Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az üzleti tevékenység marketing eszközökkel történő fejlesztése a különböző régiókban
    63-70
    Megtekintések száma:
    98

    Jelenleg Szlovákiában nagy hangsúlyt fektetnek az üzleti tevékenység fejlesztésére a különböző régiókban, ami garantálja a foglalkoztatottságot és a gazdaság bővülését. A marketing és a marketing eszközök megfelelő használata az egyik módszer, amivel a stagnáló régiók üzletemberei fejleszthetik a gazdaságot. Jelen tanulmányban bemutatjuk a kevésbé fejlett régiók vállalkozásainak marketing tevékenységgel történő fejlesztési lehetőségeit. A kutatást a gasztronómiában tevékenykedő vállalkozásoknál végeztük és a marketing eszközök álltak a vizsgálat középpontjában. Végül ismertetjük a kutatás eredményeit és a felvetett javaslatokat, amelyek közül a marketing eszközök - különösen a marketing kommunikáció és az információskommunikációs technológia - hatékony használatát tartjuk a legfontosabbnak, amelyeket a menedzsereknek nagyobb mértékben kellene használniuk.

  • The Impact of Green Marketing Strategies on Employees Green Performance: An HRM Perspective
    83-92
    Megtekintések száma:
    15

    The rising concerns of the influence of human actions on the environment has resulted in a growing focus in the field of management science, particularly Human Resource Management (HRM). The right direction of going green must be directly linked with Environmental, Economic, and social performance Also, the field of Green Marketing has recently gained significant interest from researchers and practitioners in the realm of consumer behavior. Marketing and HR are fundamental departments in any organization, and their collaboration is essential for the success and resilience of a business, especially if the focus on sustainable development. This research aim to identify the impact of GM on employees’ green performance (GP). Also, to enhance research efforts, and improve the search process for other researchers seeking relevant paper and future research. The research problem has been formulated with the question: Can green marketing impact employees’ green performance by adapting, implementing, and promoting environmentally conscious behavior and corporate sustainability. This article provides a systematic Literature Review of existing research as a methodology. This research found that business can use GM strategies to impact the employees GP. Therefore, promoting and encouraging environmentally conscious practices in the workplace and incorporating a “sustainable culture” will help employees feel healthier, more motivated to finish their work, easily communicating their ideas about best green practices, and more satisfied with the company.

  • Online marketingeszközök hatékonyságának vizsgálata a horgászok körében
    68-82
    Megtekintések száma:
    10

    Az online marketingeszközök alkalmazása mára elengedhetetlenné vált a kereskedelmi szektorban tevékenykedő vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a vállalkozások növeljék értékesítési volumenjüket, cégük brandértékét folyamatos online jelenlétre van szükségük, miközben lépést tartanak az aktuális trendekkel. A minőségi, egyedi tartalmak megragadják a fogyasztók figyelmét, akik a későbbiekben rendszeres követőivé válnak a vállalkozásnak nem csak az online térben, de személyes jelenlétük is megerősödhet a fizikai üzletekben. Kérdőíves kutatás alkalmazásával mértem fel az online marketingeszközök hatékonyságát a horgászok körében.

     

  • Üdítőitalokkal kapcsolatos egészségtudatosság feltárása a fiatal felnőttek körében szemkamerás vizsgálat segítségével
    Megtekintések száma:
    177

