Keresés
A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció előrehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különböző korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetővé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a
...felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben elÅ‘forduló szélsÅ‘séges idÅ‘járási hatások ellen a hasznosÃtás gyakoriságának és idejének megválasztása, valamint az eltérÅ‘ tulajdonságú pázsitfÅ‘fajok telepÃtése vagy felülvetése kÃnálnak alternatÃvát. A gyepgazdálkodás feladata kettÅ‘s, részben felelni kell az – egyre szélsÅ‘ségesebb – idÅ‘járási kihÃvásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósÃtani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettÅ‘ség vezérelte kÃsérletünket is. KülönbözÅ‘ fÅ‘fajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosÃtási változatokat, és a kapott eredményeket az idÅ‘járási tényezÅ‘k viszonylatában elemeztük. KÃsérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének SzárÃtópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarÃtását, a gyep hasznosÃtásának intenzitását. A hasznosÃtási gyakoriságot évente három változatban állapÃtottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepÃtésre vagy felülvetéses gyepjavÃtásra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelÅ‘ hasznosÃtás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelÅ‘k és rétek felülvetéses javÃtása.Magyarországon kis területen van lehetÅ‘ség a gyepek öntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyÃtottan vÃzigényes kultúra. A klÃmaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakÃtani a nÃ
...¶vényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borÃtási aránya nÅ‘, ami a takarmányminÅ‘ség változását eredményezi. A terméskiesés és minÅ‘ségromlás mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. KÃsérleteinkben háromféle hasznosÃtási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vÃzellátottsága jelentÅ‘s különbséget eredményezett a takarmány minÅ‘ségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezÅ‘kben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatÃv hatása volt a legmeghatározóbb (legerÅ‘sebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Üde fekvésben a nagy meleg, az erÅ‘s sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatÃvan befolyásolták a takarmány emészthetÅ‘ségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.A klÃmaváltozás – a téli- és vegetációs idÅ‘szaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt – negatÃvan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üveg
...házhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevÅ‘kre. A gyep vÃzigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentÅ‘ hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelÅ‘ eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosÃtási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az idÅ‘járáshoz. KÃsérleteinkben háromféle hasznosÃtási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k – különös tekintettel a vÃzellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosÃtás késÅ‘i elsÅ‘ betakarÃtással – vagyis a természetvédelemben elÅ‘Ãrt rendszer – a szárazanyag hozamot és az idÅ‘járás-érzékenységet tekintve kedvezÅ‘tlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hÅ‘mérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntÅ‘ a hozamra az idÅ‘járási tényezÅ‘k közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs idÅ‘szakra vetÃtve az nem is volt szignifikáns.