Keresés

Keresési eredmények

• A Magyar nyelv és kultúra oktatása finnországi egyetemeken

  58-76

  Maticsák Sándor

  Megtekintések száma:

  133

  Teaching Hungarian and Hungarian Culture at the Universities of Finland. Hungarian language instruction in Finland – similarly to the teaching of Finnish in Hungary – has a tradition going back 150 years. The languages’ reciprocal teaching arose from an idea, according to which Finnish and Hungarian are related languages. The first professor of the Finnish language and literature started to work in 1851 at the University of Helsinki. The teaching of Hungarian has been in the repertoire almost from the beginning. Speakers of Finnish did this job until the position of the Hungarian lector was established in 1925. In the early 1980s a Hungarian visiting professor’s status was set up, and in 1985 they started to teach Hungarian as a minor, from 1990 as
  a major and from 1999 as a specialization part of the Finno-Ugric Studies. Since 2008, when the Bologna structure was introduced, the teaching of the language has continued on two levels: bachelor and master’s.
  Initially at the University of Turku (founded in 1920) Finnish-speaker external lecturers have taught Hungarian. In 1966 a resident native speaker began work at the university. At first Hungarian language was part of the Finno-Ugric Studies. This situation  changed in 1986 when an independent Hungarian language and culture major was established. Initially this scheme worked only on the basic level, in 2002 this structure was enlarged to encompass the intermediate level too.
  At the University of Jyväskylä the training program has developed in a different way, not as the part of the Finno-Ugric Studies. From the 1930s Hungarian linguistics has been taught in summer school courses. The regular teaching began in 1968. The status of the lector was established in 1975. 1989 was a turning point for the Hungarian teaching in Jyväskylä, because in this year the hungarology program was jointly created by the cooperation of six university departments. This program worked for two decades. Currently the teaching on the undergraduate level has been discontinued, but the Hungarology PhD School is prospering. The educational materials for the Finns are at the forefront of the Hungarian language textbooks for foreigners. Since the 1960s most of the lectors who have worked in Finland made not just Hungarian but Finnish textbooks as well, including dictionaries and other educational materials.
  

• Krakkótól Wittenbergig Magyarországi hallgatók a krakkói, bécsi és wittenbergi egyetemeken a 16. században

  23-50

  Kelényi Borbála

  Megtekintések száma:

  104

  From Krakow to Wittenberg. Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th Century. This paper aims at collecting the students from the Hungarian Kingdom at the universities of Krakow, Vienna and Wittenberg in the 16th century. According to the medieval traditions, the majority of the students attended the university of Vienna and Krakow (90%) in the first quarter of the 16th century. After the battle of Mohács (1526), the situation changed
  basically, and in the second period up to 1550, the University of Wittenberg started to rise, however, the total number of the peregrinating students decreased significantly. After 1550 the peregrination from the Hungarian Kingdom started to increase, however, its magnitude reached the level of the beginning of the 16th century again only in the 17th century. The heyday of the University of Wittenberg dates back to the second part of the 16th century, when the university of Krakow was hardly attended by any students of the Hungarian Kingdom. Whereas the universities of Vienna and Krakow attracted the students originated from the institutions’ neighbourhood, the university of Wittenberg was attended by the Saxons and it was also popular with the burghers of Debrecen. All the three universities had an organization for the students who came from the Hungarian Kingdom. However, the one of Vienna (Natio Hungarica) was not a national college in its modern sense; the one of Krakow (Bursa Hungarorum) was considereda national community in the first half of the 20th century. On the other hand, it seems more acceptable, that those students were its members, who originated far from Krakow. The college of Wittenberg (Coetus Ungaricus) was considered a national community, but its students must have chosen it because of their religious convictions, since many of them were engaged in the new ideas of the Reformation. Meanwhile, the most-known reformers from the 16th century attended these three universities, mainly   Wittenberg. Both the first Hungarian Calvinist bishop, Márton Sánta Kálmáncsehi (Krakow 1523) and ‘the Hungarian Luther’, Mátyás Bíró Dévai (Krakow 1523, Wittenberg, 1528), moreover Ferenc Dávid (Wittenberg 1545), the founder and the first bishop of the Unitarian Church of Transylvania appeared at these universities.

