Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A Budai-hegység gyepterületein végzett természetvédelmi kezelések hatása a vegetációra.
    21-28.
    Megtekintések száma:
    61

    Vizsgálatunk a Budai-hegységben található Ferenc-hegy, Harangvölgy (Disznófői gyepek) és Kis Sváb-hegy területén történt, a természetvédelmi kezelések növényzetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Munkánk bemutatja a területek mai arculatát, és következtetéseket von le a kezelések hatásáról és a területek jelenlegi állapotáról, fajgazdagságáról. Célunk, hogy biztosítsuk az adott gyepekben élő védett fajok fennmaradását, illetve növeljük a területek diverzitását. A mintaterületeken 6-6 db 2×2 m-es kvadrátban Braun-Blanquet-féle cönológiai felvételezést végeztünk, a fajok %-os borítását megadva. Minden esetben az előző években már kezelt és kezeletlen területrészeket hasonlítottuk össze, illetve a degradált területet vetettük össze a kontroll területtel. A cönológiai felvételeket a természetvédelmi szempontból fontos ökológiai mutatószámok segítségével elemeztük, továbbá a Pignatti-féle életforma-típusok szerint értékeltük, továbbá az adatsorok elemzéséhez detrendált-korreszpondencia (DCA) és klaszteranalízist is használtunk. A területeken a 2012-es és 2016-os évben készültek cönológiai felvételek, melyek összevetésével a következő eredmények születtek: A Kis Svábhegyen a kaszálás kedvez a gyepes életformájú és a raktározó szervekkel rendelkező fajoknak. A kaszált területen növekedett az életforma típusok aránya és a DCA elemzésen egységesebb képet mutat a terület. Harangvölgy és a Ferenc-hegy összehasonlításánál az eredmények azt mutatták a 2012-es eredményekhez viszonyítva, hogy a kezelt Ferenc-hegyi területen a száraz gyepi fajok kerültek előtérbe. Míg a kezelésben nem részesült terület, a Harangvölgy leromlást mutat, mely a természetes szukcessziónak a következménye. Eredményeink adatokat szolgáltatnak, illetve segítséget nyújtanak a lehető legmegfelelőbb kezelési módszer kiválasztásában a vizsgált gyeptípusokban. 

  • Hosszú távú kaszálás hatása a vegetációra és a biomassza összetételére a Nyugat-Cserhát pannon száraz gyepeiben
    35-38
    Megtekintések száma:
    44

    This study is focusing on the vegetation of seminatural dry grasslands. Those loess grasslands are valuable with large biodiversity; however their long-term preservation requires regular conservation management. The report demonstrates the results of mowing experiment, designed to suppress the spread of unpalatable grass species, Calamagrostis epigeios. The study site is located in mid-successional loss grasslands, in the Western-Cserhát, near Rád, northern Hungary.

    The study aims to the investigate the followings: Can the unpalatable Calamagrostis epigejos be suppressed by mowing? Are there possibilities to increase the diversity of sward by this? The study aims, to measure potential value-increasing effect of mowing, and to determine the carrying capacity in the aspect of grassland management.

    In 2001, Camagrostis epigeios was the species with the highest coverage rate according to the both treatment types, with an average cover value of 63%. However, as a result of mowing, a significant difference was detected in the amount of litter and legumes species as well. The number of species showed a slight increase in both types of treatment, from 15 to 37 in the mowed plots, but also from 18 to 27 in the control plots. We concluded that mowing twice a year was beneficial to modify botanical composition of a grassland. In a way it was suited well for agricultural usage, in particular grazing which can replace the expensive and time-consuming scythe. It is also a suitable management measure for controlling the native invader species as a Calamagrostis epigeios, and can significantly increase the proportion of species with higher forage values.

    Mowing has significantly increased the density of Calamagrostis epigeios, the species richness, and the diversity in the course of secondary succession. Therefore, mowing twice a year proved to be a successful management measure for controlling Calamagrostis epigeios, and for obtaining a sward composition. The treatment was effective in restoring grassland composition, although the achievement and maintenance of favourable conservation status for the grassland habitat require long-term management planning and regular treatment. According to the objectives, mowing not only promotes the control of the invasive species, but also the economic utilization of the area.

  • Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára
    13-27
    Megtekintések száma:
    37

    A Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszerint felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van. 

  • Kaszálás felhagyásának kezdeti hatása nyugat-magyarországi üde gyepek fajkompozíciójáradhdhdh
    13-20
    Megtekintések száma:
    42

    Munkánk során három nyugat-magyarországi nedves gyepterület mátrixalkotó és egyben a területek gazdasági értékét is meghatározó domináns fajainak viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat, 2012-ben és 2013-ban, három időpontban (április, június, augusztus). Arra kerestük a választ, hogy milyen fajkompozíciós változásokat idéz elő a gazdálkodás felhagyása és ez hogyan hat a gyep stabilitására és gazdasági értékére. Ehhez mindhárom kaszálón egyenként 50×50 m-es egységben hagytunk fel a kaszálással, majd a továbbra is kaszált és a felhagyott részeken 10-10 db, 2×2 m-es kvadrátban vizsgáltuk a fajok abundancia viszonyait. A kaszálók összes fajkészlete hasonló (a kaszálók páronkénti összehasonlításában, mindkét évben 55 ± 6% a közös fajok aránya), mégis a domináns fajok a kezelés felhagyására eltérő módon reagálnak a területeken, valószínűleg az abundancia viszonyokban meglévő szignifikáns különbségek miatt is. A Festuca arundinacea abundanciája a felhagyott területeken 2012-ről 2013-ra csökken, a Poa angustifolia a három kaszálón eltér_ módon reagál a kezelés felhagyására. A Cirsium canum a felhagyott és kaszált részeken is abundánsabb 2013-ban, mint 2012-ben. A három gyepterületet összevetve az elsőrendű füvek, a szúrós növények és a pillangósok évenként összesített abundancia értékei adódtak mindkét évben szignifikánsan különbözőeknek. A domináns fajok borításértékeiben tapasztalt szignifikáns különbségeket valószínűleg a kezelések különbözősége és a környezeti háttérváltozók hatásai együttesen okozzák. 

  • A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése: A „Vad- és legelőgazdálkodás időszerű kérdései” című tanácskozás (MTA Budapest – Kaposvári Egyetem, 2006. május 18-19.) tudományos közleményei
    62-72
    Megtekintések száma:
    45

    Hazánk fűtársulásai jelentős természetvédelmi értékű területek, annak ellenére, hogy eredeti, ősi állapotú, több száz éves füvesek nagyon kevés helyen maradhattak fenn. Értékes fajkészletük azonban – szerencsére – mégsem lett teljes egészében a múlté, mert idővel az eredeti füvesekhez nagyon hasonló, értékes fajokban gazdag másodlagos társulások fejlődtek ki. Ilyenek a külső-somogyi tájegységhez tartozó Jaba-völgy száraz füvesei.
    E tanulmányban cönológiai, természetvédelmi és gazdasági szempontból értékeljük a Ságvár környéki lösz-pusztagyep (Salvio–Festucetum rupicolae) és pusztarét (Cynodonti–Poëtum angustifoliae) társulásokat. A füvesek számára hosszú távon szükséges fenntartó kezelést az állattartáshoz kötődő kaszálás, legeltetés biztosítja, azokat évszázadok óta következetesen, természetszerűen használják, és a társulásokban értékes, reliktum elemek maradtak fenn.
    A területre flóralistát és fitocönológiai felvételeket készítettünk. Becsültük az állományok természetvédelmi és gazdasági (hozam és minőség) értékét. Számos új flórisztikai adattal szolgálunk. Eredményeink előzetes jellegűek, természet- és környezetgazdálkodási jelentőségük is van. A viszonylag gyors, de eléggé megbízható, hagyományos rét- és legelő mennyiségi és minőségi hozambecslés mai alkalmazhatósága is érdekel bennünket.

  • Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára 2.
    46-56
    Megtekintések száma:
    58

    Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék takarmányértékére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N x 4P x 4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2001. évben kielégítő, 621 mm csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A kísérlet módszerét, valamint a műtrágyázás termésre és N-felvételre gyakorolt hatását előző közleményünk foglalta össze (Kádár, 2004).
    Főbb eredményeink:
         1. Míg az 1. kaszálást adó anyaszéna hozamát az NxP pozitív kölcsönhatások határozták meg, a takarmányérték jellemzőit tekintve az NxK kölcsönhatások voltak a mérvadók. Az Nmka 532-ről 390 g/kg-ra csökkent az NK túlsúlya nyomán, ugyanitt a nyersfehérje tartalma 64-ről 183 g/kg értékre emelkedett. Az Nmka/nyersfehérje aránya a kontroll talajon mért 8,3-ról 2,1-re szűkült. A nyershamu tartalma 26%-kal, a MFN 286%-kal nőtt meg a kontrollhoz képest az NK-trágyázással.
         2. A gazdaságilag optimálisnak tekinthető takarmányérték hozamokat már a 100 kg/ha/év N-adag biztosította a 150 mg/kg AL-P2O5 „közepes” ellátottság mellett a nyersrost, rostfrakciók (NDF, ADF), Nmka, nyershamu, NE1, NEm, NEg mutatók esetében az 1. kaszálásnál. A nyerszsír és az MFE hozamok optimumai a 200 kg/ha/év N-adag és a 333 mg/kg AL-P2O5 ellátottsághoz kötődtek. A nyersfehérje és a N-függő Metabolizálható Fehérje (MFN) optimumait ugyanakkor a maximális NP-kínálat biztosította, a kontrollhoz képest a hozamok megötszöröződtek.
         3. A 2. kaszálású sarjúszéna termését és takarmányértékét a N-trágyázás növelte, a P és K hatásai elmaradtak. Maximális szénatermést és takarmányhozamokat általában a 300 kg/ha/év N-adag biztosította. Az 1+2 kaszálás összegeit tekintve általában 200 kg/ha/év N-adag bizonyult optimálisnak. Extrémebb különbségek léptek fel az egyes kezeléskombinációk között. Az abszolút kontroll (N0P0K0) kicsi hozamokat adott. Ehhez képest az egyoldalú mérsékelt N-trágyázás (N1P0K0) 2-3-szoros többleteket, míg a kiegyensúlyozott mérsékelt (N1P1K1) kezelés további ugrásszerű növekedést jelentett a takarmányérték hozamaiban. A N-függő nyersfehérje, ill. fehérjefrakciók (MFE, MFN), valamint a nyerszsír esetében a maximális hozamok a maximális (N3P3K3) műtrágya-kínálathoz kötődtek.
         4. Összefoglalóan elmondható, hogy a bőséges vagy kielégítő trágyázással hasonló kedvező évben és tápanyagszegény talajon a nyersrost és a rostfrakciók (NDF, ADF), valamint a Nmka, nyershamu, nyerszsír és a nettóenergia mutatói (NE) 3-5-szörösére, a N-függő nyersfehérje és fehérjefrakciók (MFE, MFN) hozamai akár 7-8-szorosára növelhetők.

  • Kaszálók vagy legelők lehetnek a Duna menti homoki gyepek?
    31-38.
    Megtekintések száma:
    79

