Kutatás közben

Adminisztratív kultúra a közigazgatásban – a teljesítmény-megítélés tendenciái

Megjelent:
December 16, 2013
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
E. Szilágyi , E. (2013). Adminisztratív kultúra a közigazgatásban – a teljesítmény-megítélés tendenciái. Competitio, 12(2), 75-102. https://doi.org/10.21845/comp/2013/2/5
Absztrakt

Mi magyarázza individuális-szervezeti oldalról a bürokrácia (közigazgatás) teljesítményt érintő reformjainak kudarcát, és mi az összefüggés a kultúra és a bürokratikus teljesítmény között? A kérdésre választ keresve jelen írás feltételezi, hogy a bürokratikus teljesítmény jellemzői (és nehéz változtathatósága) hozzájárulnak a közigazgatási teljesítmény-megítélés tendenciáihoz. A közigazgatás verbális modelljének értelmezési keretén belül bevezeti az adminisztratív kultúra összetett fogalmát. Végül empirikus példákkal támasztja alá a közigazgatási teljesítmény-megítélés két fő tendenciáját: a homogenitási és szelektivitási problémát.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, H70, M14

Hivatkozások
  1. Aoki, M. (2007): Endogenizing Institutions and Institutional Change. Journal of Institutional Economics, Vol. 3, No. 1:1–31.
  2. Beer, M. R. – Eisenstat, R. A. – Spector, B. (1990): Why change programs don’t produce change. Harvard Business Review, Vol. 68, No. 6:11–12.
  3. Blau, P. M. – Meyer, M. W (1971): Bureaucracy in Modern Society. Random House, New York.
  4. Boettke, P. J. – Coyne, C. J. – Leeson, P. T. (2008): Institutional Stickiness and the New Development Economics. American Journal of Economics and Sociology, Vol. 67, No. 2:331–358.
  5. Bokor Attila (2000): Szervezeti kultúra és tudásintegráció: a termékfejlesztés problémája. Doktori disszertáció, kézirat; Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Gazdálkodástudományi Ph.D. program, Budapest.
  6. Bower, M. (1966): The Will to Manage. McGraw-Hill, New York.
  7. Campbell J.P. (1977) On the nature of organizational effectiveness. In Goodman P.S., Pennings J.M., (eds.), New perspectives on organizational effectiveness Jossey-Bass, San Francisco
  8. Crainer, S. (ed.) (1995): The Financial Times Handbook of Management. Pitman Publishing, London.
  9. Crossley, M. – Broadfoot, P. (1992): Comparative and international research in education: scope, problems and potential. British Educational Research Journal, Vol. 18, No. 2:99–112.
  10. Cullis, J. – Jones, P. (2003): Közpénzügyek és közösségi döntések. Aula Kiadó, Budapest.
  11. Csedő Zoltán (2006): Szervezeti változás és változásvezetés a folyamatos differenciálódás és integráció tükrében: az innovatív gyógyszeripar példája. Doktori (PhD) értekezés; Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest.
  12. Csirszka János (1985): A személyiség munkatevékenységének pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  13. Denison, D. (1984): Bringing corporate culture to the bottom line. Organizational Dynamics, Vol. 13, No. 2:5–22.
  14. Diamond, J. M. (2006): Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai. Typotex Elektronikus Kiadó, Budapest.
  15. Dobák Miklós (1996): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  16. Dudás Ferenc – Karoliny Mártonné – László Gyula – Lévai Zoltán – Poór József (2004): Bevezetés a közigazgatási emberi erőforrás menedzsmentbe. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest.
  17. Durlauf, S. N. – Blume, L. E. (2008): The New Palgrave Dictionary of Economics – Second Edition. Palgrave Macmillan, New York.
  18. Dwivedi, O. P. – Nef, J. (1998): Administrative Culture: A Global Perspective. Africanus, Vol. 28, No. 2:5–7.
  19. Élesztős László (főszerk.) (1995): Magyar Nagylexikon, 4. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  20. Európai Bizottság (2009): A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A nők és férfiak közötti egyenlőség. Brüsszel.
  21. Fejes Gábor (2007): A kultúraváltás szükségessége a közigazgatás emberi erőforrás menedzsmentjében. 5th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking, Budapest.
  22. Fernández, R. (2010): Does Culture Matter? National Bureau of Economics Research, Working Paper No. 16277.
  23. Flamholtz, E. – Randle, Y. (2011): Corporate Culture: The Ultimate Strategic Asset. Stanford University Press.
  24. Gajduschek György (2000): A bürokrácia-fogalom értelmezése a társadalomtudományokban és ennek jelentősége a közigazgatási szervezetek sajátságainak magyarázatában. Doktori disszertáció; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola, Budapest.