• Néprajz a magyar egyetemeken 1960-ig

  Paládi-Kovács Attila

  Megtekintések száma:

  172

  Az első néprajzi tanszékeket Magyarországon viszonylag későn alapították, az elsőt Szegeden 1929-ben, a következőt Budapesten 1934-ben hozták létre. A néprajzi tematika azonban a hazai tudományos kutatásban és egyetemi oktatásban sokkal korábban megjelent. Egy korábbi feltevés szerint valószínűleg Erdélyi János – az 1860-as években a sárospataki református kollégiumban a magyar irodalomról tartott előadásaiban – foglalkozott legelőször néprajzzal (a népköltészet alkotásaival) főiskolai szinten. Egy későbbi publikáció a budapesti egyetemen a 18. század végén tanító professzorok folklorisztikai előadásait valószínűsíti. Cornides Dánielt (1732–1787) a magyar ősvallás (és nem mellesleg a magyar kocsizás) kutatóját 1784-ben nevezték ki a „történeti segédtudományok” professzorává. Kortársa, Dugonics András (1740–1818) ugyan a matematika professzora volt, de népköltészet-kutató tevékenysége jóval ismertebb. Hiszen irodalmi munkáiban nagy számban találhatók mesék, példabeszédek, proverbiumok, sőt népszokások is.

   

   

   

• Magyarországi diákok hollandiai teológiai tanulmányai levéltári források tükrében

  166-176

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  85

  Theological studies of Hungarian students in the Netherlands based on archival sources. Hungarian peregrination found their new routes after having banned Calvinists students from Wittenberg and after the fall of Heidelberg. Hungarian students visited Dutch universities from the end of the 16 th century till 1795 when French troops occupied the Netherlands. Most of the Hungarian protestants were Calvinists and the main goal of the peregrination academica was the education of Hungarian Calvinist clergymen. This papers aims at presenting the most important theological movements based on archival sources which originated from the Netherlands or reached the Hungarians Calvinist church through the Dutch universities: arminianism, puritanism and coccejanism. Hungarian representatives of these theological movements, their theological debates in the Netherlands and in their home church and furthermore their influence on the Hungarian/Transylvanian Calvinist church will be mentioned. In the last part I will examine the theological exams, testimonials and dissertations of becoming Calvinist theologists.

• A Római Egyetemi Magyar Tanszék 85 éve

  77-89

  Sárközy Péter

  Megtekintések száma:

  101

  The History of the Hungarian Chair at the University of Rome. The first Chair of Hungarian Literature and Language in Italy was established at the University of Rome La Sapienza in 1930. At first, the chairmen of the position were the professional directors of the Hungarian Academy in Rome. Between the two world wars Hungarian was also taught in Bologna, Firenze, Milano, Napoli and Padova. Since 1965 in Padova and in Rome Hungarian visiting professors were teaching: in Rome János Balázs, József Szauder and Tibor Klaniczay academics, afterwards Péter Sárközy from 1979 to 2015. At the University of Rome has been founded in 1985 the Interuniversity Centre for Hungarian Studies, which publishes the „Rivista di Studi Ungheresi” (Hungarian Studies Review).
  Hungarian Literature and Language are taught nowadays in Italy at universities of Bologna, Firenze, Napoli, Padova, Roma and Udine.

