A hazai és európai védettség alatt álló gyepes területek, illetve az AKG Programba bevont gyepek nagy aránya miatt az extenzifikáció elÅ‘rehaladott állapota jellemzi a hazai gyepterületeket. A különbözÅ‘ korlátozások gyepeink mintegy felén nem teszik lehetÅ‘vé a szakszerű tápanyag-gazdálkodást, a ...felülvetést, vagy pl. az öntözést sem. Az egyre sűrűbben elÅ‘forduló szélsÅ‘séges idÅ‘járási hatások ellen a hasznosítás gyakoriságának Ã©s idejének megválasztása, valamint az eltérÅ‘ tulajdonságú pázsitfÅ‘fajok telepítése vagy felülvetése kínálnak alternatívát. A gyepgazdálkodás feladata kettÅ‘s, részben felelni kell az – egyre szélsÅ‘ségesebb – idÅ‘járási kihívásokra, és ezt olyan technológiákkal kell megvalósítani, ami egyben megfelel a korlátozásokat meghatározó jogszabályoknak és törvényeknek is. Ez a kettÅ‘ség vezérelte kísérletünket is. KülönbözÅ‘ fÅ‘fajok (4 szálfű, 4 aljfű) esetén vizsgáltuk meg az egyes hasznosítási változatokat, és a kapott eredményeket az idÅ‘járási tényezÅ‘k viszonylatában elemeztük. Kísérletünk a Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzemének Szárítópusztai telepén volt, ahol kaszálással szimuláltuk a gyepnövedékek betakarítását, a gyep hasznosításának intenzitását. A hasznosítási gyakoriságot évente három változatban állapítottuk meg: 2×-i, 3×-i és 4×-i. Az értékelt adatok alapján, hasonló száraz ökológiai körülmények között kizárólagos kaszálónak egyfajú telepítésre vagy felülvetéses gyepjavításra ajánljuk a Festuca arundinacea fajt. Rét és legelÅ‘ hasznosítás esetén az Agropyron cristatum fajt javasoljuk, amellyel sikeresen lehetne a leromlott állapotú legelÅ‘k Ã©s rétek felülvetéses javítása. 

Magyarországon kis területen van lehetÅ‘ség a gyepek Ã¶ntözésére. Ugyanakkor a gyep bizonyítottan vízigényes kultúra. A klímaváltozás, a téli- és tavaszi csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hÅ‘ségnapok számának, valamint a hÅ‘mérsékletnek a növekedése miatt át fogja alakítani a nÃ...¶vényállomány összetételét. A kétszikűek és a C4-es pázsitfüvek borítási aránya nÅ‘, ami a takarmányminÅ‘ség változását eredményezi. A terméskiesés és minÅ‘ségromlás mérséklése Ã©rdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az idÅ‘járási tényezÅ‘k hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint a gyep vízellátottsága jelentÅ‘s különbséget eredményezett a takarmány minÅ‘ségében és a tápanyagtartalomra szignifikáns befolyást gyakorló tényezÅ‘kben. Száraz fekvésű gyepen a páratartalom negatív hatása volt a legmeghatározóbb (legerÅ‘sebb szignifikancia, legnagyobb r-érték), az üde területen pedig a csapadéké. Ãœde fekvésben a nagy meleg, az erÅ‘s sugárzás és a sok vegetációs idejű csapadék egyaránt negatívan befolyásolták a takarmány emészthetÅ‘ségét és metabolizálható energiatartalmát. A nyersfehérje tartalom csak az éves csapadék mennyiségével korrelált szorosan.

A klímaváltozás – a téli- és vegetációs időszaki csapadék mennyiségének csökkenése és a nyári hőségnapok számának, valamint a hőmérsékletnek a növekedése miatt – negatívan érinti a gyepek hozamát. A növényállomány összetétele is átalakul, annak iránya azonban bonyolultabban határozható meg, mert az üveg...házhatást okozó gázok mennyiségének növekedése ellentétesen hat az egyes összetevőkre. A gyep vízigényes kultúra, ezért az aszály terméscsökkentő hatása nagymértékű. A terméskiesés mérséklése érdekében alkalmazkodó agrotechnikát kell kidolgoznunk. A természetvédelmi és Natura 2000-es gyepeken – ami a magyar területek fele – a szigorú szabályok miatt nem lehet termésnövelő eljárásokat – öntözés, trágyázás, felülvetés – használni. Csak a gyephasznosítási technológiával tudunk valamelyest alkalmazkodni az időjáráshoz. Kísérleteinkben háromféle hasznosítási technológiát és az időjárási tényezők – különös tekintettel a vízellátottságra – hatását vizsgáltuk száraz- és üde fekvésű gyepeken 2006-2010 években. Eredményeink szerint az évi kétszeri hasznosítás késői első betakarítással – vagyis a természetvédelemben előírt rendszer – a szárazanyag hozamot és az időjárás-érzékenységet tekintve kedvezőtlen. A száraz gyepeken az éves csapadék összege mutatott legszorosabb korrelációt a hozammal, szignifikáns volt a vegetációs idei csapadék hatása is. Üde gyepeken a hőmérséklet és a globál sugárzás hatása volt döntő a hozamra az időjárási tényezők közül. A teljes évi csapadék ill. a vegetációs idei csapadék és a termés között csak laza kapcsolatot találtunk, a vegetációs időszakra vetítve az nem is volt szignifikáns.