  25. Gruber, J. E. (1987): Controlling Bureaucracies. Dilemmas in Democratic Governance. University of California Press, Los Angeles.
  26. Hajnal György (2004): Igazgatási kultúra és New Public Management reformok egy összehasonlító esettanulmány tükrében. Ph.D értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Program, Budapest.
  27. Hegyi Hella (2012): Személy(iség) a kompetenciák mögött. A hagyományos pszicholgóiai kiválasztási eljárások és kompetenciák mérésének összefüggései. Kézirat; Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
  28. Heidrich Balázs (2001): Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Human Telex Consulting, Budapest.
  29. Hofstede, G. (1980): Motivation, Leadership, and Organization. Do American Theories Apply Abroad. Organizational Dynamics, Vol. 9, No. 1:42–63.
  30. Hofstede, G. (1991): Cultures & organizations: Software of the mind: Intercultural cooperation and its importance for survival. McGraw-Hill, New York.
  31. Hőgye Mihály (2005): Adóigazgatási modellek és reformok – nemzetközi összehasonlítás. Doktori disszertáció, kézirat. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata doktori iskola, Közösségi gazdálkodástan alprogram, Sopron.
  32. Huczynski A. – Buchanan D. (1991): Organizatinal Behavior: An Introductory Text. Second Edition. Prentice Hall International, Cambridge.
  33. Jann, Werner (2000): Verwaltungskulturen im internationalen Vergleich. Ein Überblick über den Stand der empirischen Forschung. Die Verwaltung, Vol. 33, No. 3:325–349.
  34. Jenei István – Losonci Dávid – Demeter Krisztina (2007): A karcsúsítás lehetőségei adminisztratív környezetben egy irodai példa nyomán. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Vállalatgazdaságtan Intézet, 79. számú műhelytanulmány, Budapest.
  35. Jost, J. T. – Banaji, M. (1999): A sztereotipizálás szerepe a rendszer igazolásában, a hamis tudat képződése. In: Hunyady Gy. – Hamilton, D. L. – Nguyen Luu, L. A. (szerk.): A csoportok percepciója. Akadémiai Kiadó, Budapest:489–518.
  36. Kets de Vries, M. F. R. – Miller, D. (1984): The Neurotic Organization: Diagnosing and Changing Counterproductive Styles of Management. Jossey-Bass Inc.
  37. Kieser, A. (1995): Szervezetelméletek. Aula Kiadó, Budapest.
  38. Kluckhohn, F. (1951): The study of culture. Stanford University Press.
  39. Kotter, P. – Heskett, L. (1992): Corporate Culture and Performance. Macmillan, New York.
  40. Kristof, A. L. (1996): Person-organization fit: An integrative review of its conceptualizations, measurement, and implications. Personnel Psychology, Vol. 49, No. 1:1–49.
  41. Kroeber, A. L. – Kluckhohn, C. (1963): Culture: A critical review of concepts and definitions. Random House, New York.
  42. La Porta, R. L. – Lopez-de-Silanes, F. – Shleifer, A. – Vishny, R. (1998): The Quality of Government. National Bureau of Economics Research, Working Paper No. 6727.
  43. Landes, D. (2000): Culture makes all the difference. In: Harrison, L. E. – Hungtington, S. P. (eds.) (2000): Culture Matters: How Values Shape Human Progress. Basic Books, New York.
  44. Lewin, K. (1975): A mezőelmélet a társadalomtudományban. Gondolat Kiadó, Budapest.
  45. Lőrincz Lajos (1999): Közigazgatás: tegnap, ma, holnap. Tér és Társadalom, Vol. 13, No. 3:3–18.
  46. Lőrincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei. HVG ORAC, Budapest.
  47. Málovics Éva (2004): Szervezeti kultúra és idenititás. In: Czagány László – Garai László: A szociális identitás, az információ és a piac. JATEPress, Szeged.
  48. Martin, J. (2002): Organizational Culture: Mapping the Terrain. SAGE, Newbury Park, CA.
  49. Matejko, A. J. (1980): The Obsolescence of Bureaucracy. Relations Industrielles /Industrial Relations, Vol. 35, No. 3:467–493.
  50. Meyer, M. W. (1985): Limits to Bureaucratic Growth. Walter de Gruyter, Berlin.
  51. Mink, M. – de Haan, J. (2006): Are There Political Budget Cycles in the Euro Area? European Union Politics, Vol. 7, No. 2:191–211.
  52. Mintzberg, H. (1979): The Structure of Organizations. Prentice-Hall, Upper Saddle River, NJ.
  53. Morgan, G. (1997): Images of Organization, SAGE, Newbury Park, CA.
  54. Németh András (2006): Daniel McFadden: Szabad piacok és leláncolt fogyasztók. Cikk-összefoglaló; Köz-Gazdaság, Vol. 1, No. 2:124–127.