    A Festuca fajok a pannon vegetáció fontos gyepalkotói, ezen túl a vegetáció meghatározó tagjai olyan élőhelyeken, ahol a legtöbb növényfaj számára már túl szélsőségesek a körülmények. Gyepgazdálkodási felmérések alapján a szálas levelű vagy apró csenkeszek (Festuca) és élőhelyei úgynevezett gyenge termőképességű gyepeket alkotnak, mindamellett az élőhelyek jelentős természetvédelmi értéket képviselnek. Ezen élőhelyek jelentősége a klímaváltozással párhuzamosan, a száraz élőhelyek potenciális terjedésével feltehetően nőni fog. Kutatásunk fő kérdése a következő: a Dunát követve, több környezeti tényező változása (talaj, csapadék, hőmérséklet) mentén ezen homoki gyepek fajösszetétele hogyan változik, illetve a gazdasági hasznosíthatóságuk (takarmányozási, beltartalmi értékek) változike? A biomassza vágásminták a Duna mentén az északnyugat- Kisalföldtől kiindulva a Kárpát-medence központi nagy kiterjedt homoki hátságán át (ahol 3 részre, északi, középső és déli részre bontva) legdélibb, delibláti területéig, valamint a Kárpátok vonalán átlépve a Román-alföldig és Bulgáriáig 17 mintaterületről kerültek begyűjtésre. Minden mintaterületen 6-6 minta készült 0,5×0,5 m-es kvadrátok használatával. A mintákat a következő gyepalkotókra bontottuk: 1. A jellemző Festuca fajok, 2. egyéb pázsitfüvek, 3. pillangós fajok, 4. egyéb kétszikű fajok, 5. egyéb egyszikű fajok, 6. avar. Eredményeink alapján a gyepek biomassza mennyisége csekély, 300-800 g/m2 között változik. A nyílt homoki gyepekben 500 g/m2 alatti, és zártabb gyepekben a jelentősebb. A legkevesebb biomassza-mennyiséggel a F. vaginata gyepe rendelkezik, míg a legmagasabbal a F. rupicola/javorkae, ám minden gyeptípusban jelentős volt a Festuca fajok relatív biomassza mennyisége. Szintén nagy arányban meglévő gyepalkotó volt az egyéb, pillangós fajok nélküli kétszikűek csoportja. Ennek a két csoportnak az aránya is változott, úgy, hogy a gyep zártabbá válásával a F. vaginata típustól a F. wagneri-n át a F. rupicola/javorkae irányába haladva a Festuca fajok aránya csökken és az egyéb kétszikűek mennyisége jelentősebbé válik. A szúrós fajok csak zártabb gyepekben (Festuca rupicola/javorkae, F. wagneri) fordultak elő. A F. wagneri és a F. javorkae/rupicola állománya rendelkezik a legtöbb (18,55 g/0,25 m2) pillangós növényfajjal. E gyepekből gyenge minőségű réti széna várható, a kiskérődző ágazat számára jelenthet felhasználható takarmányforrást: leginkább a juhokkal történő hasznosítás jöhet szóba. 

  • Természetvédelmi kezelések hatása gyepterületek vegetációjára a Gyöngyösi Sár-hegy TT mintaterületein
    37-46.
    Megtekintések száma:
    84

    Az antropogén eredetű gyepes területek Magyarország leginkább fajgazdag élőhelyei közé tartoznak, ami különösen érvényes a hegyi rétekre, de a középhegységi szárazabb lejtők gyepeire is. Fennmaradásukat több tényező veszélyezteti, így a természetes szukcesszió is. A természetvédelmi kezelések egyik feladata a cserjésedés visszaszorítása, vagy cserjeirtással újabb élőhely-foltok kialakítása. A sár-hegyi mintaterületeinken cserjés, száraz-tölgyes, pionír rezgőnyár dominálta vegetáció típusban kialakított, különböző módszerrel kezelt gyepfoltok vegetációját hasonlítottuk össze 2×2 méteres kvadrátok alkalmazásával. A jelen munkában a 2013. és a 2017. évi adatokat közöljük. A felvételeket természetvédelmi mutatók (szociális magatartásformák, természetvédelmi értékkategóriák, Pignatti- és Raunkiaer-féle életformák), valamint statisztikai módszerek (klaszter- illetve DCA-analízis) segítségével elemeztük. Eredményeink egyértelműen rámutattak a természetvédelmi kezelés szükségességére a gyepfoltokon. A már 2013-ban is rezgő nyár (Populus tremula) csemeték által dominált területet a fásszárú fajok 2017-re teljesen összefüggően borították, a lágyszárú gyomokat is kiszorítva, így itt a gyep kialakítására rendszeres beavatkozás nélkül nincs lehetőség. A kezelt (cserjeirtott és kaszált), majd 2012-ben felhagyott gyepeken is megindult a cserjésedés, ami a 2013-ban még tömegesen jelen levő védett árvalányhaj-fajok (Stipa spp.) szinte teljes eltűnéséhez vezetett. Ezzel szemben a vizsgálatunk időtartama alatt is, és mintegy 20 éve folyamatosan kaszálással kezelt területek vegetációja nem változott lényegesen, a zavarásra, illetve természetességre utaló fajok borításának aránya stabil maradt. Az eredmények alátámasztják, hogy a jövőben továbbra is szükség van a száraz tölgyes, bokorerdő, cserjés helyén kialakított gyep fenntartásához a rendszeres kaszálásra, illetve esetenként cserjeirtásra is, így stabilizálva az élőhelyek magas fajdiverzitását. 

