Keresés

Keresési eredmények

• Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  119

  Gerontológiai Napok 2021.
  Nemzetközi Tudományos Konferencia

  A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
  
  A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)

  Szervező Bizottság

  Elnök:
  Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

  Tagok:
  Dr. Bene Ágnes
  Dr. Papp Katalin
  Dr. Patyán László
  Hengspergerné Stomp Ágnes
  Rusinné Dr. Fedor Anita

  Tudományos Bizottság

  Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
  Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
  Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet

  Operatív támogatás:

  Varga Zsoltné
  Buczi Judit
  Kiss Gábor
  Kirilla György
  Séfer Károly
  Sajtos Lajos
  Bácsi Kinga Bsc. hallgató
  Hudák Vivien Bsc. hallgató
  Németh Adrienn Bsc. hallgató
  Virág Réka Bsc. hallgató

   

  A Konferencia részletes programja

  November 25. csütörtök (hibrid)
  Levezető elnök
  Bene Ágnes PhD.

  Az előadások nyelve: magyar

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  9:00 Megnyitó
  Dr. habil. Móré Marianna, dékán
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

  9:20 Köszöntő
  Jászai Menyhért alpolgármester
  Nyíregyháza Megyei Jogú Város

  Plenáris előadások
  9:30
  Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
  Prof. Dr. Tóth Miklós
  egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
  elnök, Magyar Sporttudományi Társaság

  10:20
  COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
  Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

  
  10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium

  10:50
  „IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTAL

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  Résztvevők:

  Résztvevő képzési szakemberek:
  Kisdi Réka, Szalai Eszter
  Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
  Dr. Patyán László
  (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)

  Résztvevők idősügyi referensek:
  Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
  Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
  Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
  Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)

  
  10:50
  SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
  SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKON

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)

  10:50
  Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
  Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
  Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
  Institute, Institute of Humanities in Helping Professions

  11:05
  Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
  Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
  Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem

  11:20
  Suttogó idősek és nyitott fülek
  Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

  11:35
  COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
  Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)

  11:50 Diszkusszió

  12:00 A Szimpózium zárása

   

  Virtuális Poszter

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  12:00
  A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
  Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás

  12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
  A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.

   

  13:00 SZEKCIÓK

   

  „A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  Levezető elnökök:
  Rusinné Dr. Fedor Anita
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
  Dr. Sárváry Andrea
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
  Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
  Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

  13:40
  A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
  Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
  Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)

  14:30
  A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
  Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)

  14:50
  Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
  Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)

  15:10
  Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
  Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  „B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök:
  Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
  Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)

  13:20
  A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
  Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
  Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
  Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)

  14:50
  Az időskori depresszió
  PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

   

  „C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672e

  Levezető elnök:
  Dr. Móré Marianna
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Idősödő rendvédelem
  Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)

  13:20
  A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
  Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)

  13:40
  PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
  Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
  Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Hogyan érdemes időskorban táncolni?
  Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
  Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)

   

  „D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6

  Levezető elnök:
  Nádasdi Kristóf Zsolt
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
  Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
  Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
  Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
  Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)

  14:30
  Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
  Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
  Réti Éva (Pannon Egyetem)

   

  15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL

  15:00
  SZIMPÓZIUM
  KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
  (egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés

  15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
  Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
  Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
  Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)

  15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
  Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  16:05-16:10 A Szimpózium zárása

   

  15:00
  „MNKSZ” KEREKASZTAL
  A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  15:00
  Szigorúan 60 év felett
  Ferenczi Andrea
  elnök, MNKSZ

  15:15
  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
  Hajós Katalin
  média szakértő, MNKSZ

  15:30
  Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
  Modláné Görgényi Ildikó
  szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ

  15:50-16:10 Diszkusszió
  16:10 A Konferencia első napjának zárása

   

   

  26 th. November Friday (online)
  
  Host:
  Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
  Language: English
  Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:15
  Opening Ceremony
  Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
  University of Debrecen Faculty of Health

  PLENARY SESSION

  9:20
  Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
  Dr. László Patyán
  (University of Debrecen)

  9:50 – 10:50 MORNING SESSION
  Host:
  Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:50
  The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
  Marzanna Farnicka PhD.
  (Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)

  10:10
  Quality of life for social care centre clients
  Alondere Linda
  (Riga Medical College of the University of Latvia)

  10:30
  Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
  Igor Karnjuš
  (University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)

  10:50-11:00 Coffee break

  
  11:00 – 12:20
  SYMPOSIUM
  “COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUM

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  Chairs:
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
  Associate Professor, University of Gdańsk,
  Győző Pék PhD
  ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  Participants:
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
  Adrienn Kaszás, PhD student,
  Balázs Őrsi, Assistant Professor,
  University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:00
  Introduction
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:05
  The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania

  11:20
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:35
  Introducing an international project. Aims and beginnings
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:50
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  12:10 – 12:25 Discussion