  55. Nerré, B. (2001): The Concept of Tax Culture. Paper prepared for the Annual Meeting of the National Tax Association, Baltimore, MD.
  56. Ogbonna, E. – Harris, L. (2000): Leadership style, organizational culture and performance: Empirical evidence from UK companies. International Journal of Human Resources Management, Vol. 11, No. 4:766–788.
  57. Ogbonna, E. – Harris, L. (2002): Managing organizational culture: Insights from the hospitality industry. Human Resource Management Journal, Vol. 12, No. 1: 22–53.
  58. Phelps, E. S. (2006): Economic Culture and Economic Performance: What Light Is Shed on the Continent’s Problem? Perspectives on the Performance of the Continent’s Economies – Conference of CESifo and Center on Capitalism and Society, Venice.
  59. Porter, M. (2000): Attitudes, values, beliefs, and the microeconomics of prosperity. In: Harrison, L. E. – Hungtington, S. P. (eds.) (2000): Culture Matters: How Values Shape Human Progress. Basic Books, New York.
  60. Radnor, Z. (2010): Review of Business Process Improvement Methodologies in Public Services. Warwick Business School, Advanced Institute of Management Research, Warwick.
  61. Roşca, I. G. – Moldoveanu, G. (2010): The Tandem Culture – Organizational Bureaucracy in Public Sector. Theoretical and Applied Economics, Vol. 17, No. 6:7–16.
  62. Rosenthal, J. – Masarech, M. A. (2003): High-performance cultures: How values can drive business results. Journal of Organizational Excellence, Vol. 22, No. 2:3–18.
  63. Sachs, J. (2000): Notes on a New Sociology of Economic Development. In: Harrison, L. E. –Hungtington, S. P. (eds.) (2000): Culture Matters: How Values Shape Human Progress. Basic Books, New York.
  64. Salancik, G. R. – Jeffrey, P. (1978): A Social Information Processing Approach to Job Attitudes and Task Design. Administrative Science Quarterly, Vol. 23, No. 2:224 –253.
  65. Schein, E. H. (2010): Organizational Culture and Leadership. John Wiley & Sons, Denver, CO.
  66. Schermerhorn, J. R. jr. – Hunt, J. G. – Osborn, R. N. (2008): Organizational Behavior. John Wiley & Sons, Denver, CO.
  67. Simon, H. (1957): Models of Man. John Wiley & Sons, New York.
  68. Singer, M. (1968): The Concept of Culture. In: International Encyclopedia of the Social Sciences. Macmillan Press, New York.
  69. Solow, R. M. (1957): Technical Change and the Aggregate Production Function. The Review of Economics and Statistics, Vol. 39, No. 3:312–320.
  70. Stigler, G. J. (1989): Az információ gazdaságtana. In: Stigler, G. J.: Piac és állami szabályozás – válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  71. Sutarjo, A. (2011): Ten Ways of Managing Person-Organization Fit (P-O Fit) Effectively: A Literature Study. International Journal of Business and Social Science, Vol. 2, No. 21:226–233.
  72. Szamel Lajos (1976): Magyary Zoltán és iskolája. In: Lőrincz Lajos – Nagy Endre – Szamel Lajos (1976): A közigazgatás kutatásának tudományos irányzatai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  73. Székely Mózes (2003): A fogyasztói magatartás alapja. In: Hunyady György – Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
  74. Szilágyi Barnabás (2009): A szervezeti kultúra és a dolgozói attitűd összehasonlító vizsgálata mezőgazdasági vállalkozásokban. Doktori disszertáció; Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Ihring Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Debrecen.
  75. Szilágyi Enikő (2008): Mítoszrombolás a közigazgatásban – az értékelhetőség problémái. Társadalom és Gazdaság, Vol. 30, No 1: 29–45.
  76. Szilágyi Enikő (2011a): A közigazgatás verbális modellje és a modell következményei. Competitio, Vol. 10, No. 2:103–119.
  77. Szilágyi Enikő (2011b): Szervezeti kultúra és teljesítmény. Elhangzott a Bizalmi válság című társadalomtudományi minikonferencián, Debreceni Egyetem, Debrecen.
  78. Szilágyi Enikő (2012): A településmenedzsment kihívásai: problémák helyett válaszok. A HURO/0901/277/2.2.2 számú önkormányzati szervezetfejlesztési projekt tapasztalatai, zárókonferencia; Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar, Debrecen.
  79. Trompenaars, F. (1994): Riding the waves of culture. Irwin, Burr Ridge, IL.
  80. Vitányi Iván (2002): A civilizáció és a kultúra paradigmái. Magyar Tudomány, Vol. 47, No. 6:720–729.
  81. Weber, M. (1987): Gazdaság és társadalom 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  82. Williams, R. (1998): Kultúra. In. Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Budapest: 28–32.