Kutatás közben

A közösségiesedés folyamata az uniós tagállamok kulturális szférájában

Megjelent:
June 16, 2008
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Tóth, Ákos. (2008). A közösségiesedés folyamata az uniós tagállamok kulturális szférájában. Competitio, 7(1), 127-144. https://doi.org/10.21845/comp/2008/1/8
Absztrakt

Az uniós intézményi rendszer a tagállamok koerszív erejét csökkentve egyre több területen segíti a kulturális szféra liberalizációját. A szerző tanulmányában az Európai Unió tagállamainak kulturális szféráit
elemezve arra keresi a választ, hogy az intézményi rendszer hatására az egymástól eltérő finanszírozási modelleket alkalmazó tagállamok kulturális szférái között tapasztalható-e a közösségiesedés irányába
mutató folyamat, annak ellenére, hogy az Európai Uniónak nincs egységes európai kultúrára vonatkozó közösségi vívmánya.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

Hivatkozások
  1. Akerlof, G. A. (1970): The Market for “Lemons”: Quality Uncertainty and the Market Mechanism. Quarterly Journal of Economics, 8,4. évf., 3. sz., 488–500
  2. Baumol, W. J. (2006): The arts in the “New Economy”. In: Handbook of the Economics of Art and Culture, 1. kötet, 11. fejezet, Elsevier.
  3. Becker, G. (1993): Human Capital. A Theoretical and Empirical Anlysis with Special Reference to Education. The University of Chicago Press. Chicago
  4. Cowen, T. (2006): Good and Plenty: Creative Successes of American Arts Funding. Princeton University Press, Princeton New Jersey
  5. Csaba László (2006): A fölemelkedő Európa. Akadémia Kiadó, Budapest
  6. Dimaggio, P. J. (1987): Nonprofit Enterprise in the Arts. Oxford University Press
  7. Erdős Tibor (2006): Növekedési potenciál és gazdaságpolitika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  8. Az Európai Parlament és a Tanács 1855/2006/EK határozata a Kultúrára program (2007–2013) létrehozásáról. 2006. december 12.
  9. Färe, R. –Grosskopf, S. ( 2005): New Directions: Efficiency and Productivity (Studies in Productivity and Efficiency). Springer.
  10. Frey, B. S. (1999): State suppport and creativity in the arts: Some new considerations. Journal of Cultural Economics 23, 71–85.
  11. Frey, B. S. (2003): Arts & Econmics; Analysis and Cultural Policy. Springer-Verlag, Berlin.
  12. Glatz Ferenc (2006): Az unió közös kultúrpolitikáját várva. In: Magyar Tudománytár 6. kötet. MTA Társadalomkutató Központ. Kossuth Kiadó, 47–52.
  13. Nobuko Kawashima (2004): Planning for Equality? Decentralisation in Cultural Policy. Centre for Cultural Policy Studies, University of Warwick, Research Papers, 1.
  14. KEA European Affairs(2007): The Economy In Culture in Europe. European Commision. http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/economy_en.html
  15. Littoz-Monnet, A. (2007): The European Union and Culture. Manchester University Press, Manchester.
  16. Netzer, D. (2006): Cultural Policy: An American Overview. In: Handbook of the Economics of Art and Culture, 1. kötet, 35. fejezet, Elsevier.
  17. OECD Economic Studies No.33 2001/II: (2001): The Driving Froces of Economic Growth: Panel Data Evidence for the OECD Countries.
  18. Peacock – Rizzo: (1994): Cultural Economics and Cultural Policies. Kluwer Academic Publisher.
  19. Sapir, A.(2006): Globalization and the reform of European social models. Journal of Common Market Studies, 44. évf., 2. sz., 369–390 old.
  20. Schuster, J. M. (2006): Tax Incentives in Cultural Policy. In: Handbook of the Economics of Art and Culture, 1. kötet, 36. fejezet, Elsevier.
  21. Scitovszky Tibor (1990): Az örömtelen gazdaság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  22. Seamen (2005): Attendance and Public Participation in the Performing Arts: a Review of the Emprical Literature. http://aysps.gsu.edu/publications/2006/index.htm
  23. Streeten, P. (2006): Culture and Economic Development. In: Handbook of the Economics of Art and Culture, 1. kötet, 13. fejezet, Elsevier.
  24. Stark Antal (2008): Kultúra és finanszírozás. Pénzügyi Szemle, LIII. évf., 64–82.
  25. Tóth Ákos (2007a): Németország és Magyarország kulturális szférájának kultúra-gazdaságtani elemzése. A GAMF Közleményei, 119–131.
  26. Tóth Ákos (2007b): Az intézményi rendszer szerepe a globalizáció hatására átalakuló kultúrafinanszírozásban. Competitio, 2. sz., 131–147.
  27. Throsby, D. (2001): Economics and Culture. Cambridge University Press, Cambridge, UK.
  28. Van Der Ploeg, F. (2006): The Making of Cultural Policy: A European Perspective. In: Handbook of the Economics of Art and Culture, 1. kötet, 34. sz., Elsevier.
  29. www.oecd.org