Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Adózás, megtakarítás, hatékonyság II.
    5-25
    Megtekintések száma:
    113

    Folytatva a korábbi cikkben megkezdett elemzéseket, az adózás és a hatékonyság kérdéseit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a differenciált forgalmi adók több szempontból is hatékonyság csökkentőek. Egyrészt megváltoztatják a termékösszetételt, ami így már a lakossági szükségleteknek az optimálisnál alacsonyabb szintű kielégítését valószínűsíti, és másrészt termékösszetételen keresztül torzítják a forrásallokációt is, ami a hagyományos hatékonysági értelmezés szerint, alacsonyabb tőkehatékonysághoz is vezet. Hasonló torzításokat okoz, hogy az imputed income nem adózik. Hatékonyság romboló hatása ellenére a szelektív adóztatás elkerülése gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen a társadalmi költségei meghaladhatnák a hatékonyságbeli nyereséget. Végső következtetés ugyanaz, mint amit a korábbi cikkben megfogalmaztunk, sem a méltányosság, sem a hatékonyság nem lehet egyedüli célja az adórendszernek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 62, H21

  • Adózás, megtakarítás, hatékonyság I.: Szemelvények Erdős Tibor: “Gazdaságpolitika és növekedési potenciál” című, kiadás előtt álló könyvéből, Akadémiai Kiadó, Budapest
    23-46
    Megtekintések száma:
    108

    Jelen cikk a gazdaságpolitika megtakarításokra gyakorolt hatásával foglalkozik zárt gazdaságot feltételezve. Az adópolitika magán megtakarításokra gyakorolt hatásánál arra a következtetésre jutunk, hogy a
    méltányossági elv gyakran ütközik a megtakarításokat ösztönző politikai szándékkal. Részletesen elemezzük a vállalatok megtakarításaival kapcsolatban a nyereségadó és az amortizációs szabályok beruházásokat befolyásoló szerepét. Az államháztartás megtakarításánál számba vesszük a mérési problémákat, és hogy az államháztartás megtakarításainak változása milyen esetekben lenne képes makroszinten befolyásolni a megtakarítások arányát, és ezzel elősegíteni a gazdasági növekedést.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 21, E 22, E 62, H24, H25

  • Globalizáció és jóléti állam: azonos kihívás – eltérő válaszok
    165-182
    Megtekintések száma:
    153

    A szakirodalom nagy része által elfogadott tény, hogy a globalizáció hatással van a jóléti államra. A kormányok kettős szorítással szembesülnek, megnőttek ugyanis a kiadások iránti igények, ugyanakkor a bevételi források lecsökkentek. A globalizáció által kiváltott azonos kihívásra a jóléti államok eltérő válaszokat adtak. A tanulmány célja elsősorban két lehetséges irány leíró jellegű bemutatása Svédország és
    Franciaország példáján keresztül. Míg a svéd jóléti rendszeren radikális átalakításokat hajtottak végre, amelyek javították is az ország teljesítményét, addig Franciaországban nem következett be alapvető változás, csupán kisebb reformokat vezettek be.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, H50, H60, I38, P52

  • Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
    5-29
    Megtekintések száma:
    335

    Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

  • A magyar cafetériarendszer sajátosságai az adójogi változások tükrében
    126-132
    Megtekintések száma:
    98

    A tanulmány a választható béren kívüli juttatások rendszerével, funkcióival és azok magyar adóügyi szabályozásával foglalkozik. Elsőként a cafetéria alkalmazásának feltételeivel illetve annak előnyeivel foglalkozunk. Ezután a különbözőképpen csoportosított juttatások szablyozását, kiváltképp az adózással kapcsolatos változásokat elemezzük.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J32, K34