    Az egészséges táplálkozásra való törekvés megatrendjére állandó és vitathatatlan aktualitásként tekinthetünk. Kutatásunkban a táplálkozás egy lényeges, de fogyasztói szemmel gyakran figyelmen kívül hagyott területén végeztünk vizsgálatokat, melynek középpontjában a folyadékpótlás jól ismert szereplői: az üdítőitalok álltak. Vizsgálatunkba 18-19 éves, végzős gimnazisták egy 30 fős csoportját vontuk be, akik az élelmiszerpiacon is valós vásárlóerőt képviselnek, így a vásárlási döntéseik mögött álló hatásmechanizmusok megismerése kiemelt szerepet élvez. Primer kutatásunk két fő pillér mentén épült fel, az első a belső tudattalan hatások megismerésére irányult, melyet egy rögzített szemkamera segítségével vizsgáltunk. A második pillért pedig egy kérdőíves megkérdezés adta, mely során kitértünk a résztvevők egyéni preferenciáira, illetve kérdéseket tettünk fel a szemkamerás vizsgálat során látottakkal kapcsolatban. A tekintet követés monitorozásával képesek voltunk megvizsgálni, hogy mire összpontosítanak a résztvevők amikor egy-egy üdítőital csomagolásának front, illetve információs oldalára tekintenek. Kutatásunkban továbbá kitértünk a közösségi média platformokon megjelenő promóciós bejegyzések szemkamerás vizsgálatára is. A szemkamera segítségével begyűjtött adatokat összevetettük a résztvevők szubjektív egészségtudatosságával, és csoportokat alakítottunk ki. Az egyes csoportokhoz pedig aggregált hőtérképeket készítettünk, melyek vizuálisan jól szemléltetik a tekintek megoszlását az egyes képeken.

  • A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természet tudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    164-170
    Megtekintések száma:
    91

    Kutatásunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szolgáltató vállalatokra irányul. Jelen írásban defi niálásra kerülnek a közszolgáltatás, valamint a közüzemi szolgáltatás fogalma. Vizsgálat alá vonjuk a megye közüzemi szolgáltatásokkal való ellátot ságát azzal a céllal, hogy a későbbiekben áf ogó képet kapjunk a térség lakosságának szolgáltatásokkal való elégedet ségéről. Végezetül foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy a közüzemi szolgáltatást nyújtók, milyen jellegű marketing tevékenységet folytatnak, illetve ezen belül megvalósul-e a limitált versenyhelyzet, ami esetlegesen a vevőelégedetség megvalósulásában ölt testet.

  • A mezőgazdasági biztosítási piac újszerű megoldásainak vizsgálata a marketing és környezetvédelem tükrében
    125-133
    Megtekintések száma:
    105

    A hiányosan működő mezőgazdasági kárenyhítési alap kiegészült 2012-től egy díjtámogatással segítet üzlei mezőgazdasági biztosítási konstrukcióval. (1. ábra). A törvényi szabályozás célkitűzése, hogy a mezőgazdasági termelők széles körét kockázatközösségbe szervezze, valamint erősítse az érintet ek öngondoskodási felelősségvállalását. Az új, kibővítet , kétszintű mezőgazdasági kockázatkezelő rendszerből 2012-ben és 2013-ban sem került felhasználásra a teljes összeg. 2014-re ezen újszerű lehetőség további elterjesztése egy fontos kérdése a biztosítási piacnak. Feladatunk, hogy megvizsgáljuk a piaci szereplők mennyire tájékozot ak illetve, hogy milyen markei ng megoldásokkal lehet jobban elterjeszteni és ”csábítóbbá” tenni?

  • JÁTÉKOSÍTÁS, MINT A HR ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZE
    Megtekintések száma:
    681

    A globalizáció, a megváltozott munkavállalói preferenciák, a technológia fejlődése, a változások kihívások elé állítják a szervezeteket. A meglévő humán erőforrás gazdálkodási rendszereket felül kell vizsgálni, vagy akár újakat kell létrehozni. A „hobbim a munkám, a munkám a hobbim”, tartja a mondás, de vajon hogyan lehet elérni, hogy bevonzzuk a potenciális munkaerőt és utána meg is tudjam tartani? A HR egyik lehetséges válasza erre a gamifikáció, azaz játékosítás. Az X, Y, és Z generációs munkavállalók jelentős különbségeket mutatnak elődeikhez képest, újszerű megoldásokra van szükség a hosszantartó, produktív és lojális munkakapcsolat, illetve elégedettség fenntartásához. A tanulmány célja feltárni a gamifikáció kialakulásának történetét, népszerűségének növekedését, és annak okait. A játékosítás módszereinek ismertetését követően hazai és nemzetközi szakirodalmak alapján mutatja be a játékosítás alkalmazási területeit. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a jól alkalmazott játékosítás hatékony megoldást lehet az egészségmegőrzés, az oktatás, a tanulás, a motiváció, az üzleti élet, a marketing és a humán erőforrás gazdálkodás területein egyaránt.

