Évf. 11 szám 1-2 (2020): MMXX vol. XI. nr.1-2

Megjelent 2020 June 30

issue.tableOfContents66059dc2f30b8

Arcképcsarnok

  • Kállay Kálmán teológusprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1941/42. tanévi rector magnificusa
    3-14
    Megtekintések száma:
    126

    Kállay Kálmán Pozsonyban született. Teológiai tanulmányokat szülővárosában, Hollandiában és Pápán folytatott. 1914–1921 között református vallástanár és lelkipásztor Romániában. A második világháború után az Országos Gyermekvédő Liga külföldi gyermeküdültetési akciójának főmunkatársa. 1928-tól egészen haláláig az Ószövetségi Tanszék vezetője. Ez idő alatt háromszor töltötte be a fakultás dékáni tisztét, és egy ízben a Debreceni Egyetem rektori tisztségét. Fáradhatatlan szorgalmú, kiváló képességű és nyelvérzékű tanár és hittudós.

    148
  • Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa
    15-48
    Megtekintések száma:
    132

    Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

    197
  • Kodály Zoltán, a zeneszerzés tanára
    49-65
    Megtekintések száma:
    119

    Kodály még nem töltötte be huszonötödik életévét, mikor Mihalovich Ödön főigazgató 1907 őszén megbízta a zeneelmélet tanításával az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián. Zeneszerzést a magasabb osztályokban csak 1918-ban kezdett tanítani. E munkát azonban félbeszakította a politika: az év őszén a forradalmi kormányzat a Zeneakadémia aligazgatójává nevezte ki Kodályt, retorzióként az ellenforradalmi hatalom két évre szabadságolta. Legendássá vált iskolájában csak ezután kezdhette meg a magyar zeneszerzők nemzedékeinek képzését. 1925-ben sajtótámadásra válaszolva – Tizenhárom fiatal zeneszerző címmel – újságcikkben fejtette ki zeneszerzéstanári ars paedagogicáját. Aktív tanárként ezután többé nem nyilatkozott módszereiről. Ezekről eleddig főként tanítványainak emlékezései szolgáltak információkkal. Újabb időkben feldolgozták Kodálynak a tanításhoz készített kottás jegyzeteit és könyvbejegyzéseit. Jelen cikk számot ad a hagyatékában őrzött klasszikus formai elemző táblázatokról, és kivonatosan közli a zeneszerzés tanításának elveire vonatkozó feljegyzéseket, melyeket Kodály tanári pályája kezdetén, illetve annak befejezése után vetett papírra.

     

    420

Tanulmányok

  • Egyetemalapítási terv Pécsen Klimó György püspök idején
    66-89
    Megtekintések száma:
    114

    Klimo György pécsi püspök céljainak fontos szegmense volt a papság képzési színvonalának fejlesztése. E célkitűzések természetes módon változtak, bővültek az évek során, újabb és újabb elképzeléseket fedezhetünk fel a püspök tevékenységében. Klimo olyan erős oktatási intézményt akart létrehozni, amely alapját képezheti egy teológiai fakultásnak, amelyre majd felépítheti a pécsi egyetemet, ugyanakkor a regionális művelődés és kultúra fundamentumává válhat. A püspök koncepciójában ezek komplex struktúrakent jelentkeztek: az egyetem létrehozásával a püspökség, sőt a püspöki város hírnevét is gazdagítani akarta, továbbá a klérus tudományos színvonalat es felkészültséget is emelni szándékozta. A tanulmány ezeket a folyamatokat és a mögöttük meglévő cselekvési kereteket tarja fel, és arra is keresi a választ: vajon Klimo milyen intézményt kívánt 1769-ben felállítani Pécsen?

    128
  • Balogh Ferenc, a Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanára (1880-1898)
    90-105
    Megtekintések száma:
    95

    Balogh Ferenc, a nemzetközileg elismert egyháztörténész professzor csaknem két évtizeden keresztül a Debreceni Református Főiskolai Énekkar (Kántus) felügyelő tanáraként szolgált, egy jelentős változásokat hozó időszakban. Elkötelezett tevékenysége két fontos irányba mutat. Támogatta a kórus első hosszú távon működő karnagyának, Mácsai Sándornak a véglegesítését, és letette az énekkar történeti kutatásának alapjait, ezzel történeti távlatot biztosítva annak identitásához. Az énekes diákok által csodált ünnepi beszédei meggyőző erejével összegyűjtötte a szükséges anyagi alapot az ének- és zenetanári tanszék megalapításához. E szónoklatok elemzése adja a dolgozat gerincét, bemutatva a retorikai remekléseket követő tetteket is.

