Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
    130-132
    Megtekintések száma:
    177

    Európa népessége elöregszik, a 65 év felettiek és a munkaképes korú népesség aránya 2050-ben már 1:2 lesz, ami feszültséget teremt a generációk között (Európai Bizottság 2013). A demográfiai helyzet bemutatása kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a 80 évesnél idősebbek száma 2080-ig várhatóan több, mint kétszeresére nő és eléri a teljes népesség 13%-át (http1), ennek a korosztálynak pedig már nagy része gondozásra szorul. Mindez jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, melyek már ma is jelentős jelentős humánerőforrás hiánnyal és várólistákkal működnek, idősek otthonában történő elhelyezésre például hazánkban az átlagos várakozási idő 2 év (Gyarmati 2019). A gondozást végző családtagokra - jellemzően nőkre - hatalmas anyagi, fizikai és lelki teher hárul.
    Az előadásban azt mutatom be, hogy az elöregedésből adódó kihívások kezelését, az idősek gondozását és életminőségük javítását miként segíthetik az infokommunikációs technológiák és az innovatív megoldások. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ismertetem, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a digitális technológia igénybevételéhez, milyen attitűdjeik vannak az IKT használatával kapcsolatban. Áttekintem a gondozási szükségleteket és hiányokat, valamint az ápolás, gondozás, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a kommunikáció és a mentálhigiénés szolgáltatások területén történő technológia használat lehetőségeit. Erre vonatkozóan röviden bemutatok példákat, jó gyakorlatokat. Megvizsgálom, hogy milyen előfeltételek szükségesek az IKT alapú szolgáltatások bevezetéséhez, milyen tényezők akadályozzák az alkalmazásukat és, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk.

    Az előadás fő üzenete és mondanivalója, hogy az idősek aktív, tevékeny időskorát, illetve szükség esetén ellátását, gondozását nagyban támogathatják az infokommunikációs technológiák (Bene, Móré, Zombory 2020). Fontos azonban a technorealista hozzáállás, objektíven, realistán kell viszonyulnunk a technológia használathoz (Pintér 2004), nem szabad tőle tartanunk, de túl sem értékelhetjük. Önmagában attól, hogy több technológiát használunk nem lesz jobb a helyzet, nagyon fontos, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésébe bevonják az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetűeknek. Ez azért is fontos, mert bár sokaknak lenne igénye innovatív eszközök használatára, nem mindenki engedheti ezt meg magának és azt is tudjuk, hogy az idősek közt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, „az Unió idős népességének 19 %-át szegénység fenyegeti, és ez a szám gyorsan növekszik” (Európai Bizottság 2013: 3). Probléma, hogy a technológia használat hatásairól és a szociális munkások IKT használatáról nagyon keveset tudunk, kérdés, hogy mennyire hatékonyak az online beavatkozások, milyen szakmai, etikai kérdéseket vet fel a technológia használata és, hogy milyen hatása van a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására. Ezen kérdések vizsgálatára további kutatások szükségesek. Nagyon fontos a szociális munkás hallgatók képzésének és a szakemberek továbbképzéseinek átalakítása, hogy azokban nagyobb hangsúllyal jelenjen meg a digitális műveltség fejlesztése (Perron, Taylor, Glass, Margerum-Leys 2010, Tóth 2017).

    Irodalom
    Bene Á., Móré M., Zombory J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29–51.
    Gyarmati A. (2019): Idősödés, idősellátás Magyarországon. Helyzetkép és problémák. Friedrich-Ebert-Stiftung. Budapest. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf Utolsó letöltés: 2019.04.27.
    Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program végső értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0898&from=hu Utolsó letöltés: 2019.04.27.
    Perron, B. E., Taylor, H. O., Glass, J. E., Margerum-Leys, J. (2010): Information and Communication Technologies in Social Work. Advances in Social Work, 11(2). 67–81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3117433/ (utolsó megtekintés: 2017. 06. 25.).
    Pintér R. (2004): A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK http://mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf
    Tóth A. P. (2017): Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése. Párbeszéd − Szociális munka folyóirat 4 (3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5951/5562

    Internetes források:
    http1
    https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=409489 Népességszerkezet és a népesség elöregedése, Eurostat (Utolsó megtekintés: 2021.12.02.)

