Keresés

Keresési eredmények

• Műszeres egészségi állapotfelmérés két időskorú kocsánytalan tölgyes állományban a Börzsöny és Gödöllői-dombság területén.

  359-364

  Trenyik Petra

  Barczi Attila

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  82

  Számos, a klímaváltozással foglalkozó kutató úgy véli, hogy ebben az évszázadban a szélsőségesebbé váló klíma mellett az átlaghőmérséklet emelkedése várható (Solomon et al., 2007). Ezek az időjárási anomáliák jelentősen befolyásolhatják az élőlények, beleértve a növények elterjedési határait. Súlyosan veszélyeztetheti őshonos fafajainkat, hiszen egyes prognózisok azt feltételezik, hogy a kocsánytalan tölgy zonális elterjedésének 82-100%-a az optimális klímatéren kívülre eshet 2050-re a Kárpát-medence viszonylatában (Czúcz et al., 2013). Az ilyen, és ehhez hasonló előrejelzések különösen szükségszerűvé teszik a kocsánytalan tölgyeseink klímatoleranciájának, valamint egészségi állapotának vizsgálatát, hogy ily módon a lehető legpontosabb képet kapjuk a társulásokban végbemenő változásokról. Vizsgálataink során két 100 évesnél idősebb állomány egészségi állapotát vizsgáltuk meg a Fakopp 3D Akusztikus Tomográf segítségével, az egyik állomány a Börzsöny, míg a másik a Gödöllői-dombság területén fekszik.

• A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata

  21-28

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  88

  Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.

• Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben

  35-39

  Trenyik Petra

  Borcsa-Bodolay János

  Barczi Attila

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  93

  A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutat a a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú)
  került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutat a a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves állomány volt, a legalacsonyabb pedig a legidősebb, a 92 éves állomány. A cserjeszint esetében a 61 éves állomány volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 2 éves. A talajszinten növekvő diverzitás tapasztalható a 2 és a 61 éves állományban, azonban az ennél idősebb állományok esetében a diverzitás csökkent.