  12:30 Closing of the Symposium

  12:30-13:00 Lunch time

  AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. Katalin Papp
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  13:00
  Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
  Jitka Doležalová
  University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences

  13:20
  Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
  PhDr. Libová Ľubica
  (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)

  13:40
  Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
  Dr. Iqbal Majeed Abbas
  (Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)

  
  Virtual Poster

  14:00
  Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
  PhDr. Mgr. Vavro Michal
  (Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

  14:10-14:20 Coffee Break

  14:20-16:20 Parallel sections

  LATE AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. László Patyán
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  14:20
  Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
  Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
  Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
  (* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
  ** Aksaray University, Faculty of Health Science)

  14:40
  Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
  Irén Godó, Dalma Tóth
  (University of Debrecen)

  15:00
  Local community practices to improve healthy aging in the North
  Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
  (Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))

  15:20
  Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
  Dr. S. Jean Szilagyi
  (St. Joseph College of Maine
  Ohio Department of Health)

  15:40
  Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
  Dr. Ellen L. Csikai
  (University of Alabama, School of Social Work)

  16:00
  Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
  Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
  *Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  **Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  *** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.

  16:20
  Growing Ageing Population and European Policies
  Rehana Sindho Kabooro
  University of Debrecen

   

  Virtual Poster

  16:40
  Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
  Hanna Liberska
  Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland

  
  14:20-15:20

  Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1

  
  Hosts:
  Ágnes Bene PhD.
  (University of Debrecen)
  Andrea Ferenczi
  (AWCDH)

  14:20
  Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
  Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
  Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow

  14:40
  A step forward with the help of a friend of older persons
  Susan B. Somers
  president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse

  15:00
  Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
  Willeke van Staalduinen
  CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action

  16:50 Conference Closing Ceremony

• A megküzdés és életkori sajátosságai – A COVID-19 hatása az időskori megküzdésre

  46-47

  Nagy Luca Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  300

  Empirikus kutatások eredményei alapján összefoglalásra kerülnek az idős felnőtt korosztály COVID-19 pandémia alatt mutatott megküzdési viselkedését jellemző sajátosságok és karakterisztikumok. A kutatás gyakorlati jelentősége, hogy a korcsoportot érintő prevenciós, és intervenciós programok, és kommunikációs üzenetek kialakításának kiindulópontjául szolgálhat.

  A COVID-19 vírus komoly légzőszervi szindróma, melyet pandémiaként neveztek meg egész világra vonatkozó elterjedése okán. A járvány mind a fiatalok, mind az idősek számára magas kockázattal járó, fokozott szorongást okozó fenyegetés (Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), ilyen értelemben az egyén stabilitását megrendítő tényező, stresszor. A járvány hatása a pszichés egészségre és jóllétre nézve aktuális kutatási kérdéseket vetnek fel. A megküzdés, avagy coping olyan helyzetekben megjelenő szándékos és erőfeszítést igénylő viselkedések, gondolatok és érzelmek összessége, mely az egyén stabilitását fenyegető, megterhelő eseménnyel való találkozás nyomán alakul ki (Tiringer, 2014).

  A megküzdéssel kapcsolatos kutatási eredmények értelmezésekor fontos figyelembe venni a megküzdés típusát (pl. vonás-megküzdés és állapot-megküzdés, pl. Tiringer, 2014), és különböző módozatait (pl. feladat-, érzelem- és elkerülés-orientált megküzdés, pl. Endler és Parker, 1994); valamint kor-specifikus vonatkozásait. A legújabb empirikus kutatási eredmények mentén összegzésre kerülnek az idősödő korosztály a vírussal kapcsolatos megküzdése szempontjából releváns viselkedései. Például, az óvintézkedések betartása és az ezekhez fűződő információkeresés (pl. maszkviselés, pl. Pearman, Hughes, Smith és Neupert, 2020), a szociális távolság betartása és ennek kapcsán a társas támasz keresése, valamint a családi kapcsolatok mint megküzdést segítő erőforrások keresése és fenntartása (pl. Losada-Baltar és mtsai, 2020).

  Jelen összefoglaló gyakorlati jelentősége, hogy az idős korosztály - mint a járvány által kiemelten veszélyeztetett korcsoport - megküzdési viselkedésében potenciálisan fellelhető mintázatok alapján olyan ajánlásokat tegyen, melyek mentén a megelőzéssel kapcsolatos, egészségviselkedést szorgalmazó meggyőző üzeneteket átalakítva azok hatékonysága növelhető.

• PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében

  111-113

  Rajzik Alexandra

  Megtekintések száma:

  57

  Az intézmény - PKSZAK

  Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat

  A PKSZAK a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás fenntartásában működik. A társult 42 önkormányzat közül 28 település területén lát el szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat. Illetékességi területén öt mikro-központ működtetésével történik az idősek nappali ellátása. A központok, Bakonya, Baksa, Görcsöny, Orfű és Szalánta településeken működnek. A klubokban, a mindennapokban az idősek csoportos foglalkoztatását egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális munkatárs végzi. Ezek a foglalkozások a tagok egészségi, fizikai valamint mentális épségét szolgálják. A heti tematika fő pillérei a kognitív- és kreatív képességfejlesztés, a csoport- és csapatjátékok, a paraméterek ellenőrzése és egészségnapok, illetve a szabad játéknap társas- és kártyajátékokkal. Ezen kívül természetesen minden nagyobb ünnepről és jeles napról megemlékezünk. Az intézmény külön figyelmet fordít az olyan közösségi rendezvényekre, amelyeken lehetőség nyílik az 5 idősek klubjába járó ellátottak találkozására. Ezek, kronológiai sorrendben a Majális, az Almafesztivál és az Idősek világnapja. A konferencián, a 2019-ben megrendezésre került Majális rendezvényünk programját - mint jó gyakorlatot - kívánjuk bemutatni.

  Majális

  Mi hívta életre a rendezvényt?

  A Majálisokat 2008 - az intézmény megalakulása - óta folyamatosan megtartjuk, az utóbbi hét alkalommal pedig mindig valamilyen fő téma köré rendezzük a programot. Legutóbb, 2019-ben az éves mentálhigiénés programterv a “Generációk éve” címet kapta, így a Majálison a generációk összetartozása is hangsúlyosan jelent meg. A játékok egy elképzelt űrutazást szimbolizáltak és minden egyes feladatnál a cél az volt, hogy idősek és gyerekek együtt szórakozva oldják meg azokat.

  Mit szeretnénk adni vele?

  Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is a szűkebb vagy tágabb közösség hasznos tagjának érezzék magukat. A minden korosztály számára kedvező társadalom kialakításának alapköve, a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, ezzel párhuzamosan a generációs feszültségek enyhítése. Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom nem idős tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Egy ilyen program interakciói, erősíthetik mindkét társadalmi réteg önértékelését, önbizalmát, fizikai erőnlétét és mentális frissességét. Mindenekelőtt pedig rengeteg szeretetet adhatnak egymásnak közben. A program célcsoportját a nappali ellátást igénybe vevő időskorú személyek és az idősek nappali ellátását nyújtó nappali intézmény ellátási területén működő közoktatási intézményeken tanuló fiatalok jelentették. Az öt mikro- térségből közel 120 idős és nagyjából 30 gyerek vett részt, így az intézmény munkatársaival, néhány önkéntessel és az iskola pedagógusaival együtt körülbelül 200-an voltak jelen a rendezvényen.

  Miért tartottuk fontosnak a generációk találkozását?

  A feltételezésünk, amely szerint a generációk találkozása erősíti a szociális kapcsolatokat, növeli a bizalmat, toleranciát: beigazolódott!

  Azt tapasztaltuk, hogy mindkét csoport közelebb került egymáshoz, növekedhetett a másik irányában tanúsított empátia és tolerancia. Az egymás felé közvetített pozitív érzések a feladat elsajátítása során jelentős hatást gyakoroltak mind az egyéni-, mind a csoportteljesítményre. A csoportban gyakorolt új szerepek a tagoknak megnövekedett biztonságot adtak. A feladatvégzésben és a másik szolgálatában elkötelezettebbekké váltak. A fiatalok számára az idősek körében eltöltött idő növelte alkalmazkodó képességüket, elfogadó magatartásukat az idős korosztály felé, ez természetesen fordítva is igazolódott. A kooperációs kapcsolatokban megerősödött a csoportkohézió.

• Az idősebb korosztály szerepe a családi gazdaságok generációváltásában

  2-13

  Kovács Éva Katalin

  Megtekintések száma:

  251

  A családi gazdaságok életében éppúgy, mint a gazdaság más területein az egyik legnagyobb kockázatot a generációváltás, azaz a gazdaság átadása jelenti. Ezt bizonyítja a tény is, miszerint a vállalatok 2/3-a nem éli túl a generációváltást. Ennek ellenére mégis sok gazdaság kockáztatja fennmaradását azáltal, hogy nem tervezik meg az utódlást. Az utódlás folyamatában a központi szerepet az elődök töltik be. Jelen tanulmány célja az idősebb korosztály szerepének vizsgálata a családi vállalkozások generációváltásában, - korábbi empirikus kutatások alapján. Az elődök az utódlást követően is szimbolikus szereppel bírnak, így nagy hatással vannak a céges kultúrára, értékekre és teljesítményre. Az elődök széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a gazdálkodást tekintve, azonban járatlanok az utódlás területén. Többük fejében megszületik a nyugdíjba vonulás gondolata, azonban a tényleges cselekvésig csak kevesen jutnak el. Végezetül pedig elmondható, hogy a családi gazdaságok legfőbb előnye az lehet, hogy ideális esetben akár generációkon át egy család kezében maradnak, ezáltal több tíz évnyi tapasztalat és tudás, információ és rutin összpontosulhat a vezetőben, a kapcsolati tőkéről nem is beszélve. Így nem szabad elfelejtenünk, hogy az ezüstgeneráció aranyat ér!