  • Suttogó idősek és nyitott fülek
    144
    Megtekintések száma:
    73

    Az előadás alapgondolata a Tankcsapda zenekar dalszöveg részlete: „Ha akarod suttoghatsz, Nekem az is elég, hogy halljam, És én majd ott leszek, és segítek, ha baj van.”(Tankcsapda: Örökké tart - dalszöveg részlet, szövegíró: Lukács László, kiadó: Sony Music), örökérvényű és mélyen megható üzenete.

    Az előadó a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ évtizedes, Nyíregyháza időseinek szociális biztonsága, testi és lelki jólléte érdekében kifejtett szerepvállalását mutatja be, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a hallgatóság képet kapjon az intézmény működésének komplexitásáról, a szolgáltatások szakmai tartalmáról, az új irányvonalakról, gyakorlatokról, és ha csak röviden is, de bepillanthasson az intézmény hétköznapjaiba.

    Kitér továbbá arra is, hogy mit jelentett és jelent a Covid-19 okozta világjárvány az intézmény életében, hogyan tartottuk és tartjuk fenn a segítő kapcsolatot egy valamennyiünk számára ismeretlen helyzetben, milyen módszereket alkalmazunk az általunk ellátott idősek vagy egyéb, különböző nehézségekkel küzdő társadalmi csoportokba tartozók és hozzátartozóik jóllétének elősegítése, élethelyzetük javítása érdekében.

  • Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák,nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
    135-138
    Megtekintések száma:
    249

    Bevezetés, problémafelvetés
    Az idősek korcsoportjának drasztikus növekedése komoly kérdéseket vet fel a különböző rendszerek, mint például gazdasági, egészségügyi vagy szociális ellátórendszer minőségi biztosításával és hatékony fenntarthatóságával kapcsolatban. Az előremutató statisztikák vonatkozásában még évtizedekig emelkedő tendenciát mutat a 65 éves és idősebb (vagy a WHO számításait követve a 60 éves és idősebb) személyek társadalmon belüli aránya. Míg 2020-ban a 60 éves vagy idősebb személyek száma 1 milliárd fő volt a világon, addig 2050-re e tekintetben 34%-os emelkedést prognosztizálnak (WHO, 2020). Az európai illetve magyar adatok sem térnek el ettől, az Eurostat számításai szerint a 65 éves és idősebb népesség társadalmon belüli aránya 2020 és 2050 között 20,6%-ról 29,5%-ra emelkedik (Eurostat, 2021), míg a magyarországi számok alapján 2019 és 2050 között 19,6%-ról 27,8%-ra növekszik ugyanezen érték (European Comission, 2021). Az olyan váratlan események, mint a COVID-19 világjárvány szintén komoly hatást gyakorolnak a szociális ellátásokra, különös tekintettel a járvány által egyik legérzékenyebben érintett csoport, az idős személyek számára biztosított ellátásokra. Az aktuális intézményrendszer a jelenlegi működési feltételekkel (tárgyi, anyagi, humánerőforrás) sem képes maradéktalanul kiszolgálni az igényeket, így amennyiben nem történik érdemi változás, rövid időn belül egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, melynek feloldásaként elkerülhetetlenné válik a rendszer újrastrukturálása, olyan koncepciók, mint az aktív idősödés, ellátásba integrálása.

    Az aktív idősödés és az idősek nappali ellátása
    Az aktív idősödés elképzelésének megjelenését vizsgálva egészen az 1960-as évekig szükséges visszamenni, ekkor az ún. disengagement theory, mint az első időseket érintő egységes elképzelés jelent meg (Cumming & Henry, 1961). Ezt követően több egymást tartalmilag megközelítő fogalom formálódott a szakirodalomban, alkalmanként egymással párhuzamosan pl: produktív idősödés (Butler & Gleeson, 1985), sikeres idősödés (Rowe & Kahn, 1987, 1997), aktív idősödés (WHO, 2002), vagy éppen az egészséges idősödés (WHO, 2015, 2020). Közülük mégis az aktív idősödés fogalma tekinthető a leginkább komplex elképzelésnek. Kialakításakor törekedtek arra, hogy az érintettek csoportjának vonatkozásában az élet minden területét bevonva alkossanak új elképzelést, akkor amikor az aktív idősödésről beszélnek. Így jött létre az aktív idősödés leginkább átfogó megfogalmazása, melyet manapság is alkalmaznak: „az aktív idősödés egy olyan folyamat, mely optimalizálja a lehetőségeket az egészségügy, társadalmi részvétel és biztonság területein, hogy az idősödés folyamata során erősítse az életminőség pozitív irányú változását.” (WHO, 2002). Az aktív idősödés nappali ellátásban való megjelenése, ennek vizsgálata abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően a nappali ellátásban megjelenő ellátottak a leginkább függetlenek és önállóak, azaz aktívak, akik kisebb segítségekkel képesek saját otthonukban élni. Így magának az aktív idősödésnek a vizsgálata feltételezhetően az ő esetükben pontos képet mutat, hogy az elképzelés jelen van-e és amennyiben igen az életük mely területén vizsgálható leginkább.