• Egy évszázados adósság – A Magyar Értelmiségi Adattár (Repertorium Academicum Hungariae) elkészítése

  149-172

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  234

  A centuries-old debt. The creation of the Hungarian Intellectuals’ Database (Repertorium Academicum Hungariae). Not school registers nor collections of archival sources were published about the Hungarian universities in the second half of the nineteenth and in the twentieth century. Similar books were publicised abroad much earlier about foreign institutions. Since Hungary has lost two third parts of its territory after the First World War the archival sources of these regions fell into foreign hands. Unfortunately,
  during the time of the Hungarian revolution in 1956 a few archival sources of the University Archives has also perished. Until nowadays we knew very little about students who were educated at universities or any other ecclesiastical or secular higher educational institutes. In 2013 the MTA-ELTE History of Universities Research Group was formed with the purpose of collecting and transforming into a database every available personal and educational information about every higher educational students from the beginning to 1850. The name of this future database will be Repertorium Academicum Hungariae. According to our current knowledge before 1850 there were 108 institutes in Hungary, Croatia and Transylvania which provided higher-level education than the intermediate level. We have already processed the two-thirds of the collected data and we are going to continue this task. The final database will be useable together with the completed database of the foreign-educated Hungarian students. The electronic database will be contain information about nearly 400,000 matriculated students and it will be unquestionably a useful scientific source for the nations of the Carpathian Basin.

• Magyarországi hallgatók a bécsi és a krakkói egyetemen a Jagelló-korban (1491–1525)

  7-22

  Draskóczy István

  Megtekintések száma:

  96

  Students from the Hungarian Kingdom at the Universities of Vienna and Krakow in the Jagiellonian Age (1491–1525). This paper aims at examining the number of the students from the Hungarian Kingdom during the period of the Jagiellonian kings in Hungary. The importance of the topic is explained by the fact that 90 percent of the students attending foreign universities matriculated at these two institutions. It can be declared that the number of those who enriched their knowledge at these two universities increased
  in this period. This growth stopped in the second half of the 1510s and the number of the Hungarian peregrinators radically decreased after 1521. The phaenomenon can be explained by the Reformation. Meanwhile, the war against the Ottoman conquerors has to be mentioned in the case of the Hungarian Kingdom.

• Vándorévek külföldön – A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak és tanárainak tanulmányútjai 1899 és 1914 között

  35-43

  Tar Attila

  Megtekintések száma:

  114

  The study-tours of students and teachers from the Technical University of Budapest 1899–1914. The Technical University of Budapest was a young institution by the end of the 19th century. It was officially founded in 1871, even though it had appeared in some forms from the 1840s. The Hungarian technical schools looked to copy the German model. To accomplish this they needed information about this type of higher education. Through studying the historical records it is possible to detect several forms of  informationcollection, which can be seen as forms of communication. The Technical University of Budapest used to ask the German Technical Colleges and Universities about different matters in letter-form. Another form of this communication was the  arranging of excursions to the partner-universities. Next, we can mention the doctor „honoris causa” awards, and furthermore the membership of Hungarian professors in German scientific academies or societies. And lastly are the study tours of students and teachers to mention. The visits by Hungarian students and professors from the Technical University of Budapest to European destinations were analysed, the purpose of which was to gather experience. It was a good period for such visits: the Hungarian government supported the studies, the part-time studies and the study-tours of Hungarian students and professors abroad. These studies usually involved the visit of factories, public institutions and scientific institutes. The students of the Technical University showed active participation in these projects. The main destination of these tours was Germany, sometimes as part of a complex Central-European journey. The participants applied for a scholarship, granted usually by the Ministry for Education and Religion.
  It is worth seeing the method of applying for scholarships, the rules for the finances and the final reports on record. In the study these parts of the procedure are shown and the aim of these efforts is also highlighted: to benefit the Hungarian industry and transportation.

• A magyar protestáns peregrináció a 16–18. században

  71-78

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  166

  Hungarian protestant peregrination in the 16th–18th century. Thanks to the researches of the last two decades nowadays we are able to nearly precisely determine the foreign educated Hungarian university students’ numbers and denominational affiliations. In the article I primary examined the order of magnitude of the catholic and protestant peregrination in the marked 3 centuries. In that era, the denominational characters of the different universities determined which students could attend their educations. Naturally, a few „tolerant” universities like Padova accepted students from every religion. In the research, we used the word „protestant” as generic term, because in the beginning of the 17th century it is nearly impossible to separate the Lutheran, Reformed and Unitarian students in the historical documents. The data of matriculations indicate that the protestant students represented a higher number in the Hungarian peregrination in every century however this fact was especially true for the 17th century. Namely, because the protestants usually matriculated at many different universities during their educations. Although, if we examine the summarized number of students who attended foreign education we gain nearly equal numbers about the Protestants and Catholics.

• Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején

  Polyák Petra

  Megtekintések száma:

  169

  Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

• Magyar diákok hollandiai tanulmányai a kora újkorban

  23-35

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  131

  The Study of Hungarian Students at Dutch Universities in the Early Modern Age. The aim of this paper is to give an insight into the study of Hungarian sholars at Dutch universities in the Early Modern Age. The method based primarily on numerical data concerning the number of students at a university in different periods divided by majors; previous educational background, SES status and occupation. The analysis also concerns the financial support of universities, provinces and cities students received at that time.

• Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele

  117-120

  Mudrák József

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  176

  The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.

• Bencés diákok egyetemjárása a 17-18. században

  86-103

  Faa-Lendvai Erzsébet

  Megtekintések száma:

  71

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF BENEDICTINE STUDENTS IN THE 17TH–18TH CENTURIES. In Hungary the Order of St. Benedict (Ordo Sancti Benedicti) ceased to exist during he Turkish occupation, and it only reorganized in 1639 at Pannonhalma. he present study reviews the list of monk’s names between 1639 and 1786 from the volumes of the orderly history from Pannonhalma. It argues that in the 17th century there were 44 students of the Benedictine order registered at some of the universities of the Habsburg Empire. hese universities were Nagyszombat, Vienna, Salzburg, and Olmütz. he prelatry of Pannonhalma sent the most talented pupils to carry on university level studies. In the 18th century, 48 Benedictine monks attended universities; 40 of them in Nagyszombat, 3 in Vienna, and 3 in Salzburg. Salzburg was the most respected Benedictine university in Central Europe. Quite a few students who studied here played an important role in the subsequent Hungarian history of the order, such as Egyed Karner, Placid Sajnovics and
  Krizosztom Novák.

• SZÖGI LÁSZLÓ: VAJDASÁGI DIÁKOK A MAGYAR KIRÁLYSÁG EGYETEMEIN ÉS FŐISKOLÁIN 1736-1850.

  257-261

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  133

  Durovics Alex könyvismertetése Szögi László Vajdasági diákok a Magyar Királyság egyetemein és főiskoláin 1736-1850 című kötetéről.

• A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE

  143-163

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  147

  A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

• Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk „A Debreczeni és a Pozsonyi Magyar Királyi Tudomány Egyetem felállításáról” szövege és miniszteri indokolása

  135-162

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  84

  The Text and Ministerial Preamble of Article XXXIV of 1912 ”About the Foundation of Hungarian Royal Universities in Debreczen and Pozsony”. The objective of this source publication is nothing else but the bill and its preamble, through which in 1912 the universities of Debrecen and of Pozsony, respectively, came to be established. The preamble signed by Minister of Religion and Public Education János Zichy well reflects all the aspirations and controversies which characterized Hungarian educational and higher educational policy at the end of the 19th century, and the path, punctuated by manifestations of zeal and regression, finally led to the foundation of the third and fourth university in Hungary. The thorough preliminary professionalism pervading the preamble which, despite the disunity of the political spectrum, made a success of the bill can be regarded as exemplary.