  • Különböző gyepkezelések hatásának cönológiai és természetvédelmi vizsgálati eredményei üde gyepen
    3-15
    Megtekintések száma:
    25

    A gyepgazdálkodási rendszerekben a különböző agrotechnikai elemeket sok esetben természetközeli gyepeken kell alkalmazni, ahol a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatokat össze kell hangolni a legelő minőségének hosszú távú megőrzése mellett, miközben az állatok minél olcsóbb tartása is kiemelt cél. A vizsgálatokat Aba település határában egy üde fekvésű gyepterületen végeztük. A területen 8 db azonos méretű parcella vegetációját és az ott keletkezett biomassza mennyiségi és minőségi összetételét vizsgáltuk. Jelen dolgozatban az alábbi kezelések vegetáció összetételére és értékelésére vonatkozó adatokat közöljük. A parcellák és a kezelések a következők voltak: I. parcella-szellőztetett; II. parcella-lazított; III. parcella-lazított és szellőztetett; IV. parcella-kontroll; V. parcella-szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VI. parcella-lazított és 15 t/ha istállótrágya; VII. parcella-lazított, szellőztetett és 15 t/ha istállótrágya; VIII. parcella-lazított, szellőztetett és 30 t/ha istállótrágya. Minden parcellában 5 db cönológiai felvételt készítettünk 4 x 4 m-es kvadrátokat alkalmazva, a sávokban a kvadrátokat a tábla hossztengelye mentén déli irányba haladva vettük fel. Az egyes fajok becsült borítását %-ban adtuk meg, a gyepalkotók és az egyéb fajok arányát figyelembe véve.  A Borhidi-féle növényökológiai mutatók közül a fajokat az NB (nitrogénigény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai) mutatók alapján értékeltük. A szociális magatartás típusokat (SZMT) szintén Borhidi munkája alapján a természetvédelmi értékkategóriákat (TVK) Simon szerint határoztuk meg. Az életforma elemzést pedig Pignatti életforma típusai alapján végeztük el.

    Az adatok alapján az egyes parcellák vegetációjának az összetételei a kontroll IV-es parcella adataihoz képest jelentősen megváltoztak. Egyenes arányosság fedezhető fel a domináns pázsitfüvek, első sorban a Festuca arundinacea, Dactylis glomerata, Alopecurus pratensis, és a pillangós fajok (pl. Lathyrus tuberosus, Lotus corniculatus) borítási értékének a növekedése és a kijuttatott tápanyag mennyisége között. A nyolc vizsgált terület cönológiai felvétele alapján a kontroll terület (IV.) mutatta a legtermészetesebb állapotot, amit a fajösszetétel és a fajszám is megerősített. A IV. parcella felvételei közel állnak az I., II. és a III. parcella felvételeihez, ami azt igazolja, hogy a szellőztetés és a lazítás a gyep állapotán nem ront, hanem inkább elősegíti a természetes állapotának megőrzését. A VII-VIII. parcella kvadrátjai a legkisebb fajszámmal rendelkeznek ugyan, de az életforma spektrum, a természetességi mutatók, a természetvédelmi érték kategóriák és a szociális magatartási típusok alapján nem túl zavart élőhelyek.

    A gyeplazítás és gyepszellőztetés hatása között jelentős eltérés nem mutatható ki, de a III. parcella, ahol mindkét kezelés megtörtént, a kontroll területhez közelebb került. A gyepkezelési módszerek hatására vonatkozóan, hosszú távon is (azonos környezeti viszonyok mellett) sikerült egy kiindulási adatsort előállítani. Összességében, a vizsgálat értékes eredményeket adott a különböző gyepkezelési módszerek alkalmazása során fellépő változáskora, és emellett gazdasági szempontból is eredményes volt

  • A Duna menti homoki gyepek biomasszája
    31-35
    Megtekintések száma:
    77

    Festuca taxa are important grassland species in the pannonian vegetation, and are defining members of it where conditions are too extreme for most plants. Based on grassland management surveys, habitats of narrow-leaved or small Festuca species are an indicator of poor productive capacity, but are important in terms of nature conservation. The significance of these grasslands are likely to be increasing in line with climate change and expanding dry habitats.