  • A Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek és a műsorok nézettségi szokásainak részletes elemzése
    113-117
    Megtekintések száma:
    91

    A munka a Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek változását követően a nézettségének és a tetszésének vizsgálatával foglalkozik. A kérdőíves felmérés eredményeit felhasználva általános eredményeket közöl a Szolnok Televízió vételének technikai lehetőségeiről, valamint a látható műsorok nézettségéről és tetszéséről, a magyarországi nagy kereskedelmi csatornák adataival összevetve. Saját számítási metodika alapján rangsort készít a vizsgált csatornák esetében a
    tetszésről, és megállapításokat tesz a Szolnoki Televízió további fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban.

  • A kereskedelmi csatornák műsoraiban elhelyezett termékmegjelenítések hatásai a magyar fogyasztókra
    32-39
    Megtekintések száma:
    49

    Napjainkban egy átlagos fogyasztó a reklámozás új gyakorlatára lehet figyelmes. A hazai televíziós csatornák műsorai egyre több esetben tartalmaznak a fogyasztók által is érzékelhető termékmegjelenítésekkel. A termékmegjelenítés lehetősége az eddigi marketingkommunikációs mixbe nehezen illeszthető bele és annak megítélése országonként eltérő lehet. Kutatásunkban feltérképezzük azokat a hatásokat, amelyek arra bátoríthatják a hirdetni szándékozókat,
    hogy éljenek a brand entertainment / product placement – azaz termékmegjelenítés lehetőségével, Célunk, hogy rövid áttekintést nyújtsunk arról, hogy a jelenség hogyan képes befolyásolni a fogyasztók vásárlási szokásait.

  • DIFFERENCIÁLÓ KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN- SENIOR SZÁLLODAI TERMÉKEK
    44-51
    Megtekintések száma:
    113

    A szállodai differenciáló termékstratégiák közé tartoznak a szegmensspecifikus kínálatot kialakító programok. A senior korosztály a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A dolgozat szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak összegyűjtésével és összehasonlításával.

  • Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében
    80-93
    Megtekintések száma:
    228

    Az utóbbi néhány évben egy érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi: a magyar vagy magyarnak hitt termékek egyre nagyobb népszerűségnek örvendek a fogyasztók körében. Mindez kezd már olyan méretek ölteni, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A pólóktól a füzeteken át a mobiltelefon tartókig mindent erőteljesen giccsbe hajló matyó motívumok díszítenek, sőt még a postán sorban állás közben is csupa „magyar termék” keresi gazdáját. A hazai fogyasztók etnocentrizmusának szintje hirtelen és meredek emelkedésnek indult. Mi az oka, hogy ilyen, soha nem látott népszerűséggel bírnak a magyar termékek? Miért ragaszkodunk ennyire a magyarságunkhoz, és miért pont most? Ez lenne a mi drogunk, valami, amivel még kábíthatjuk magunkat kilátástalan gazdasági helyzetünkben? Vagy ennél azért jóval több húzódik a jelenség hátterében? Egy dolog biztos, a piac intenzíven és gyorsan reagál a
    „nemzeti” szükségletre. Írásunkban a fenti kérdésekre próbálunk válaszokat találni, vizsgálva a védjegyek szerepét szegmentálva a fogyasztókat az etnocentrizmus szempontjából. 

  • Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben
    27-33
    Megtekintések száma:
    139

    A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

  • Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák
    68-72
    Megtekintések száma:
    116

    Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető.

  • Agrárkereskedelmi portál fejlesztése és a közösségi média marketingje
    122-126
    Megtekintések száma:
    84

    Mára, a számítástechnika és az internet térhódításával egyre nagyobb teret hódítanak a különböző témájú és tartalmú honlapok. Az interneten történő megjelenés lehetőséget nyújt a magánemberektől, a kis-és középvállalkozókon át a multinacionális cégekig, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat kínálják eladásra, akár fizikai kontakt nélkül is. Ezen kívül információkkal láthatja el a felhasználókat, de akár szorosabb kapcsolatot is ápolhatunk ügyfeleinkkel különböző közösségi médián keresztül. Ezért, egy saját magam által készített agrárkereskedelmi portál fejlesztését, illetve közösségi média marketingjének folyamatát szeretném bemutatni, kitérve a Facebook általi lehetőségekre és jövőbeli elképzelésekre a honlappal kapcsolatban.

