Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa
    99-104
    Megtekintések száma:
    145

    Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

  • A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    31-46
    Megtekintések száma:
    135

    A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
    eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.

  • Az ETNOCENTRIKUS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A CETSCALE MODELL ALKALMAZÁSÁVAL
    Megtekintések száma:
    77

    Napjainkban a helyi gazdaság és társadalom védelme már nem csak nemzetek szintjén, de globális szinten is erősen támogatott. Vizsgálatunk Sumner (1906) etnocentrizmus fogalmára épített Shimp és Sharma (1987) féle CETSCALE modellre épült. A fogyasztói kérdőíves felmérést 2021 őszén egy omnibusz kutatás keretében bonyolítottuk le egy reprezentatív mintán (N=1000). A minta nemre, korra, településtípusra és régiókra nézve tükrözi az alapsokaság összetételét. A kutatás során a leíró statisztikai módszerek mellett faktor- és klaszteranalízist végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a hazai etnocentrikus értékek mentén kialakuló fogyasztói szegmenseket. Mivel 2014-ben ezt az állítássort már elemeztük egy szintén reprezentatív nagymintás vizsgálat keretében, így a hét évvel korábbi eredményekkel való összehasonlításra is lehetőségünk volt. Várakozásaink szerint a 2020. évi járvány fokozta az elköteleződést a magyar termékek iránt. Előzetes feltevésünk ugyanakkor nem igazolódott be, az elemzések során kiderült, hogy számottevő változás nem történt a korábbi állapothoz képest. A CETSCALE állítások mentén két faktort sikerült azonosítani, és azok segítségével három szegmenst elkülöníteni, melyek a Nacionalista, a Patrióta és a Kozmopolita elnevezéseket kapták az értékcsoportokhoz való igazodásuk alapján. A hazai gazdaság szereplőinek alapvető érdeke, hogy a jövőben erősödjön a patrióta magatartás, aminek a stratégiáját ki kell dolgozni.

  • A HAZAI ELEKTROMOS AUTÓIPAR VIZSGÁLATA – FÓKUSZBAN A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
    Megtekintések száma:
    356

    Hazánkban egyre nagyobb népszerűséget élveznek az elektromos autók, illetve az Európai Unióban is egy növekvő tendencia figyelhető meg hozzájuk kapcsolódva, hogy ha az új autó értékesítéseket vesszük figyelembe. Ennek egyik fő oka, a magyar támogatási rendszer. Tanulmányunkban részletes bemutatásra kerülnek a V4-térség kormányzatai által nyújtott elektromos autókra szánt támogatási rendszerek felépítése, illetve részletes bemutatásra kerül ezeknek hatékonysága is. A kutatási munka során szekunder adatelemzéseket végeztünk és részletesen megvizsgáltuk, az elektromobilitás népszerüsödésének okait.

  • Családi szerepek a mosószer vásárlás esetében és a vásárlásra ható befolyásoló tényezők
    53-60
    Megtekintések száma:
    60

    Jelen munkánkban a magyar női lakosság mosószer vásárlási döntéseit, fogyasztói magatartását és az ezzel kapcsolatos családi szerepeket vizsgáltuk. A téma szakirodalmi áttekintése után primer kutatást végeztünk, melynek néhány fontosabb eredményét tartalmazza ez a cikk. Jelen munkánk nemcsak a családon belüli vásárlási- döntési szerepekre, hanem a mosószer vásárlási és fogyasztói magatartásának vizsgálatára irányul: figyelembe véve a preferenciákat, a környezettudatosságot, az árérzékenységet és az innováció által új keletű mosószerekhez való viszonyt. Kitértünk a családra gyakorolt külső társadalmi környezet hatásaira is.

  • Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban
    47-56
    Megtekintések száma:
    132

    A turizmusban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a különféle élményeket ígérő ajánlatok. Az élmény-nyújtás szerepe felértékelődik. A televíziók megjelenése jelentősen megreformálta az X generáció (1965-1976 között születettek) szórakozási, kikapcsolódási szokásait. Feltételezzük, hogy az X generáció kevésbé vesz részt a wellness turizmusban, aktív rekreációban, a fiatalabb, Y generációhoz képest. Két, saját szerkesztésű kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 275 személy vett részt. Az internetes vizsgálatban 149 személy (X generáció = 60, Y generáció = 89 fő) vett részt. A Barack Thermal Hotel & Spa****-ban felvett kérdőívet 126 fő (X generáció = 84, Y generáció = 42 fő) töltötte ki. Az X generáció megkérdezettei közül 33 fő volt, aki pihenni, kikapcsolódni vágyott, 16 fő rekreálódni érkezett valamely turisztikai létesítménybe, 9-en gyógyászati célból, 2-en pedig szórakozási motivációval választottak turisztikai desztinációt. Az Y generáció képviselői közül 55 fő pihenés és kikapcsolódás céljával vett a turizmusban részt, 16-an megújulni és feltöltődni szerettek, 1fő a gyógyulás reményében utazott, míg 17 főt a szórakozási lehetőségek érdekelték legjobban. Az X és Y generáció között nem találtunk lényeges eltérést a wellness turizmusban, aktív rekreációban történő részvétel tekintetében. További vizsgálatok szükséges annak eldöntésére, hogy az élménykereső magatartás differenciálható-e az egyes generációk tekintetében és ha igen, milyen mértékben. 

  • Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai
    77-82
    Megtekintések száma:
    182

    A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

  • Tejtermékek fogyasztói magatartás vizsgálata
    35-37
    Megtekintések száma:
    50

    Jelen munkánkban a hazai tejtermék fogyasztási szokások vizsgálatát tűztük ki célul. Rávilágítunk arra, hogy a lakosság milyen gyakran, milyen típusú  tejtermékeket fogyaszt, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják mind a vásárlási, mind a fogyasztási szokásainkat.

  • A PASSZÍV SPORTFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA A DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI KÖRÉBEN
    Megtekintések száma:
    28

    Az egészséges életvitel és a fizikai aktivitás manapság egyre nagyobb figyelmet kap szerte a világon, melynek alapvető része a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás. Kijelenthető, hogy az aktív életmódnak egyaránt jelentős szerepe lehet a testi és szellemi egészség megtartásában. Hazai és Európai Uniós szinten is kimutatható a fizikai aktivitás növekedése az elmúlt tíz év távlatában. Az emberek ma már egyre több időt töltenek aktív és passzív sporttevékenységekkel. A sportszerek, a különböző élő sportesemények és közvetítések tekintetében is nagy mértékben megnőtt a kereslet. Kutatásunk célja az előbb említett tények alapján a fiatalok, azon belül is a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatóinak passzív sportfogyasztási szokásainak felmérése. A téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a Debreceni Egyetem minden eddiginél több lehetőséget biztosít a hallgatói számára aktív és passzív sportolási tevékenységek végzése terén.

  • Marketingszemléletű terméktervezés
    264-272
    Megtekintések száma:
    93

    Az ipari terméktervező mérnök és művész – a designer – jelentős hozzáadott értéket közvetít tárgyába. Nem pusztán a külcsíny, de funkcionalitás, műszaki, sőt gazdasági, értékesítés ösztönző tartamát tekintve is. Tanulmányunkban ennek természetét vizsgáljuk. Bemutatjuk, hogy a tervezés egyik meghatározó sajátossága a promóciós szemlélet. Arra irányul, hogy a termék kvázi képes legyen magát eladni. Mint ezt a klasszikusok, H. Ford és R. Loevy példái már száz
    éve igazolják, feleslegessé nem teszik a reklámot, de háttérbe szorítják. Különös sajátossága a designer produktumoknak, hogy nem csak szemléletet formálnak, de extrahaszonnal értékesíthetők. A „használd és dobd el,” modern hozzáállást felváltja a fogyasztói magatartás korszerűsítése. Új minőséget teremt. Gondoljunk az environmentek (V. Panton), az un. design hotelek, az „álomautó-design-ra,” napjaink járműtervezési trendjére.

  • A gyerekek befolyásoló szerepe az élelmiszervásárlási döntési folyamatban
    78-86
    Megtekintések száma:
    68

    A családi élelmiszer vásárlási folyamat döntési szakaszából elsősorban az üzletválasztásban, valamint a termék- és márkaválasztásban a gyerekek által betöltött befolyásoló szerep vizsgálatát tűztük ki célul a napi és nagybevásárláskor. A kutatásban a szakirodalmi áttekintés és szekunder kutatás módszerén kívül a kvalitatív (mélyinterjú) primer kutatás módszerét alkalmaztuk. Kutatásunk főbb megállapításai szerint a gyerekek családi élelmiszervásárlásban döntésbefolyásoló szerepe egyértelműen tetten érhető, de sem az üzlet-, sem a termék-, sem a márkaválasztás szempontjából a mélyinterjú alanyok válaszai alapján nem beszélhetünk dominanciáról. Egyértelműen látszik, hogy nagybevásárlás helyszínének valamint a saját részükre vásárolt termékek és márkák kiválasztásában nagyobb befolyásoló szereppel rendelkeznek.

  • Csokoládé fogyasztás vizsgálata a Jászságban élő huszonéves fi atalok körében
    82-91
    Megtekintések száma:
    64

    Napjainkban, tucatjával nyílnak a hiper- és szupermarketek, amely különféle ár- és íz kategóriákat kínálnak: a prémium márkás csokoládék mellett a saját márkás édességeket is. A hazai gyártók és kereskedők szerint az utóbbi években pozití v elmozdulás fi gyelhető meg a minőségi csokoládék, elsősorban a tejcsokoládéból készült fi gurás termékek, exkluzív desszertek irányában, amelyeket még magas áruk ellenére is sokan vásárolnak. Milyen tényezők (ár, íz, márka) és milyen mértékben befolyásolják termékválasztásunk? Célom az volt, hogy feltárjam és elemezzem, a 20-as éveikben járó fiatalok csokoládévásárlási magatartását.