Keresés

Keresési eredmények

• Gyeptársulások indikációi

  25-27

  Simon Tibor

  Megtekintések száma:

  54

  Szerző a korábbi rét-legelő vizsgálatok (faji összetétel, osztályozás, szénahozam, tápérték) mellett ökológiai-cönológiai értékelési, ún. indikációs módszert javasol. Ezt részben még a Nemzetközi Biológiai Program (I.B.P.) hazai mintaterülete növényzetének ökológiai elemzésére (indikációjának értelmezésére) dolgozták ki. Duna-völgyi (25 db 5×5 m-es mintaterület, Simon, 1980) és Tiszaháti (20 db 5×5 m-es mintaterület, Juhász és Nagy, 1956) rét-legelő mintaterületek összesített táblázatait (A-D érték) elemzi. A minták faji összetételének, fajtömegének alapján ökológiai-cönológiai csoportok tömegét és eloszlását vizsgálja. Így elemzi a T-W-R-érték (Zólyomi és Précsényi. 1964), a cönotípus csoportok (Soó, 1968) és a természetvédelmi érték kategóriák (Simon, 1988) megoszlását. Ezek eredményei alapján megállapítja a minták hasonlóságát és különbségét. A kisoroszi minta növényzetének indikációja nedvesebb vízellátású (itt a csúcs is) ökológiai viszonyokat, bázikusabb talajt és erős gyomosodást mutat. A beregi minták növényei közepes vízháztartást (a csúcs a szárazban van), kissé savanyúbb talajt, természetesebb ökológiai és cönológiai állapotokat jeleznek. A hőmérsékleti indikáció közel azonos. A vizsgálatok hosszú időtávú ismétlése a bekövetkező változások irányának, jellegének megismerését is lehetővé teszi.