Keresés

Keresési eredmények

• A megküzdés és életkori sajátosságai – A COVID-19 hatása az időskori megküzdésre

  46-47

  Nagy Luca Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  300

  Empirikus kutatások eredményei alapján összefoglalásra kerülnek az idős felnőtt korosztály COVID-19 pandémia alatt mutatott megküzdési viselkedését jellemző sajátosságok és karakterisztikumok. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a korcsoportot érintő prevenciós, és intervenciós programok, és kommunikációs üzenetek kialakításának kiindulópontjául szolgálhat.

  A COVID-19 vírus komoly légzőszervi szindróma, melyet pandémiaként neveztek meg egész világra vonatkozó elterjedése okán. A járvány mind a fiatalok, mind az idősek számára magas kockázattal járó, fokozott szorongást okozó fenyegetés (Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), ilyen értelemben az egyén stabilitását megrendítő tényező, stresszor. A járvány hatása a pszichés egészségre és jóllétre nézve aktuális kutatási kérdéseket vetnek fel. A megküzdés, avagy coping olyan helyzetekben megjelenő szándékos és erőfeszítést igénylő viselkedések, gondolatok és érzelmek összessége, mely az egyén stabilitását fenyegető, megterhelő eseménnyel való találkozás nyomán alakul ki (Tiringer, 2014).

  A megküzdéssel kapcsolatos kutatási eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni a megküzdés típusát (pl. vonás-megküzdés és állapot-megküzdés, pl. Tiringer, 2014), és különböző módozatait (pl. feladat-, érzelem- és elkerülés-orientált megküzdés, pl. Endler és Parker, 1994); valamint kor-specifikus vonatkozásait. A legújabb empirikus kutatási eredmények mentén összegzésre kerülnek az idősödő korosztály a vírussal kapcsolatos megküzdése szempontjából releváns viselkedései. Például, az óvintézkedések betartása és az ezekhez fűződő információkeresés (pl. maszkviselés, pl. Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), a szociális távolság betartása és ennek kapcsán a társas támasz keresése, valamint a családi kapcsolatok mint megküzdést segítő erőforrások keresése és fenntartása (pl. Losada-Baltar és mtsai, 2020).

  Jelen összefoglaló gyakorlati jelentősége, hogy az idős korosztály - mint a járvány által kiemelten veszélyeztetett korcsoport - megküzdési viselkedésében potenciálisan fellelhető mintázatok alapján olyan ajánlásokat tegyen, melyek mentén a megelőzéssel kapcsolatos, egészségviselkedést szorgalmazó meggyőző üzeneteket átalakítva azok hatékonysága növelhető.

• Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés

  14-28

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  422

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
  Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
  Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

• A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál

  57-60

  Asztalos Bernadett

  Ládonyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  101

  Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.

  A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.

  Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)

  A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.

  Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)

  Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.

  Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)

  Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.

  Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)

  Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.

  „Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)

  Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.

  A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.

• Tranzitív változások az idősödés útján

  50

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  139

  A szerző  - az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó,  a demográfiai változások társadalmi kockázatait vizsgáló kutatási program résztvevőjeként -  a „baby boom generáció” időskorba érése során tapasztalható kedvezőtlen egészségmutatók és pszichoszociális nehézségek kapcsán előadásában  a másodlagos prevenció jelentőségére hívja fel a figyelmet kiemelve, hogy a preventív gerontológia e fontos területén a hazai kutatás és ellátásfejlesztés kiemelten fontos.

  Az élettörténeti csomópontok mentén haladó retrospektív feldolgozás során a 60 év felettiek felnőttkorba lépésétől az időskorba érkezésig zajló tranzitív változásait élettörténeti interjúkban követve a szerző arra keresi a választ, hogy e változások során szerzett tapasztalatok, megküzdési stratégiák hogyan befolyásolják az idősödés alakulását, és az adaptációban szerepet játszó belső és külső források hogyan mobilizálhatók a másodlagos prevenció során.

  A szerző - az Erikson pszichoszociális fejlődés elméletének talaján kibontakozó Levinson-i fejlődés modell továbbépítése mentén - a tranzitív változások integratív megközelítésére épülő preventív segítő munka kialakítását a hazai idősellátás sürgető feladatának tekinti. Ez a fajta segítő munka alapvetően kvalifikált szociális és mentálhigiénés szakemberekre épülő – a tradicionális alapellátási modelltől eltérő – életviteli-támogatási modell kialakítását igényli.