Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az állami újraelosztás és a gazdasági növekedés hosszú távú összefüggései
    132-146
    Megtekintések száma:
    138

    Jelen tanulmány célja, hogy intézményi, történeti, modellszerű és statisztikai megközelítésben tanulmányozza az állami újraelosztás mértékének változását, és azt, egyes országokban az újraelosztás változása
    milyen hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre. Általánosan kijelenthető, hogy Európában az 1870-es évek óta napjainkig folyamatosan (trendjét tekintve) nő a kormányzati kiadások GDP-hez
    viszonyított aránya. Megvizsgálom, milyen csatornákon keresztül hat az állam mérete a gazdasági növekedésre, illetve milyen egyéb tényezők befolyásolják a két változó hosszú távú kapcsolatának természetét. Hipotézisem szerint a fejlett államokban a magas állami újraelosztás hosszú távon már gátolja a gazdasági növekedést. Ezt igyekszem belátni 30 európai ország statisztikai elemzéséből is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E66, H62, C10

  • A múlt élő emlékei? A redisztribúció új hulláma az ezredfordulón
    83-104
    Megtekintések száma:
    81

    A gazdaságon belüli újraelosztás, a vállalatok állami támogatása az elmúlt években megint fontos terepe lett a gazdaságpolitikának. A napi sajtó optikája azonban csalóka: nem vadonatúj fejleményről van szó. A redisztribúció végigkísérte a gazdasági átalakulást. A cikk az ezredfordulón elindult újabb hullám egyik megkülönböztető jellemzőjét, a hazai magánvállalkozások középpontba állítását vizsgálja, bemutatva a változatos módszereket, a hátterüket adó ideológiákat és a mozgatórugókat. Az elemzés szerint az újraelosztás ténye és alapvető motivációja független a hivatalban lévő kormányok politikai színezetétől, legfeljebb a megközelítések változnak. A hazai magánvállalkozások támogatása a közvetlen politikai célokat nézve kudarc, szociológiai szempontból a régi, tervgazdaságból ismert attitűdöket erősíti. Egyértelműen kedvező gazdasági hatásokat sem sikerült kimutatni, de ezek esélye függ az újraelosztás módszerétől is. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a legjobb támogatás a támogatások csökkentése, s helyettük az általános gazdálkodási feltételeknek az üzleti szereplők számára kedvező változtatása.

  • Visszajáró svéd kísértet? Egy félreértés fogságában: a svéd modell álma és a kelet-közép-európai realitás
    153-164
    Megtekintések száma:
    145

    A kilencvenes évek eleji súlyos válságot követően a főáramba tartozó makroközgazdászok szinte egyöntetűen temették az ún. „svéd modellt”, a működő piacgazdaság és a bőkezű jóléti állam egykor sokak által csodált és irigyelt kombinációját. A XXI. század elején azonban Svédország és a többi észak-európai állam ismét kiváló értékelést a kap egyrészt a különböző versenyképességi indikátorok, másrészt a humán fejlettség jelzőszámai szerint is. Márpedig az állami újraelosztás mértéke az északi országokban, köztük is Svédországban a legmagasabb a fejlett államok körében. Ráadásul az aktív munkapiaci politikák révén fennmaradt a kiterjedt állami szerepvállalás a munka világában is. Eszerint Svédország ismét komoly intellektuális kihívást jelent a Washingtoni Konszenzusban megfogalmazódó alapvetéseknek? Vagy a svéd gazdaság működése alapvetően változott meg, és a harmadik utas kísérlet bukása után ma ismét normális piacgazdaság, néhány sajátos, az észak-európai országokra általában jellemző vonással? Az alábbi írásban e két lehetséges értelmezés mögött felsorakoztatható főbb makrogazdasági érveket mutatjuk be.