 P; 4-15 S; 3-14 Mg; 0,3-8,0 Na; 0,2-1,4 Fe; 0,2-0,9 Al és Mn. A Zn 33-194, Sr 28-141, Ba 5-46, Cu 5-39, B 5-26, Mo 3-6 g/ha között változott.
7. A botanikai összetétel drasztikusan módosult a gyep elöregedésével és a tápanyagkínálattal. A 8 vetett fűfajból 3 maradt, és 1 faj betelepült. A nádképű csenkesz borítása az N×P ellátás függvényében 21-70% közötti, átlagosan 44%, a csomós ebír borítása 4-24% a trágyázástól függően, átlagosan 18%, a taréjos búzafű borítása 0-28% a kezelések függvényében, átlagosan 9%, a betelepült magyar rozsnok borítása 0-24% a trágyázástól függően, átlagosan 9%, a gyomok borítása átlagosan 3-4% volt az 1. kaszálás idején. A gyomok főként ott szaporodtak el, ahol a gyep kiritkult (extrém NP-hiány, vagy túlsúly). A teljes növényi fedettség az NP-hiányos talajon 50%, az NP-vel jól ellátotton kezelésekben 95-97%-ot tett ki.
-
A fűfélék tavaszi fejlődésének jellemzői
89-93Megtekintések száma:117A dolgozat a „Hazai fűfajok és fajták takarmányminőségét meghatározó tényezők vizsgálata” című kutatási téma szakmai indokoltságának részletezése után a téma jelenlegi tudományos ismereteit foglalja össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ismerteti a kutatási téma keretében végzett fenológiai és beltartalmi vizsgálatokat. A 2004. évi kutatási eredmények alapján a nádképű csenkesz, a magyar rozsnok, az angol perje és a réti komócsin fejlődéséről – nyolc vizsgálati időpontra vonatkozóan, a vizsgálat végégig bezárólag – az egyes időpontokban a hajtásonkénti élő levelek számát, a fejlesztett hatásonkénti összes levélszámot, egyes időpontokban a hajtásonkénti élő levelek összes hosszát, a vizsgálati időszak kezdetén, közepén és végén mért nyersfehérje és nettó-energia tartalmát.
A kutatási eredményekből levont következtetések:
- fajspecifikus a füvek tavaszi fenológiai fejlődése,
- a generatív fejlődési szakasz beindulása után csökken a füvek aktív levélfelülete.
Április és június közepe között a nyersfehérje tartalom folyamatosan csökken, a nettó-energia tartalomban csak május közepéig érzékelhető a csökkenés, utána az energia-tartalom nem változott.