• Új műegyetemek alapítási kísérletei a 20. század első évtizedében- A csaknem megnyílt temesvári műegyetem

  90-101

  Batalka Krisztina

  Megtekintések száma:

  184

  A dualizmus korának nagyarányú ipari fejlődése és a Királyi József Műegyetem túlzsúfoltsága miatt szükségessé vált a 20. század fordulóján egy második műegyetem felállítása. A szakemberek, a Királyi József Műegyetem
  tanárai, illetve a kormány is azt javasolta, hogy ezt az egyetemet Temesváron, a Délvidék ipari központjában hozzák létre. Ehhez mind gazdasági, oktatási és nemzeti szempontokat is figyelembe vettek.
  A konkrét tervekkel ugyan 1917-re elkészültek, de történelmi okok miatt az intézmény csak 1920 őszén nyílhatott meg, most viszont már román politechnikumként. Temesvár mellett Kassán tervezték a harmadik
  magyar műszaki egyetem fölállítását, de az előkészületekkel nem jutottak olyan messzire, mint Temesvár esetében.

• Klebelsberg Kunó kulturális politikája és a felsőoktatás

  102 - 126

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  348

  The Cultural Policy of Kuno Klebelsberg and the Higher Education. The study presents the higher education policy of one of the best known and succesful Hungarian Minister of Religion and Education (1922–1931) Kuno Klebelsberg (1875–1932). As a politician of a state dismembered to one third of her original size-a consequence of the war loss and the Trianon peace treaty-he became a minister in miserable economic circumstances. With the contribution of him the stabilization of so-called refugee universities (from Kolozsvár and Pozsony to Budapest and then to Szeged [1921] and to Pécs [1923], the Academy of Minery and Forestry from Selmecbánya to Sopron [1918–1919]) could succesfuly be managed. Because of his conservative-liberal political attitude he tried to ease the effects of the so-called Numerus clausus Acts of 1920 which made the university entrance for Jewish Hungarians extremely serious. In 1928 he achieved the modification of that regulation. Instead of Budapest he supported the development of universities of Debrecen, Szeged and Pécs as a consequence of his well-grounded education policy based on decentralization. With his higher education policy he made great contribution to preserve the pre Great War Hungarian higher educational capacity in a dismembered Hungary lost 60% of her original population.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  36

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• Német egyetemi filozófiai hatások Schneller István morálpedagógiai rendszerében

  23-33

  Pukánszky Béla

  Megtekintések száma:

  167

  German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves. German Academic Effects on István Schneller’s pedagogical System. Having studied theology at German universities, Schneller István (1847–1939) got to the Department of Education at Kolozsvár University in 1895. He played an important role in having the Transsylvanian Hungarian University, suppressed in May of 1919, transferred to Szeged in the autumn of 1921. Schneller’s approach to the questions of pedagogy was that of an Evangelical theologian. He applied the term „personality pedagogy” to his pedagogy, thus referring to the fact that the process of moulding the individual into a personality was placed in the focus of his pedagogy. When searching the roots of Schneller’s moral anthropological concepts with regard to the history of ideas, the following influences are to be revealed: 1. The Protestant doctrine, the influence of the Herrenhut circle of the Evangelical Pietists, Ernst Daniel Schleiermacher’s influence. The process of becoming a member in the Domain of God is to be supported by the individual’s intimate religious experience. 2. The reception of Pestalozzi’s influence: The Swiss pedagogue’s ethical evolutionary theory is mainly discussed in the study titled „Meine Nachforschungen über den Gang der Natur…”. The three grades described there are as follows: Naturstand (Natural State), Gesellschaftlicher Zustand (Social State), Sittlicher Zustand (Moral State), which might as well be interpreted as the antecedents of Schneller’s conception. Schneller goes further on the road outlined by Pestalozzi, setting the process of ethicizing into a wider context. 3. The Kantian influence is equivalent to that of Pestalozzi. Schneller himself attempts to interpret Kant’ pedagogical conceptions discussed several times and in several ways as a unified system. On the basis of his university lectures, it can be recognized that Schneller reveals the following grades in the process of evolution described by Kant: 1. eudaimonism, 2. legality, 3. morality. Nonetheless, in favour of Schleiermacher’s principle of love, Schneller is reluctant to accept the emotionally rigorous ethical laws and the Kantian categorical imperative. Schneller as a charismatic pedagogue-professor at Kolozsvár, then at Szeged University, gathered a multitude of students around himself, many of whom (Varga Béla, Makkai Sándor, Kemény Ferenc, Imre Sándor), starting from and developing the intellectual world of personality pedagogy, became considerable theoreticians themselves.