• Jóga a Karanténban - Menekülés Jógaországba világjárvány idején

  59-61

  Varga Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  108

  Napjainkban konszenzus alakult ki abban, hogy a jóga minden korosztály számára művelhető testgyakorlatokkal képes hozzájárulni az életminőség javulásához. Az idősebb korosztályok gyakorló jógázói az aktivitásuk fenntartása mellett, jelentősen javíthatják egyensúlyérzéküket, ami csökkenti az egyensúlyvesztés és ezáltal az elesések kockázatát.

  Többéves jógaoktatói segítő tevékenységem során számos korosztály képviselője megfordult jógaóráimon. Tartottam gyermekjógát óvodásoknak, dinamikus flow órákat edzett jógagyakorlóknak, de voltak olyan 70 éven felüli tanítványaim is, akik súlyos betegségükből felépülve, műtétekkel a hátuk mögött ragaszkodtak hozzá, hogy részt vehessenek egy közepes nehézségi szintű jógaórán, még akkor is, ha nem tudtak minden gyakorlatsort (ászanákat) kivitelezni.

  Megtapasztaltam, mennyire hálásak az idősebb korosztály tagjai azért az élményért, gyógyulásért, amit a jóga nyújt nekik, illetve a gondos odafigyelésért, amellyel az oktató az egyes gyakorló testi kondícióihoz, egészségi állapotához, lehetőségeihez szabja a pózokat, kivitelezendő feladatsorokat.

  A jógaoktatók képzésében nagy hangsúlyt fektetnek az ellenjavallatokra, a különböző sérülések anatómiai és élettani hátterének és az adott személyek terhelhetőségének meghatározására. A körültekintő felkészülés, és a folyamatos monitorozás szavatolja a biztonságot. Az oktató a gyakorlatban, a jógaórákon szembesül a testi-lelki elváltozásokkal, az egyensúly felbomlásával. Gyakorlat teszi a mestert! Ez a jógában hatványozottan érvényes. A gyakorlat megszerzésével párhuzamosan az oktató egyre magabiztosabban tudja kezelni a speciális igényeket jógaeszközök (például heveder, tégla, szék) használatával, az ászanák módosításával, illetve a szavak erejével, a tanítványok lelkesítésével.

  Barátaim bíztatására áprilisban indítottam el a The Force Yoga Group Facebook oldalt, ahol azóta is jógaórákat tartok. Nagyszerű hely jógagyakorló barátaimmal, családtagjaimmal, idős szüleimmel összejönni az online térben és dacolva a karanténnal, a lezárással, együtt, egy időben jógázni. A jógaszőnyeg egy békés sziget, ahová elmenekülhetünk a járvány tombolása idején, itt kezdjük meg belső utazásunkat a külső mozdulatlanság időszakában.

  Az online gyakorló csoportnak már több, mint 100 tagja van. Interkulturális és intergenerációs csoport. Tudtam, hogy mivel nem ismerem minden egyes csoporttag egészségi állapotát, jógázásban való jártasságát és sokan közülük soha nem gyakoroltak velem személyesen (offline), fokozottan és folyamatosan kell felhívnom a figyelmüket a biztonságos gyakorlás (jógázás) szabályaira. Az online órák elején és végén néhány mondatot ennek szentelek, gyakorlás alatt pedig a lehető legpontosabban instruálok a sérülések elkerülése érdekében. Nagyon fontos szerephez jut tehát a verbális igazítás. Online tanítványaim tájékozódhatnak e témában azokból a tudományos cikkekből is, amelyeket időről időre megosztok az oldalon.

  Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb ember otthona nem felszerelt jógastúdió, ezért bemutatom, hogyan használhatóak a szobai berendezési és egyéb tárgyak jógaeszközként.

  Rövidebb, 30-45 perces székes jóga órákat is beiktattam a heti programba, kifejezetten azok kedvéért, akik számára kihívás az egyensúly megtartása, vagy gyorsan elgyengülnek.

  Tanítványaim privát üzenetben írják meg észrevételeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket-kéréseiket. Vannak, akik arról kérdeznek, hogy bizonyos ászanákban, miért éreznek fájdalmat egy adott területen. Ilyen esetekben megpróbálunk együtt rájönni a titok nyitjára és korrigálni a testhelyzetet. Olyan 75 éves tanítványom is van, aki arra kért, állítsak össze egy egyszerű, légzőgyakorlatokból és nyújtó ászanákból álló programot, amelyet bárki el tud végezni. Sokan arról írnak, mennyire inspiráló, hogy minden nap látnak gyakorolni és ez a lelkesedés a jógamatracra „löki őket”. Vannak idősebb tagok, akik széken ülve végzik a légzőgyakorlatokat és a bemelegítést, hiszen már ez is 15-20 perc testmozgást jelent.