  • Marketingszemléletű terméktervezés
    264-272
    Megtekintések száma:
    91

    Az ipari terméktervező mérnök és művész – a designer – jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsíny, de funkcionalitás, műszaki, sőt gazdasági, értékesítés ösztönző tartamát tekintve is. Tanulmányunkban ennek természetét vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a tervezés egyik meghatározó sajátossága a promóciós szemlélet. Arra irányul, hogy a termék kvázi képes legyen magát eladni. Mint ezt a klasszikusok, H. Ford és R. Loevy példái már száz
    éve igazolják, feleslegessé nem teszik a reklámot, de háttérbe szorítják. Különös sajátossága a designer produktumoknak, hogy nem csak szemléletet formálnak, de extrahaszonnal értékesíthetők. A „használd és dobd el,” modern hozzáállást felváltja a fogyasztói magatartás korszerűsítése. Új minőséget teremt. Gondoljunk az environmentek (V. Panton), az un. design hotelek, az „álomautó-design-ra,” napjaink járműtervezési trendjére.

  • JÓTÁLLÁS A FOGYASZTÓK FEJÉBEN
    39-48
    Megtekintések száma:
    100

    A jótállás alapvető eszköz a fogyasztóvédelemben, ezért joggal feltételezhető, hogy a fogyasztók a legfontosabb szabályokat ismerik, hiszen azok mindenkit érintenek. Azt gondolom, ha a fogyasztónak nincs pontos információja a jótállásról, akkor a fogyasztói tudatosság megkérdőjelezhető. Kutatásom szerint (minta nagysága 2182 fő) a megkérdezettek meg vannak győződve arról, hogy egy 4.999 Ft-os műszaki termékre (hajszárító) törvényi kötelezettség a garancia. A megkérdezetteknek csak 19,7%-a tudja, hogy ez nincs így. A megkérdezetteknek csupán az 56,3%-a tudta azt megmondani, hogy a jótállás törvényi kötelezettségének ideje egy másik műszaki termék esetén (televízió) 12 hónap. A jótállás ideje kapcsán több adat is feltűnt (6, 18, 36, 60 hónap). Megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói jogok ismerete rendkívül gyenge Magyarországon.

  • A Népegészségügyi termékdíj 2011-ben és 2012-ben
    40-47
    Megtekintések száma:
    28

    Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 64,5%-a, hozzávetőlegesen 119 millió fő számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. 17,5 millió elhízott fiatalkorú él az Európai Unióban. A túlsúlyosak vagy elhízottaknak az aránya Magyarországon is meghaladja a 60%-ot. Mindez az egészségügyi kiadások drasztikus emelkedését eredményezi. A probléma megoldásának egy lehetséges módja a „hamburgeradó” bevezetése, melyet Magyarország 2011-ben meg is tett. 2012-ben a tapasztalatokat figyelembe véve az adó mértéke emelkedett .

  • KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG AZ ONLINE PIACTEREKEN: A VÁSÁRLÓK TUDATOSSÁGA ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI
    31-38
    Megtekintések száma:
    162

    A fogyasztó kijelenti magáról, hogy döntéseiben következetes és racionális. Alapvető különbséget kell tennünk a valódi és a vélt tudatosság között. A valódi tudatosság a fogyasztói fogok ismeretén alapul, míg a vélt tudatosság csak a fogyasztó saját magában való hitén. Kutatásom célja (minta nagysága=2182 fő) felmérni a megkérdezettek fogyasztóvédelmi ismereteinek szintjét és következtetéseket levonni a tudatosságot illetően, vagyis mérni a fogyasztóvédelmi értelemben vett tudatosságot az online piacok esetén. Megállapíthatom, hogy az online vásárlások 14 napos indoklás nélküli elállási jogának, a külföldi webshopok ÁFA- és vámfizetési kötelezettségének szabályai az online vásárlók számára kevéssé ismertek.