    Módszertan
    Kevert módszertan mentén korábbi kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek eredményei kerülnek prezentálásra, melyek a 7 régiós központban működő idősek számára nappali ellátást biztosító intézményekben kerültek felvételre. A kutatás kvantitatív szakasza a kényelmi mintavétel alkalmazásával készült, ennek elsődlegesen időbeli és anyagi okai voltak. Az első adatfelvételi szakasz során az aktív idősödés index (Zaidi et al., 2013) által is használt mérőeszköz került használatra apróbb változtatásokkal a magyar minta sajátosságai és az index mérőeszközét ért korábbi kritikák okán. 397 fő ellátott töltötte ki az anonim, önkitöltős kérdőívet. A kutatás kvalitatív szakaszában a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezetőkkel interjúk (8 db interjú), majd fókuszcsoportos formában az idősek nappali ellátásában dolgozókkal készültek adatfelvételek (7 db fókuszcsoportos interjú).

    Konklúziók
    Az egyre növekvő ellátotti igények okán az idősek számára biztosított szociális ellátások, köztük az idősek nappali ellátása is, egyértelműen átgondolásra és megalapozott keretek mentén történő átalakításra szorulnak. Az aktív idősödéshez köthető fontos területeknek jelentős része alacsony gyakorisággal jelenik meg a mintában. Az önkéntesség csupán a válaszadók 10,5%-nak életében van jelen minimum havi rendszerességgel, míg az info-kommunikációs ismeretek, illetve eszközök használata szintén a minta 35-36%-a esetében releváns. Fontos megjegyezni, hogy a válaszadók 20%-nak háztartásában a számítógép/internet kapcsolat hiánya anyagi okokra vezethető vissza. Az info-kommunikációs eszközök és tudás iránti növekvő igényt az interjúk és a fókuszcsoportos interjúk is alátámasztották, azonban ennek elsődleges okaként az adatfelvétel idején kezdődő és erősödő COVID-19 járvány miatti lezárásokat és az online kapcsolattartás felértékelődését jelölték meg. Az ellátottak körében tapasztalt alacsony IKT tudás mellett, több helyszínen felmerült a szakemberek ilyen típusú tudással való támogatásának szükségessége is. Az aktív idősödés index által mellőzött, azonban az önállóságot erősen támogató háztartáson belüli akadálymentesítés aránya szintén alacsony a válaszadók körében (25%). Az interjúk és fókuszcsoportok kapcsán jellemzően a makro szintű, szervezeti problémákat jelezték magas gyakorisággal a válaszadók pl.: ütköző szolgáltatások problémája, ellátottak szolgáltatásba és saját otthonukba jutása, speciális igényű (elsősorban demens) idős ellátottak ellátásának biztosítása magasabb férőhely számmal.

    Irodalmak:
    Butler, R., & Gleason, H. P. (1985). Enhancing vitality in later life. USA: Springer
    Cumming, E. & Henry, W. E. (1961). Growing Old. New York: Basic.
    European Comission (2021). The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070), Institutional Paper 148., Brussels.
    Eurostat (2021). Population structure indicators at national level. Letöltve: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/DEMO_PJANIND__custom_1210940/defa ult/table?lang=en (letöltve: 2021.09.18)
    Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1987). Human aging: usual and successful. Science, 237(4811), 143–149. DOI: https://doi.org/10.1126/science.3299702
    Rowe, J. W., & Kahn, R. L. (1997). Successful aging. The Gerontologist, 37(4), 433–440. DOI:https://doi.org/10.1093/geront/37.4.433
    World Health Organisation (WHO) (2002). Acive Ageing – A policy Framework, 12. old. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/67215 (letöltve: 2021.09.18)
    World Health Organization (WHO) (2015). World Report on Ageing and Health. Geneva, Switzerland: World Health Organization. Letöltve: https://apps.who.int/iris/handle/10665/186463 (letöltve: 2021.07.15
    World Health Organization(WHO) (2020). Decade of Healthy Ageing 2020-2030. Letölve: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/decade-of-healthy-ageing/final-decade-proposal/decade-proposal-final-apr2020-en.pdf?sfvrsn=b4b75ebc_25&download=true (letöltve: 2021.09.18)