  Heti 4-5 alkalommal tartok online órát karantén idején, a videók pedig visszanézhetők. A rendszeres gyakorlás biztos ponttá válik a tagok életében, van mire várni akkor is, amikor a külvilágból nem sok inger érkezik. Az online térben is lehet ismerkedni, barátkozni, kommentek formájában eszmét cserélni, egy közösséghez tartozni.

  A lazító órákat jóga álom relaxációval zárom, ami egy legalább 20 perces képzeletbeli utazás, vizualizáció, megtűzdelve pozitív megerősítésekkel, miközben a test és az elme elcsendesedik. Egy ilyen mini meditáción való részvétel semmilyen testi aktivitást nem igényel a légzésen kívül.

  Sokáig sorolhatnám még azokat pozitívumot, amelyeket a The Force Yoga Group (Az Erő Jógacsoport) életre hívása hozott, de ahogy a nagy jógamester B.K.S. Iyengar mondta:

  “A szavak nem elegendőek a jóga felbecsülhetetlen értékének kifejezésére. Meg kell tapasztalni.”

• 25 év a Geroedukációban: Tények szubjektív háttérrel

  2-12.

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  139

  Több mint 50 éve kezdtem orvosi hivatásom gyakorlását. Az orvos a teljes értékű gyógyításban az emberrel, mint bio pszicho-szociális egységgel kell foglalkozzék, azaz holisztikus szemlélettel kell megközelítse az egészséggel kapcsolatos problémákat. Tevékenységem mindennapi gyakorlata rávezetett erre – a ma már sokat hangoztatott, de a valóságban kevéssé megnyilvánuló – mentalitásra. 35 éve, amikor egy főleg időseket ellátó kórházi osztály vezetője lettem, egyértelművé vált számomra, hogy ez a szemlélet különösen érvényes az idős korosztály kezelése során. Az is evidenssé vált, hogy nem a már a megbetegedett, elaggott idősnél kell kezdeni az odafordulást, hanem amikor még fiatalabb, egészségesebb és még tud tenni azért, hogy teljesebb életet éljen, gondoljon a későbbi testi, lelki bajok megelőzésére és így majd később és kevésbé elesett állapotban igényel komolyabb kezelést. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepe van az ismeretek bővítésének, szorosabb (egészségügyi, idősödési tanácsadás), és tágabb értelemben (aktivitást találni időskorban) egyaránt.

• Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai

  138-160

  Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  375

  Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

• Anémia idős korban

  137-140

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  7

  A 65 év feletti korcsoportot tekintve a vérszegénység előfordulása lényegesen meghaladja a fiatalabb korosztály esetében tapasztalható gyakoriságot (Gaskell et al., 2008). Tekintettel arra, hogy a várható élettartam növekszik, arra kell számítanunk, hogy egyre több idős vérszegény beteggel találkozunk. Időskorban gyakori a multimorbiditás - több krónikus betegség egyidejű jelenléte - a szívelégtelenség, koszorúsér betegség, valamint a geriátriai szindrómák előfordulása: frailty (esendőség) szindróma, demencia, elesés, immobilitás, hogy csak néhányat említsünk (Carlson et al., 2015).

• Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában

  105-108

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  188

  A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
  A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.

  Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).

  A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

  Felhasznált irodalom
  Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
  Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171

  Internetes hivatkozás
  net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
  Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
  net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20.

• Hagyományőrző sportágak - íjászat és lovaglás -, mint rekreációs tevékenység, akár minden korosztály számára

  110-112

  Pászk Norbert

  Megtekintések száma:

  41

  A mai értelemben vett hagyományőrző sportágak ősidők óta jelen vannak az emberek életében, azonban pár száz évvel ezelőtt még nem a szabadidő aktív eltöltése volt a céljuk, hanem az életben maradás és a zsákmányszerzés. Az idők folyamán viszont megváltoztak funkcióik és sportágak lettek belőlük, melyek jó rekreációs lehetőségként szolgálhatnak az érdeklődők számára. Az íjászat és a lovaglás fejleszti az ember fizikális és szellemi kondíciót, valamint lelki feltöltődésre is alkalmas lehet, bármely korosztály számára. Mindkét sportágban megjelenik a tehetségfejlesztés, mint fontos tényező, annak érdekében, hogy a szabadidős és profi sportolók utánpótlása egyaránt biztosított legyen.

