Keresés
Keresési eredmények
-
A pásztorok háziipara és népművészete
60-62Megtekintések száma:62A Kárpát-medencébe honfoglaló őseink állattartó népként érkeztek. Az álllattartáshoz kötődően a pásztorkodás hazai viszonyaink között - bár a történelmi és gazdasági fejlődéssel sokat változott - mindig jelentős szerepet töltött be.
Az otthon folytatott kisipari tevékenységként megfogalmazható háziipar a pásztorkodással foglalkozó ember és családja igényeinek jelentős részét kielégítette.
A pásztorok által művelt művészet, mint a népművészet általában, a nép szépérzékének megnyilvánulása.
A pásztorok háziipara és népművészete összetevőinek bemutatása - mértékadó forrásmunkák közléseire építve rövid áttekintést ad az összetett, esetenként kevésbé ismert hatalmas értékről. E hagyományok felkarolása hozzájárulhat a vidékfejlesztési tevékenység sokrétű céljainak eléréséhez. -
Tessedik Sámuel állattenyésztési – gyepgazdálkodási elvei és gyakorlata
45-48Megtekintések száma:48Tessedik eredményekben gazdag életútja közel két évszázada foglalkoztatja a kutatókat. Közhasznú tevékenységéből külön kiemelkedik a mezőgazdasági termelés korszerűsítését célzó munkássága.
Nézetei és tényleges, gyakorlati sikerei átfogják a korabeli gazdálkodás fő elemeit. Eredményei a takarmánytermelés – gyepgazdálkodás – állattartás összefüggő rendszerében vizsgálhatók az e területre vonatkozó írásai elemzésével. Munkáiban feltárja a takarmánytermelés, ill. takarmányozás korabeli gyakorlatát és az eredményesebb gazdálkodás lehetőségeit. Javaslatai az adott gazdasági körülmények között csak részben voltak megvalósíthatók.
-
In memoriam Szabó János (1920-2008)
97Megtekintések száma:38- augusztusában vettünk búcsút Dr. Szabó János nyugalmazott főiskolai tanártól, az elismert gyakorlati szakembertől, az elhivatott pedagógustól és a gyakorlat fejlesztéséért dolgozó kutatótól, az innovatív szellemű kiváló kollégától. A Szolnok megyei Öcsöd község tanyavilágában született 1920-ban, ahol a zárt családi közösség, az önellátás és árutermelés, valamint a tanyasi ember létért való küzdelme volt jellemző. Tehetsége már hamar megmutatkozott, s családja is felismerte, hogy a zárt falusi világból kitörni csak tanulással lehet. Az első hajdúszoboszlói középiskolai évek után a Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban tanult. Érettségi után Debrecen-Pallagon a Gazdasági Akadémián végezte felsőfokú tanulmányait, ahol 1944-ben szerezte meg az okleveles mezőgazda diplomát. 1945-ben a Szarvasi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben tangazdaság-vezető tanár kinevezéssel kezdte meg pályáját. Az 1945-ös politikai fordulat viharai állásváltoztatásra kényszerítik, 1951 végéig más mezőgazdasági középiskolák tangazdaságai vezetésére kap megbízást. Ezután különböző állami mezőgazdasági intézmények eredményes gazdálkodása segítésére rendelik ki, talán ezek közül az ötvenes/hatvanas évek fordulóján a Hortobágyi Állami Gazdaság megalakításában végzett munkája emelkedik ki.