• A nyugat-európai akadémiai tanulmányok és a magyarországi rámizmus

  25 - 50

  Kecskeméti Gábor

  Megtekintések száma:

  227

  Studies at Western European Academies and the Hungarian Ramism. Recent schools of the history of ideas do not study the „influence” of one outstanding personality primarily but more the way numerous thinkers receive and utilise elements of the sets of ideas connected to the name. It is especially true in the case of Petrus Ramus. The interpretation of Ramism is not feasible if we focus on exploring one coherent intention of the author (or several of them). It seems more fruitful to study the multi-faceted community of interpreters that was driven to hold certain positions by personal conviction, institutional needs, or confessional identity. These people found the suitable framework for asserting their positions in one or the other of the many processes of Ramism, that is, they connected their aspirations to paradigms that they believed to be Ramist. His earliest acquaintances from Hungary and Transylvania met Ramus in Paris, several of them before his conversion to Protestantism (1561). Outlining these early connections poses no problem, since there are only a handful of Hungarians who had personal connection to him. All of them are members of the humanist elite, professional philologists. The influence of Ramus that came from the German academic world to Hungary and Transylvania seems far more important than the sporadic and haphazard personal connections. These influences are much more multitudinous, because they grow out of the system of connections organically embedded in the studies of Hungarian youngsters at foreign universities. Obviously, Ramus could affect Hungarian and Transylvanian young people by this way only after his reception in Germany started to take shape. This means that this aspect of the processes can be discussed beginning with the 1570s. Early traces are sporadic, and a deeper, systemic influence on thinking and history of ideas in Hungary and Transylvania by Ramism is relevant only from the early 17th century.

• Felsőoktatási és tudományos intézmények képviselete a magyar Országgyűlés Felsőházában 1927-1944

  79 - 93

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  228

  Representation of the Higher Educational and Scientific Institutions in the Upper House of the Hungarian Parliament in 1927–1944. The Upper House, what was the second chamber of the Hungarian Parliament, was functioning between 1927 and 1944 and followed the image of the Main House (House of Magnets) before 1918, but operated in a more democratic spirit and structure. Besides the aristocrats and the leaders of the church, the representatives of the higher educational and scientific institutions, and economic organizations deserved a place. The study overviews the Upper House representation of the Hungarian Academy of Sciences, universities in the capital and in the country, other scientific organizations, and other institutions of higher education, and there is enclosed a list of the representatives of the above mentioned institutions exactly to the day.

• Az 1635-ÖS NAGYSZOMBATI EGYETEMALAPÍTÁS PÁPAI ELISMERTSÉGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ

  89-125

  Tusor Péter

  Megtekintések száma:

  98

  A magyar történettudomány sarkalatos állítása, miszerint az 1635. évi nagyszombati egyetemalapítás csupán császári jóváhagyást nyert. VIII. Orbán pápa az orvosi és jogi kar hiánya miatt megtagadta a megerősítést. Jelen tanulmány azt bizonytja, hogy az Apostoli Szentszék és így a kánonjog oldaláról is, előzetes felhatalmazás révén intézményspecifikusan biztosítva volt az elismerés Pázmány Péter esztergomi érsek 1635. évi alapítása számára. Kimutatásra kerül, hogy az 1635. május 12-ei egyetemalapítás azonnali pápai megerősítésének elmaradása a jezsuita rend vezetésének kifogásaira vezethető vissza.  Igazolást nyer továbbá, hogy a római Kúria részéről a Pázmány-i alapítás ünnepélyes megerősítése valójában nem az intézmény kétfakultásos, hanem sokkal inkább jezsuita jellege miatt maradt el. Az okokat a középkori alapítású egyetemek és a kolduló rendek a korábbinál hathatósabb érdekérvényesítésében, illetve a Jézus Társaság fokozatos térvesztésének megkezdődésében találhatjuk meg. Az utólagos szentszéki megerősítés, az egyetemi kiváltságok bulla formájában történő adományozásának elmaradása ellenére az 1635. évi alapítás azért mehetett végbe pápai hozzájárulással, mert Pázmány 1632 májusában, római követjárása során brévében kapott – előzetes – egyetemalapítási felhatalmazást VIII. Orbántól.