  • A zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmének jövőképe
    102-112
    Megtekintések száma:
    83

    Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai
    fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelem
    jelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztos
    pénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről.

  • A designer mérnök mezőgép-tervezési szempontjai
    110-122
    Megtekintések száma:
    26

    A tanulmány megismertet a terméktervező-mérnökök (designer-mérnök) tervezői magatartásával. Hasznos ezzel megismerkednie minden agrár-műszaki, üzemeltetési, és agrármarketing-szakembernek, akik termékvásárlásaik során értékarányos vásárlásra törekszenek, de az ipari termékfejlesztő, tervező szakemberek számára is szolgál bizonyos újdonsággal. Az terméktervező-mérnök integráló személyiség. Jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsínért felelős, de a funkció, a forma és a műszaki tartalom harmóniájáért. A tanulmány az alábbi magatartástípusokat mutatja be: indusztriális szemlélet, anyagelvű tervezés, rendszerszemléletű tervezés, ökoszemléletű tervezés, ergonomikus szemléletű tervezés, bionikus szemléletű tervezés,  kommunikatív szemléletű tervezés, marketing szemléletű (értékesítés központú) tervezés, formai szemléletű tervezés.

  • Vállalkozói tudatosság emprikus kutatása munkahelyi bölcsődével kapcsolatban
    91-98
    Megtekintések száma:
    120

    Célunk volt megismerni empirikus kutatással a vállalkozások vezetőinek véleményét az új ellátási formát illetően, illetve magyarázatot kapni, miért nem élnek a munkahelyi bölcsőde létrehozásának lehetőségével napjaink vállalkozásai a facilitáló állami környezet (pénzügyi finanszírozásra pályázati forrás és kedvező személyi feltételek) ellenére sem. További célunk volt javaslatokat megfogalmazni a vállalkozások vezetőinek tudatosság növelésére a munkahelyi bölcsődékkel kapcsolatban.

  • A pénzügyi - és vezetői számviteli módszerek alkalmazhatósága a vállalatértékelés gyakorlatában
    134-139
    Megtekintések száma:
    244

    A vállaltértékelés önálló szakterületként jelenik meg, amely munkája során felhasználja, ötvözi a számviteli, pénzügyi és markei ng ismereteket. A gazdaság nemzetközivé válása az alkalmazot módszerek átvételét is indokolt á teszi. A nemzetközi szakirodalom módszereinek át ekintés után megállapítható, hogy a munka több területet érint és annak pontossága több külső tényezőtől is függ. Örök kérdés, meg lehet-e pontosan határozni egy cég értékét? A válasz természetesen nem, mindig becslésről beszélhetünk és törekednünk kell annak pontosságára. A számvitel szerepéről megállapíthatjuk, hogy a mai magyar számvitel alkalmas a szükséges adatok biztosítására, a rendszerben található adatok minimális utólagos számítást igényelhetnek.

  • Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa
    99-104
    Megtekintések száma:
    145

    Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

  • Üzleti retorika - A szavak manipulatív fókuszálásának hatékonysága a személyes eladásban
    61-67
    Megtekintések száma:
    168

    A manipulációra épülő eladási technikák százaival találkozunk naponta. A nagyvállalatok komoly összegeket fizetnek ki szakembereknek, hogy megtalálják, hogy milyen eszközök a leghatékonyabbak arra, hogy a számukra kedvező irányba vezessék a potenciális vásárlót vagy szavazót. Amerikában rendszeresen készítenek tanulmányokat ebben a témában. Azonban az amerikai személyeken végzett kísérletek eredményei nem minden esetben igazolhatók a más kultúrában élő személyekkel, például a magyar embereken. E kutatásnak az a célja, hogy megvizsgálja az amerikai Sherman–Crawford–McConnel kutatási eredményét magyar kísérleti személyekkel, csaknem 10 évvel később. A hipotézis az, hogy a magyarok elutasítása, bizalmatlansága a pénzügyek terén hatványozottan igaz, azonban a megbánási faktor kevésbé lesz jelentős az elutasítás után, mint az amerikai kutatásban. Ez a tanulmány gyakorlati tanácsot ad azok számára, akik pénzügyi termékeket akarnak értékesíteni személyes eladás során.