Keresés
Keresési eredmények
-
A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában
134-139Megtekintések száma:255A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és markei ng ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazot módszerek átvételét is indokolt á teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek át ekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek.
-
TELJESÍTMÉNYMÉRÉSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
Megtekintések száma:429A teljesítménymérés – a vállalatok pénzügyi-gazdasági teljesítményének mérése – kiemelt jelentőséggel bír mind a vállalatok egyéni teljesítményének megállapításában, mind a vállalatok közötti összehasonlításban. A teljesítmény-mérésnek többféle keretrendszerével és nagyon sok módszerével lehet találkozni a szakirodalomban és a vállalati gyakorlatban is. A globalizáció kiteljesedésével és az új gazdaság kialakulásával még inkább kiemelt szerepet kap e témával való foglalkozás. A cikk célja a teljesítményértékelés szakirodalmának áttekintése és két választott keretrendszer részletesebb ismertetése.
-
Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében
288-301Megtekintések száma:117Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.
-
Van-e kiút? – A baromfi ágazat hazai helyzetének értékelése
26-34Megtekintések száma:99Az előadás témája a hazai baromfi szektor jelenlegi helyzetértékelésének bemutatása. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) előrejelzése szerint a 2011-2020 közöi időszakban a baromfi hús előállítása bővülhet a húsok közül a legnagyobb mértékben. Van-e lehetősége Magyarországnak arra, hogy e kedvező helyzetet kihasználja? Felvázoljuk a baromfi - szektor rendszerváltás utáni történetét, az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásait, valamint az ágazat jelenlegi helyzetét és problémáit. Kitérünk az ágazat versenyhátrányainak ismertetésére (exportcsökkenés, importnövekedés, technológiai lemaradás, ágazai stratégia hiánya, integráció fejletlensége stb.), valamint az ágazat helyzetét megnehezítő egyéb tényezők (energiaárak, takarmányárak, adórendszer, feketegazdaság stb.) bemutatására. Megvizsgáljuk, hogy milyen stratégiai lépésekkel lehetne javítani az ágazat helyzetét.
-
Egy értékvizsgálat tanulságai
47-56Megtekintések száma:83Az általános iskolában folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazdagon rendelkező, elégségessel átbukdácsolók keresik a szakképző intézeteket. A kutatások azt igazolják, szakmunkástanuló az lesz, akit a kemény társadalmi determinánsok erre a területre sodornak. Értékorientációjukat, értékválasztásukat jelentős mértékben befolyásolja ez az indulás-indítt atás. A szakképző iskolákba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális,
művelődési-műveltségi hátránnyal érkezik. A cigány gyerekek jó része már az iskolai tanulmányaik elején annyi kudarcot szenved, hogy kimarad, lemorzsolódik. A kudarcok a tanulmányi elégtelenségben fejeződnek ki, de nagy szerepet játszik a cigány gyerekek érzékenysége, sérülékenysége, alacsony fokú kudarctűrő képessége. Ugyanakkor a társadalom mobilizációs csatornája napjainkban is változatlanul a továbbtanulás. A vizsgálat fő kérdései: a jelentős társadalmi hátránnyal, általános és szakirányú műveltség komoly hiányával, ingerszegény környezetből érkező, helyenként deviánsnak tűnő módon viselkedő roma fi atalok lemaradása behozható e speciális értékadó képzés oktató - nevelő eszközrendszerével; az esélylehetőség, a továbbjutás módszereinek és eszközeinek megismertetése, a közösségi munka oldja-, illetve csökkentheti -e a meglévő kisebbségi érzést; a másság megismertetésére szolgáló érték-program oldja-e a meglévő ellentéteket az iskolát idegen intézménynek tartó, a fi atalokat pedig iskolaellenesnek vélő pedagógusok között ; a kutatások igazolják-e a feltételezést, mely szerint a speciális érték-képzési program elegendő esélyt biztosít a helytálláshoz. A vizsgálat mintegy négy éven át zajlott . Eredményei szerint ezek a roma fi atalok megváltoztathatók. -
A fagáz, mint alternatív üzemanyag, környezetterhelési mutatóinak összehasonlítása az autógáz, és a benzin üzemű járművek életcikluselemzéssel kapott értékeivel
35-44Megtekintések száma:1003A fagáz, mint alternatív üzemanyag jelenleg gazdaságos és környezetbarát megoldást jelent a jelen és a jövő üzemanyag-problé-máinak a megoldására. A biomassza ugyan megújuló, de véges kapacitású nyersanyag, ezért alkalmazása csak korlátozott keretek között valósítható meg. A fagáz üzemanyag használata első sorban a mezőgazdaságban vehet nagy lendületet, mert ott nagy mennyiségben rendelkezésre áll az üzemanyagul szolgáló biomassza, főleg a növénytermesztés melléktermékei és hulladékai jöhetnek számításba. A technológia továbbfejlesztése és a járművekhez való illesztése további kutatást igényel.
-
Műszeres egészségi állapotfelmérés két időskorú kocsánytalan tölgyes állományban a Börzsöny és Gödöllői-dombság területén.
359-364Megtekintések száma:82Számos, a klímaváltozással foglalkozó kutató úgy véli, hogy ebben az évszázadban a szélsőségesebbé váló klíma mellett az átlaghőmérséklet emelkedése várható (Solomon et al., 2007). Ezek az időjárási anomáliák jelentősen befolyásolhatják az élőlények, beleértve a növények elterjedési határait. Súlyosan veszélyeztetheti őshonos fafajainkat, hiszen egyes prognózisok azt feltételezik, hogy a kocsánytalan tölgy zonális elterjedésének 82-100%-a az optimális klímatéren kívülre eshet 2050-re a Kárpát-medence viszonylatában (Czúcz et al., 2013). Az ilyen, és ehhez hasonló előrejelzések különösen szükségszerűvé teszik a kocsánytalan tölgyeseink klímatoleranciájának, valamint egészségi állapotának vizsgálatát, hogy ily módon a lehető legpontosabb képet kapjuk a társulásokban végbemenő változásokról. Vizsgálataink során két 100 évesnél idősebb állomány egészségi állapotát vizsgáltuk meg a Fakopp 3D Akusztikus Tomográf segítségével, az egyik állomány a Börzsöny, míg a másik a Gödöllői-dombság területén fekszik.
-
AZ AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK MEGÍTÉLÉSE ÉS HATÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Megtekintések száma:111Az európai uniós csatlakozás révén hazánk számos támogatási csatornán keresztül juthatott forráshoz. A hazai gazdálkodók az EU közös agrár- és vidékfejlesztési politikája révén szintén jelentős támogatási forrásból részesülhetnek. A támogatások objektív és szubjektív megítélése heterogén módon alakul hazánkban. A tanulmány a Dél-alföldi Régió egyik járásán keresztül mutatja be a támogatások megítélésének főbb szempontjait, továbbá arra keresi a választ, hogy milyen objektív és szubjektív tényezők hathatnak a támogatások megítélésére.
-
A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére
51-59Megtekintések száma:109A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat. -
A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon
247-253Megtekintések száma:110A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.
-
DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN
8-12Megtekintések száma:138A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.
-
Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
61-66Megtekintések száma:204A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.
-
Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák
68-72Megtekintések száma:118Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető.
-
A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén
126-141Megtekintések száma:91A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.