• A család posztmodern változatai és a nagyszülők

  66-67

  Boga Bálint

  Megtekintések száma:

  138

  A hagyományos kiterjedt család (traditional extended, Litwak) a 20. század elején a fejlett országokban átadta helyét a nukleáris és a módosult kiterjedt családformának. Ezt nevezte Dirk van de Kaa holland demográfus az első demográfiai átmenetnek és szerinte az 1965-75 körüli években következett be a második demográfiai átmenet, amelynek fő jellemzője a családtípusok pluralizációja volt. Ez a váltás a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is a rendszerváltás, 1990 után mutatkozott szélesebb körben. A következő jelenségek tanúi lehetünk:

  1. a párkapcsolatban az élettársi viszony térhódítása (2011 Népszámlálás: 30 év alatt párkapcsolatok 52%-a; 2016 Mikrocenzus: kb. félmillió pár, 21%)
  2. válások (most csökkenőben: 15.000, 2020; 2002: 25.500)
  3. egyszülős családok (kb. 500.000 család, összes család: 2,7 m, 2016)
  4. újraházasodás, mozaik-családok (149.000, gyerekek 14%-a, 2011; háztartások 23%-a, 2016)
  5. szingli életforma
  6. „meleg” párkapcsolat
  7. globalizációs generációk: a. különböző nemzetiségűek házassága
  8. külföldön élő család.

  A családban az idős, nagyszülői korosztály és felnőtt gyermekeik kapcsolatát az ún. intergenerációs transzfer jellemzi, amelyben a segítségnyújtás különböző formái és az érzelmi megnyilvánulások (closeness) egyaránt benne foglaltatnak. Bizonyos fokú hanyatlás után pedig már szorosabb gondoskodás válik szükségessé (magyar felmérés: 65 év felett súlyos korlátozottság a mindennapi életben: 25%, további enyhe korlátozottság: 40%, 2017, KSH; fejlett országokban is a gondozás 80-90%-át a család látja el).
  A fenti családtípusokban élő fiatal vagy középkorú ember összetettebb feladatai, elfoglaltsága, másrészt pszichológiai terhelése, megosztottsága miatt nehezebben tud megfelelni idős szülei részéről felmerülő igényeknek. A nagyszülők pszichés gondjai között kiemelkednek a mozaik családdal, azon belül az unokákkal fenntartható kapcsolat problémái, optimális esetben viszont ők képviselhetik a családi folyamatosságot, biztonságot.
  A szociológiai és gerontológiai szakirodalom alig foglalkozik a nagyszülői korosztályt érintő következményekkel, de ahol megjelenik, a negatív irányú eltérést fogalmazzák meg.
  Célom ennek a témának a felvázolásával az, hogy felhívjam a szakemberek figyelmét erre a kutatásban elhanyagolt területre.

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Móré Marianna

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  341

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

• Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében

  98-100

  Miszory Erika Viktória

  Járomi Melinda

  Pakai Annamária

  Megtekintések száma:

  169

  Bevezetés:
  Az egészségügyi ellátás javulása az egész világon a várható élettartam növekedését vonta maga után, amely a születési szám csökkenésével párhuzamosan az idős korosztály arányának a növekedését eredményezte. Az öregedés számos anatómiai és fiziológiai változással jár, mint például az izomerő gyengülése, az elesések számának emelkedése, vagy a csontsűrűség csökkenése. A 65 év felettiek 30%-a évente egyszer legalább elesik, amely után 20%-uk orvosi ellátásra szorul. A magas mortalitási arány mellett egyéb káros hatása is van az elesésnek, mint például a mobilitás korlátozottsága, a fogyatékosság, a társadalmi elszigeteltség, a bizonytalanság és a félelem, ezért a prioritás az esések gyakoriságának csökkentése lenne, aminek hatásai megmutatkoznának az egészségügyi költségeken, és a betegek életminőségén is.

  Célkitűzés:
  Célunk volt megvizsgálni és összehasonlítani egy progresszív, vízben és talajon végzett egyensúlyfejlesztő mozgásprogram hatékonyságát nyugdíjasok körében.