• A peregrináció forgandó: A kései peregrináció arányai és árnyai – a sárospataki példa

  190-201

  Ugrai János

  Megtekintések száma:

  91

  Unpredictable Peregrinations. Rates and Figures of Late Peregrination at the Reformed College of Sárospatak. Between 1781 and 1857 two third of the professors and approximately half of the junior lecturers at the Reformed College of Sárospatak left for foreign universities and colleges. Instead of the Netherlands, by the 19th century the most preferred destinations of these 1–3-year-long study trips were more accessible German universities. It was the sign of a new era that the most renowned professors of the Reformed College were those who stayed away from these peregrinations and traditional ways, and many of whom became members of the Hungarian Academy of Sciences. Interestingly, major curricular reforms and endeavours in the reform period may also be linked to such figures, including János Erdélyi, Sándor Kövy, István Nyíry and Antal Pálkövi. Comparing the life of the two professors with the longest and most successful peregrinations, we may come to completely contrasting results: while the great success of Pál  Beregszászi Nagy’s peregrinations led to a rapid failure, Gábor Őri Fülep’s career took off after his long stay abroad.

• Az ORVOSTUDOMÁNY „LEGSETÉTEBB MEZEJE” PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK A HABSBURG BIRODALOM ORVOSI FAKULTÁSAINAK TANANYAGÁBAN A 18–19. SZÁZAD FORDULÓJÁN

  78-103

  Kovács Janka

  Megtekintések száma:

  188

  A 18. század második felében – az antropológiai szemlélet térhódításával – fokozódó érdeklődés mutatkozott az embertudományok, és különösen a pszichológia, vagy korabeli kifejezéssel lélektudomány iránt. A lélek helyének, szerepének és az emberi testre gyakorolt befolyásának kérdése immáron szerves részét képezte az orvosi, filozófiai és antropológiai diskurzusoknak, az „elmebetegek” ellátásának problémája pedig korábban nem tapasztalt kihívást jelentett a hatalom és az orvostudomány képviselői számára. Az orvosi oktatásban azonban – megfelelő intézményi háttér hiányában, amely „gyakorlóterepet” jelenthetett volna az orvostanhallgatók számára – a lélek és elme betegségeinek szentelt önálló kurzusok viszonylag későn jelentek meg. Az első pszichiátriakurzusok tervezeteit csupán az 1840-es években nyújtották be az Udvari Tanulmányügyi Bizottsághoz a Habsburg Birodalom két legnagyobb, a 18. század végén alapított tébolydáinak (Bécs, 1784; Prága, 1790) főorvosai. Az intézményi háttér hiányosságai ellenére azonban a pszichológiai ismeretek már a 18. század végétől egyre hangsúlyosabban jelentek meg az orvosi oktatásban a fiziológa-, patológia- és államorvostani kurzusok keretein belül, amelyek összefoglaló ismereteket nyújtottak a lélek helyéről, szerepéről, a testre gyakorolt hatásáról és a lélek/elme leggyakoribb betegségeiről (melankólia, mánia, hisztéria, hipochondria), reflektálva a 19. század elejének új elméleteire és elméletalkotóira (például Pinel, Esquirol, Heinroth, Reil) is. A tanulmány a Habsburg Birodalom három orvosi fakultásának tanrendjeit és tankönyvi programját hasonlítja össze, és amellett érvel, hogy a 18–19. század fordulójától a lélektudomány – mint elsősorban elméleti diszciplína – az orvostudomány és az orvosi oktatás egyik legfontosabb „segédtudományává” vált.