  • Ápolási lehetőségek az időskori esések megelőzésében a szociális intézményekben
    101-102
    Megtekintések száma:
    42

    Előadásunk célja, hogy bemutassa az ápolás lehetőségeit az időskori esések megelőzésében a szociális ellátó intézményekben, rámutatva az ápolási védelemre, biztonságra és vészhelyzetekre, valamint az ápolók feladataira és a prevencióra az idősek esése elleni védelem terén. Elsősorban a kockázati tényezőkre és az időskorúak esései esetén az ápolói beavatkozásokra fókuszálunk.

  • Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?
    2-29
    Megtekintések száma:
    234

    A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

  • A demenciával élő időst gondozó családtagok problémái a COVID-19 első hulláma alatt
    51
    Megtekintések száma:
    183

    Magyarországon az enyhe és középsúlyos demenciával élők közel 70%-át otthonukban jellemzően családtagok gondozzák. A 2020. május 1 és június 1 között végzett online kutatás célja volt a demenciával élő időst gondozó családtagok nehézségeinek összehasonlítása két periódusban: a COVID-19 okozta járvány első hulláma előtti és utáni helyzetben. A 187 fős minta 6 önsegítő Facebook csoport tagjai közül került ki. A válaszadók 90% -a nő volt, átlagéletkoruk 54 év, 62%-uk a demenciával élő idős gyermeke, zömük több mint egy éve gondozott.

    Két problémát ki kell emelni nehézségeik közül: a) a 9-12 órás vásárlási időkorlát (65 éven felülieknél), b) az egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatások elérhetetlensége.

    A veszélyhelyzet kihirdetése előtt a válaszolók zöme, 80%-a kapott valamilyen segítséget, amely szignifikánsan csökkent a szigorítások után, de még mindig a minta több mint kétharmada kapott valamilyen támogatást. Szignifikánsan csökkent a szociális szolgáltatóktól (a változás -9%) és a szakorvosoktól kapott segítség (-5%). A romló tendenciát némileg ellensúlyozta az önkormányzatoktól, a barátoktól a korábbihoz képest valamennyivel nagyobb mértékű segítség.

    Nem csökkent ugyanakkor a család szerepe, a gondozók több mint fele családjától kapott mindkét periódusban segítséget.

    Ugyanakkor a veszélyhelyzet kihirdetését követően 12%-ról 18%-ra nőtt azon családgondozók aránya, akik nem kaptak senkitől segítséget, bár szükségük lett volna rá. A járvány okozta nehézségek és a demenciával élők miatti aggódás negatívan hatott a gondozók életminőségére, közel 40%-uk a járvány előttihez képest rosszabb lelki, mentális egészségi állapotot jelzett.

  • Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
    101-102
    Megtekintések száma:
    134

    Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

    Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

    Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

    Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

    Irodalom:
    1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
    2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
    3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.

  • Idősgondozás az ellátórendszeren kívül: A családi gondozók kihívásai
    2-24.
    Megtekintések száma:
    341

    A tartós gondozási rendszer túlterheltsége miatt egyre fontosabb a családi gondozók szerepe az idősellátásban. A gondozás felvállalása azonban jelentős megterheltséggel jár, melynek számos negatív következménye lehet a családi gondozók családi élete, munkavállalása, testi-lelki egészsége tekintetében. A jelenlegi hazai ellátórendszer kizárólag a gondozottak szükségleteire fókuszál, a családi gondozók támogatására még nincsenek szolgáltatások. Tanulmányunkban 10, családi gondozóval készített mélyinterjú tükrében ismertetjük legfontosabb nehézségeiket.