  Módszer:
  A kvantitatív, prospektív kutatásunkat Zalaegerszegen végeztük el 2018-ban. A betegtoborzás internetes toborzás útján történt. Beválasztási kritérium: 60 év feletti nyugdíjas, megfelelő kooperációs készség, legalább 1 elesés, vagy eleséstől való félelem az elmúlt egy év során. Kizárási kritérium volt a súlyos vesztibuláris, auditív és vizuális zavarok, önálló járástávolság <10m, instabil cardiopulmonális betegség, vizelet és széklet inkontinencia, lázas állapot, kifejezett varicositas, fertőző megbetegedések, csonttörés az elmúlt 1 évben, operatív beavatkozás az elmúlt fél év során. A kutatásban résztvevő betegeket (n=20) véletlenszerű módon, mechanikai mintavétellel, 1:1 arányban 2 csoportba osztottuk: vízi tornát (9 nő, 1 férfi, átlagéletkor: 64,7±6,15 év) és talajtornát (10 nő, átlagéletkor:64,7±3,02 év) végző csoportba. A vízi torna indifferens hőfokú vízben és 140 cm vízmélységben történt. Mindkét csoport tagjai 3 hónapon keresztül, heti három alkalommal, 60 percen át végeztek gyógytornász irányítása mellett multi komponensű, progresszív balance tréninget. Mindkét csoport 5 perces általános bemelegítő részt követően 15 perc időtartamban a törzs,- a felső és alsó végtagi izomzat erősítését célzó gyakorlatsort végzett, majd 30 perc egyensúly tréning következet - különböző balance eszközök felhasználásával és testhelyzetek változtatásával. Levezetésként 10 perces streching és levezető gyakorlatsorral zárult a mozgásprogram. A progressziót az ismétlésszám emelése és az alkalmazott eszközök (instabil alátámasztási felszín, stb.) jelentették. A torna során a gyógytornász Borg skála alapján ellenőrizte a résztvevők megterhelésének mértékét – mely 12-14-es értékig volt megfelelő a 20-as skálán. A program kezdetén és végén felmértük az antropometriai adatokat, a Berg Balance skála (BBS), Timed Up and Go (TUG), Standing Balance (SB) teszteket. Adatelemzéshez leíró statisztikát (átlag, szórás, relatív gyakoriság) és kétmintás páros t-próbát alkalmaztunk. A statisztikai adatok elemzését az IBM SPSS Statistics Version 22 programmal végeztük el. Az eredményeket p <0,05 mellett tekintettük szignifikánsnak.

  Eredmények:
  A vízi csoport átlagos BMI értéke a program végére szignifikánsan csökkent (p=0,0229). A BBS pontszámok alapján a vízi és a szárazföldi csoporton belül egyaránt jelentős javulás volt mérhető a tornák hatására (p<0,001), de a két csoport között szignifikáns eltérés nem mutatkozott (p=0,29). A vízi csoportban a TUG teszt eredménye szignifikáns (p=0,0015) fejlődést mutatott, 31,19%-kal gyorsabban hajtották végre a feladatot. A talajtornát végző csoport körében egyaránt erős szignifikancia mutatkozott (p=0,0011), 22,66%-kal csökkent a teszt elvégzéséhez szükséges idő. A két csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség (p=0,41). A statikus egyensúlyt mérő SB tesztnél a két csoportot összehasonlítva a talajtornát végző csoportban volt megfigyelhető nagyobb arányú javulás a két végtag esetében (p>0,05), de számottevő különbség nem mutatkozott a csoportokon belül (p>0,05), és a csoportok között sem (p>0,05).

  Következtetés:
  A vízi környezet egy biztonságos és hatékony közeg az idősek fizikai állapotának javításához, mert számos krónikus mozgásszervi rendellenesség esetén is nemcsak, hogy könnyedebb mozgást tesz lehetővé, de ajánlott is. Ezzel szemben a talajon végzett torna előnye, hogy jobban hasonlít a mindennapi élet körülményeihez Az eredmények alapján elmondható, hogy a különböző közegben végzett mozgásprogramok hatékonyak az egyensúlyfejlesztés szempontjából, függetlenül az alkalmazott közegtől.

• Okostelefon-használat időseknél

  24-29

  Kassai Anett

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  114

  Az okostelefon használat életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Az okostelefonok folyamatos internetelérhetőség, a letölthető alkalmazások óriási száma minden korosztály számára lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, a szórakozásra és az ügyintézésre. Publikációnkban áttekintjük az időskori okostelefon használattal kapcsolatos kutatási eredményeket. A problémás használat bemutatását követően, az idős és fiatal felhasználók közötti különbségek bemutatására fókuszálunk. A problémás használat a fiatalabb korosztályokban jellemző. A készülékhasználat motivációja, a használt alkalmazások jelentősen különböznek a fiatalabb és idősebb korosztályok között. Az eredmények szerint, az idősek gyakran motiváltak az okostelefon használatára, az excesszív használatot feltételezhetően a korral együtt járó testi problémák, a pénzügyi nehézségek, valamint a készülékkel kapcsolatos ismeretek hiánya gátolja.

• Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata

  103-105

  Pászk Norbert

  Kiss-Tóth Emőke

  Kopkáné Plachy Judit

  Megtekintések száma:

  174

  A körülöttünk lévő természet elláthat minket olyan gyógyító növényekkel, amelyek segítségével könnyebben tudjuk átvészelni és kezelni a mindennapi problémákat, betegségeket. A gyógynövények jelenleg ismét reneszánszukat élik, és egyre többen mernek hozzájuk fordulni egészségük megőrzése érdekében (Bernáth, Németh, 2007).

