Keresés

Keresési eredmények

• A helyi termékek interpretációs lehetőségei és szerepük a desztináció fejlesztésben

  113-116

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Kalmárné Rimóczi Csilla

  Savella Orsolya

  Mondok Anita

  Németh Miklós

  Megtekintések száma:

  113

  A vidéki turizmus a helyi gazdaság egyre növekvő tényezője Európábana vidéki turizmus. A vidéki turizmus számára olyan termékelemekre van szükség, amelyek közvetlenül a vidéki élményen alapulnak, mint például a természei adot ságok, a technikai látnivalók, vagy a különleges tevékenységek bemutatói. A vizsgálat ezeket a termékeket elemzi, összegyűjtve az interpretációs módszereket, amelyek különösen a vidéki turizmusban jellemzőek. A vidéki turisztikai termékfejlesztés hatásai közöi interakciós rendszereket vizsgálja a kutatás. Ezen kívül elemzi a vidékfejlesztés és a turizmusfelesztés kölcsönhatását. A vidék jövőjének egyik útja lehet a vidéki turizmus fejlesztése, lehetőséget adva alternatív tevékenységek végzésére és ezáltal jöveledelmszerzésre. Többek közöt ide
  tartozik a gasztronómiai turizmus, ami főként a hagyományokon alapul. Nagyon közel áll a vidéki emberekhez, együt élnek a hagyományokkal és könnyen azonosulnak vele. A turistát a természetes kiváncsiság hajtja, hogy megkóstolja a vidéki kistérségek gasztronómiai ajánlatait. Ez a kereslet indukálhatja a fejlődést és a további tudatos termékfejlesztést. 

• A falusi turizmus alakulásának jellemzői Oroszországban

  88-91

  Voskolovich Nina Alexandrovna

  Megtekintések száma:

  102

  A falusi turizmust Oroszországban a régi hagyományok, a mezőgazdasági szektor sajátosságai és a vidéki lakosságnak a teljes lakossághoz viszonyított aránya határozzák meg. Megalakult Oroszországban a falusi turizmussal foglalkozó szervezetek Nemzeti Szövetsége. Létrejöttek a falusi turizmus klaszterek is, amelyek elősegítik az infrastruktúra fejlesztését. A kormány anyagi támogatással és kedvezményes hitelekkel támogatja a kis és középméretű vállalkozásokat a turizmus klaszter kialakításában. Azonban az információs biztonság problémája, a falusi turizmus szolgáltatásainak standardizálása és a falusi turizmus minőségének értékelése, a közlekedési eszközökkel történő elérhetőség és a személyzet képzése még nincs megoldva.

• A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában

  15-20

  Kóródi Márta

  Bakos Róbertné

  Megtekintések száma:

  118

  A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

• Az un. „alternatív állatfajok” (szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, baromfi , nyúl) és termékeik szerepe a regionális állattenyésztésben

  132-136

  Seregi János

  Bartos Szabolcs

  Kovács Ágnes

  Megtekintések száma:

  101

  Hazánknak, mint a Kárpát medence szerves részének állatt enyésztési hagyományai régiónként különbözőek. Emellett mára az idegen hatás jelei, az un. „özönfajok” számának döntő fölénye is érzékelhető. A törekvés az állattartó környezet megóvására és a termékek sora mára felélesztett e azokat az igényeket, amelyek a múlthoz való visszatérésre irányulnak. Újból megjelennek a következő főbb fajok, fajták (a teljesség igénye nélkül): borz deres és jersey szarvasmarha, „színes” sertések (német öves, cornwall, berkshire stb.). Szerephez jut számos napjainkra már részben elfelejtett juh, kecske, magyar tyúk és vízi szárnyas fajta, és a magyar óriás nyúl. A folyamat kibővül a felsorolt állatfajok alapanyagaiból és termékeiből készült termékek komplex marketi ngjével: falusi turizmus, rendezvények, összejövetelek, vidékfejlesztés. Így a nagy értékű, speciális minőségű regionális kézműves hagyományos termékek erősítik a régiók fejlődését; az export igényeket is kielégíti k és gazdagítják a termékspalett át a különböző „régiók ízeivel”.

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  69

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.