Keresés

Keresési eredmények

• Trianon és a magyar felsőoktatás I. Szerkesztette Újváry Gábor

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  185

  1918 őszén 23 állami fenntartású felsőoktatási intézmény működött Magyarországon. Ezek közül három-négy hónap múlva 10 az új határokon kívülre került. Az ugyancsak működő 23 római és görög katolikus tanintézet közül 12 az utódállamok területéhez került. Ide nem számítottuk bele a szerzetesrendek által fenntartott felsőfokú intézményeket. A 13 egyéb felekezetekhez tartozó intézet közül 7 jutott az új határokon túlra. Vagyis az 1918 őszén létező összesen 59 intézményből 29 került el Magyarországtól. Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények fele, amelyekre korábban annyi fejlesztést fordított a magyar állam, elveszett.

• Hírek a korabeli sajtóban a DEAC történetének legkorábbi időszakából

  Sándor Mihály

  Megtekintések száma:

  142

  Az igaztalan trianoni diktátum esztendejében már több sportágban is versenyeztek a DEAC sportolói. Az alábbiakban, olykor az eredeti helyesírás szerint közölve, ábécé- és időrendbe szedve kerülnek bemutatásra az események. A hírek, információk fellelhetősége mindenhol feltüntetésre kerülnek.

   

• Eperjes - Az evangélikus jogakadémia 1918/19-es tanéve és Miskolcra költözése

  80-89

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  174

  Az eperjesi jogi akadémiát 1862-ben alapították újjá, és az iskola ezzel a felvidéki családok fontos képzőhelyévé vált. Az I. világháború során az oktatást sokszor megzavarták az elszállásolt katonák, és nehézséget
  okozott a harcoló oktatók helyettesítése. A háború után, de még Trianon előtt szóba került az iskola Miskolcra telepítése. Eperjes csehszlovák megszállása után (1918 decembere) és a jogi képzés betiltása után az iskolát
  márciusban Miskolcra költöztették, ahol az ősszel megkezdődhetett az oktatás.

• Klebelsberg Kunó kulturális politikája és a felsőoktatás

  102 - 126

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  348

  The Cultural Policy of Kuno Klebelsberg and the Higher Education. The study presents the higher education policy of one of the best known and succesful Hungarian Minister of Religion and Education (1922–1931) Kuno Klebelsberg (1875–1932). As a politician of a state dismembered to one third of her original size-a consequence of the war loss and the Trianon peace treaty-he became a minister in miserable economic circumstances. With the contribution of him the stabilization of so-called refugee universities (from Kolozsvár and Pozsony to Budapest and then to Szeged [1921] and to Pécs [1923], the Academy of Minery and Forestry from Selmecbánya to Sopron [1918–1919]) could succesfuly be managed. Because of his conservative-liberal political attitude he tried to ease the effects of the so-called Numerus clausus Acts of 1920 which made the university entrance for Jewish Hungarians extremely serious. In 1928 he achieved the modification of that regulation. Instead of Budapest he supported the development of universities of Debrecen, Szeged and Pécs as a consequence of his well-grounded education policy based on decentralization. With his higher education policy he made great contribution to preserve the pre Great War Hungarian higher educational capacity in a dismembered Hungary lost 60% of her original population.

• A debreceni tudományegyetem szózata a Trianoni Békeszerződés ellen

  95-98

  Szállási Árpád

  Megtekintések száma:

  75

  Appeal of the University of Debrecen against the Treaty of Trianon. The source material calls attention to an almost forgotten and unique document: in 1919 the University of Debrecen was the sole institution of higher education in Hungary to bodily appeal to the world’s academic community in a pamphlet (”Appeal to the Universities of the Educated World”) for the purposes of drawing attention to the peace treaties—framed but not yet signed by Hungary—at the end of World War One. The peace treaties spelt out unbearable consequences for Hungary and the Appeal dramatically called attention to the inherent injustices and hazards. Some of the dramatic parts of the desperate manifesto, which is also likely to have been printed in English and French, are quoted verbatim.