    120
  • A budapesti egyetem diákegyesületei a világháború végén és az őszirózsás forradalom időszakában
    106-125
    Megtekintések száma:
    109

    A tanulmány a budapesti egyetem régi és új diákegyesületeinek tevékenységét, és az első világháborúban részt vett katona diákok hazajövetel utáni egyetemi életét mutatja be, valamint részvételüket az őszirózsás forradalomban. Bemutatja a hagyományos diákegyesületek mellett létrejött új – vagy régóta működő – baloldali diákegyesületeket, törekvéseiket, eredményeiket. Megpróbál rávilágítani az új egyesületek létrejöttének okaira, a két diákcsoportosulás eszmei ellentéteire, sőt ellenségeskedésére, eltérő gondolkodásuk gyökereire, ideáljaikra, valamint arra is, hogy mi volt a közös a diákság elvárásaiban. Bemutatja, hogy milyen események vezettek az újabb egyesületek megszűnéséhez. Ezekből a fiatalokból alakult ki a későbbi értelmiségi réteg, már innen ered politikai megosztottságuk, ezért fontos megismerni azokat a tényezőket, amelyek meghatározták mindkét csoport korai politikai elköteleződését.

    201
  • Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai
    126-141
    Megtekintések száma:
    98

    A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.

    146
  • A Pozsonyi Egyetem válságos időszakának történetéhez- 1914-1923
    142-156
    Megtekintések száma:
    120

    Az 1912-ben megalapított Erzsébet Tudományegyetem 1914 őszén a jogi kar megnyitásával kezdte meg működését. A bölcsészeti karon csak 1918 elején, az orvosi karon 1918 őszén kezdődtek meg az előadások. A cseh légió 1919. január 1-én bevonult Pozsonyba, és innen kezdve kétségessé vált az egyetem további működésének lehetősége. 1919 szeptemberében a csehszlovák állam lefoglalta az intézmény valamennyi ingatlanát az Erzsébet Tudományegyetemen, így a bölcsészeti karon és orvosi karon megszűnt az oktatás.E karok tanárai és diákjai Magyarországra menekültek. A jogi karon még 1921 nyaráig tovább folyt az oktatás, majd e kart is bezárták. Az egyetem mint menekült tanintézet, a kolozsvári, ugyancsak menekült egyetemmel együtt Budapesten folytatta tevékenységét. 1923-ban az egyetem végleges helyét Pécs városában nyerte el.

     

    181

Forrásközlés

  • Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete
    157-161
    Megtekintések száma:
    125

    Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

    152

Adattár

  • Matematikai disszertációk - A Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 2. rész
    162-193
    Megtekintések száma:
    126

    Két részből álló írásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. E disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ebben az időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 1927–1940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését, akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben az 1934 és 1940 közötti időszakot tekintjük át.

     

    143

Könyvismertetés

Aktualitás

  • Az amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel
    238-251
    Megtekintések száma:
    233

    Ma Magyarországon vajmi keveset tudunk az amerikai felsőoktatásról, annak történetéről és problémáiról. Ez nagymértékben a kommunista örökségnek tudható be, hiszen 1945/47 és 1989 között az amerikanisztika a „tűrt” es a „tiltott” közti szürke zónába szorult. Ezért az amerikai felsőoktatásról alkotott képünk túlzottan is támaszkodik a média torz tükrére (filmek, apokaliptikus tudósítások). Tanulmányunkban először ránézünk a számokra és a rendszer működésére (állami és magánegyetemek, tandíj, a sport szerepe stb.), áttekintjük a felsőfokú oktatás történetét és preferenciait a gyarmati kortól napjainkig, majd röviden felvázoljuk, hogy látták, mit is mondtak ugyanerről azok a magyar utazók, akik ezt 1945 előtt még szabadon megtehették. Ezt követően elemezzük a jelenleg folyó vitákat és azok politikai dimenzióit. Zárásként – személyes tapasztalatok alapján –értékeljük a jelenlegi helyzetet, és felvázoljuk a felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepét a jelenlegi elnökválasztási kampányban.

     

    450
Adatbázis logók