  Idősebb korban még nagyobb hasznukat vehetjük, hiszen génjeink, környezetünk vagy életvitelünk következményeként ekkor számos betegség felütheti fejét, melyek ellen a küzdelem már nem olyan egyszerű egy 60 év feletti szervezet számára. Manapság egyre jobban növekszik az idősek között a szív és érrendszeri, valamint a mozgásszervi megbetegedések száma, melyek a vezető megbetegedési csoportok között találhatóak ebben a korosztályban (http://www.ksh.hu).

  A testnek ekkor már nehezebben működnek az életfolyamatai, ezek könnyen eltolódhatnak a rossz irányba, az immunrendszer sem működik teljes kapacitással és akár egy kisebb betegség is hosszútávon kihathat az egészségre.

  A gyógynövények segítségével számos betegség megelőzhető, kezelhető vagy éppen segítségükkel az egészség helyreállítható. Csupán körül kell néznünk a minket körülvevő természetben és megtalálhatjuk a számunkra megfelelő növényt.

  Hazánk rendkívül jó természeti adottságai miatt bővelkedünk gyógynövényekben, körülbelül 400 féle található nálunk, mely egész Európa szerte igen jelentős mennyiségnek számít. Egy-egy növény igazán komplex gyógyító hatással rendelkezik és akár többféle panasz kezelésére is használható. Megfelelő körültekintés mellett alkalmazva pedig nagy biztonsággal és igazán jó eredményekkel alkalmazhatóak. Magyarország természeti adottságai lehetővé teszik, hogy számos gyógynövény közül válogathassunk és segítségül hívjuk őket betegségek megelőzéséhez vagy éppen gyógyításához. Kiegészítő terápiaként nagyon hasznosak lehetnek akár az időskori megbetegedések esetén is (Bernáth, Németh, 2007).

  Cél és módszer:
  A kutatásban szerettük volna feltérképezni az időskori panaszok és betegségek, illetve a gyógynövények használatának, valamint az egészséges életmódnak a kapcsolatát és a 60 év felettiek gyógynövényekről való véleményét, melyet saját összeállítású, internetes kérdőív segített, melyet 123-an töltöttek ki.

  Eredmények:
  A kérdőívre érkezett válaszok alapján a válaszadók, ha tehetik, szívesen alkalmazzák a gyógynövényeket, sokat ismernek közülük és megbíznak azok jótékony hatásában, többek között azért, mert elég sok pozitív tapasztalatuk volt már használatukkal kapcsolatban.

  Egyik, kérdőívben feltett kérdésünkre érkezett válaszok alapján az alábbi gyógynövényeket alkalmazzák leggyakrabban az idős emberek a házi patikában: galagonya, citromfű, kakukkfű, fekete nadálytő, borsmenta, csalán, levendula, zsálya, kamilla, körömvirág, gyömbér, csipkebogyó, útifű, dió és a cickafark.

  Leggyakrabban teák, étrend kiegészítő tabletták, kapszulák formájában használhatóak fel ezek a növények, de készíthető belőlük gyógynövényes fürdő, olajos és alkoholos kivonat, valamint kenőcs is akár, illetve nagy részük ételek ízesítésére is használható vagy akár salátaként is fogyasztható.

  Egytől egyig mindegyik felsorolt növény igen hasznos lehet az idősebb korosztály számára is, de rajtuk kívül még más növényeket is érdemes ismerni és alkalmazni. A biztonságos gyógynövény használathoz tudni kell, hogy mire, milyen formában és mennyi ideig alkalmazhatóak, illetve, hogy rendelkeznek e esetleg valamilyen mellékhatással, ellenjavallattal vagy gyógyszerekkel való kölcsönhatással (Szendrei, Csupor, 2009).

  Az egészséges emberek tudnak dolgozni, eredményeket létrehozni, teljes életet élni és legtöbbet tenni a társadalomért. Az egészséges életmódra nevelést, a népegészségügyi programokat már fiatal korban el kellene kezdeni, beleszőve az átadott tudásanyagba a komplementer medicina lehetőségeit, többek között a gyógynövények ismeretét is. A gyógynövények lehetőséget adnak arra, hogy az emberek segítsenek magukon, és megtanulják a saját kompetenciahatáraikat az öngyógyítás területén.

  Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok ismeretterjesztő programra, előadásra lenne szükség ahhoz, hogy a tévhiteket eloszlassuk és biztonságosabbá tegyük a házi patikákban is a gyógynövények használatát.

  A kutatásban bemutatjuk az idősek számára ajánlott legfontosabb hazai és külföldi gyógynövényeket, amelyek megfelelő körültekintés mellett biztonságosan alkalmazhatóak.

  Irodalomjegyzék:
  1. Szendrei, K. – Csupor, D. (2009): Gyógynövénytár. Medicina Könyvkiadó Zrt.
  2. Bernáth, J. – Németh, É. (2007): Gyógy-és fűszernövények gyűjtése, termesztése, felhasználása. Mezőgazda Kiadó, 3. kiadás