Keresési eredmények

• A DEBRECENI TOP 9 FITNESZ SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI ELEMZÉSE: -

  Szabóné Szőke Réka

  Pfau Christa

  Bartha Éva

  Müller Anetta

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  286

  Debrecenben 11 olyan nagyobb méretű fitnesz terem van, ahol szolgáltatásként megjelenik a csoportos edzés is. Ezeket a fitnesztermeket mind ezen szolgáltatás, mind területük, mind gépparkjuk alapján a város vezető fitnesz szolgáltatóiként azonosíthatjuk be. Ezen fitnesz szolgáltatók gazdasági elemzését végeztük el éves beszámoló adataik alapján. Végül 9 fitnesz szolgáltató mérleg és eredménykimutatásának adatait sikerült összegyűjteni, melyek segítségével a vizsgált szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét elemeztük. Megállapítható, hogy a vizsgált fitnesztermek vagyonszerkezete profiljukhoz illeszkedő, azaz dominálnak az ingatlanba, a gépparkba történő befektetések, melyek gyakorta külső forrásokra támaszkodva valósíthatóak meg. Ezzel összefüggésben felmerül az eladósódottság veszélye, ami arra hívja fel a debreceni nagy fitnesztermek figyelmét, hogy a jövőben mind jövedelmezőségük, mind pénzügyi stabilitásuk fejlesztése érdekében szükséges lépéseket tenniük.

• A Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetének elemzése és összehasonlítása az éves beszámolók alapján

  Bárczi Bence

  Megtekintések száma:

  84

  Összefoglalás

  A magyar sörfőzésnek hosszú időkre visszanyúló hagyománya van, ezért is kedvelik jelenkori társadalmunkban is ennyire ezt az ikonikus italt. Az alábbi cikk témája a magyarországi söripar két legmeghatározóbb résztvevőjének, a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati elemzésének elkészítése és összehasonlítása, különös tekintettel mérlegüknek eszköz oldalán fellelhető sajátosságaikra, hiszen ezzel választ kaphatunk a cégek kiemelkedő sikerességére. A mutatóhoz szükséges adatokat pedig az elmúlt 5 évre vonatkoztatva gyűjtöttem össze, hogy a cégek működéséről egy minél frissebb és átfogóbb képet kaphassunk.

• A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál

  351-358

  Szabó Zoltán László

  Gácsi Roland

  Szőke Brigitta

  Megtekintések száma:

  96

  Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.

• Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján

  61-66

  Fenyves Veronika

  Kerezsi Dóra

  Bácsné Bába Éva

  Dajnoki Krisztina

  Bács Zoltán

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  204

  A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.

• AZ EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MEGJELENÉSE A VÁLLALATI VAGYONBAN

  24-31

  Dienes Angelika

  Megtekintések száma:

  76

  A vállalatok értékének jelentős részét a nem tárgyiasult erőforrások jelentik, amelyekre többféle elnevezés (pl. szellemi tőke, immateriális javak, tudástőke stb.) található a szakirodalomban. Tanulmányunkban bemutatjuk az emberi erőforrás értékelésének jelentőségét és a lehetséges értékelési módszereket. A humánerőforrás-számvitelt számos tudományos munka említi, de nem alakult ki egységes definíció a fogalom meghatározására. Kitérünk a humán többletérték modellre, amely alapján a vállalat mérlegét az eszköz oldalon a humán eszközzel, a forrás oldalon a humán tőkével, vagyis az alkalmazottakkal kapcsolatban a későbbiekben felmerülő fizetési kötelezettségekkel kiegészítve megkapjuk a vállalat korrigált értékét. Felvázoljuk továbbá a szakemberek javaslatait, miszerint a humán eszközt is valamilyen módszerrel amortizálni vagy rendszeres időközönként újraértékelni szükséges. Említést teszünk a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (International Financial Reporting Standards, IFRS) rendelkezéseiről, ugyanis az IFRS is szabályozza a munkavállalókat illető jövőbeli kiadások, valamint a saját előállítású és üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak mérlegben történő megjelenítését.